SG.hu·
Szoftverauditori reagálás a BSA felmérésére
Tegnap megjelent honlapunkon a BSA legfrisebb felmérésének összefoglalója, melynek kapcsán a Tőzsér és Máriás Szoftver Iroda kétségeit fejezte ki.
Az iroda vezetője, Tőzsér Zoltán levelében kiemelte, hogy a leghatározottabban elítélnek mindenféle szerzői jogsértést, de ugyanígy a félretájékoztatást és a kereskedelmi célú csúsztatásokat is. Visszautasítják azt az álláspontot, miszerint a magyarországi (nem csak számítástechnikai) piac elvetemült tolvajok gyülekezete. Indokaik szerint a BSA/IDC metodikája erősen kétséges.
"A szállított és működő számítógépek számát hazánkban csak erős közelítéssel lehet megbecsülni, az ilyen jellegű információk teljességének hiánya miatt. (pl. összeszerelt gépek, otthoni, külföldi anyacég által szállított gépek, stb.) A szállított szoftverekkel a helyzet nagyjából ugyanez. Nincsenek megbízható adatok. Pontosak pedig végképp nincsenek! Komoly értéket és darabszámot képviselnek a szintén kimaradt és megbecsülhetetlen belső fejlesztésű szoftverek, rendelésre készítettek, stb. A gépekre valójában telepített szoftver mennyiségét és értékét pedig sokszor az IT vezetők sem tudják 100%-os pontossággal megmondani, nem egy piackutató cég és főleg nem összesítve egy egész ország szintjén."
Kiemelik, hogy irodájuk már 10 éve végez szoftverjogtisztasági felméréseket és ezen belül szoftverleltárakat a legnagyobb hazai cégeknél, de ennek ellenére sem mernek jóslatokba bocsátkozni az általuk nem ismert vállalatok számítógépén lévő szoftverek számáról és értékéről. "Tehát a metodika a "körülbelül" szorozva a "valamennyivel" osztva a 'valószínűvel' Ebből messzemenő következtetést levonni egy ország szoftver-ellátottsági mutatójára minimum felelőtlenség."
Levelükben nehezményezik, hogy a BSA teljességgel megfeledkezik a játékokon és a dobozos szoftvereken kívűli termékekről, mint pl. vállalatirányítás (SAP, Oracle, JD Edwards, Scala, stb.), hálózatmenedzselő szoftverek (Unicenter, Tivoli, ZEN, stb.), célszoftverek (atomerőmű, légiirányítás, BM, HM célszoftverei stb.), CAD/CAM rendszerek, termelésirányítás, melyek körében a körében a jogtisztasági mutatók nagyon magasak, közel 100%-osak. Mivel ezen termékek licencdíja nagyon magas, kétségeiket fejezik ki, hogy a többi dobozos termékből és játékból el lehet annyit adni, hogy a statisztikában lévő illegalitási mutatók helyesek legyenek.
Szintén kiemelik, hogy annak ellenére hogy a tanulmány címe egyszerűen "global software piracy study", a tanulmány metodológiája csak PC-ről beszél, pedig szoftverek természetesen nem csak erre készülnek. Kihagyják a szép számmal (és értékkel) meglévő mainframe gépeket, ugyanígy a durván tíz millió mobiltelefont, az autókat, vagy a többezernyi bankautomatát, telefonközpontot is.
Az iroda vezetője, Tőzsér Zoltán levelében kiemelte, hogy a leghatározottabban elítélnek mindenféle szerzői jogsértést, de ugyanígy a félretájékoztatást és a kereskedelmi célú csúsztatásokat is. Visszautasítják azt az álláspontot, miszerint a magyarországi (nem csak számítástechnikai) piac elvetemült tolvajok gyülekezete. Indokaik szerint a BSA/IDC metodikája erősen kétséges.
"A szállított és működő számítógépek számát hazánkban csak erős közelítéssel lehet megbecsülni, az ilyen jellegű információk teljességének hiánya miatt. (pl. összeszerelt gépek, otthoni, külföldi anyacég által szállított gépek, stb.) A szállított szoftverekkel a helyzet nagyjából ugyanez. Nincsenek megbízható adatok. Pontosak pedig végképp nincsenek! Komoly értéket és darabszámot képviselnek a szintén kimaradt és megbecsülhetetlen belső fejlesztésű szoftverek, rendelésre készítettek, stb. A gépekre valójában telepített szoftver mennyiségét és értékét pedig sokszor az IT vezetők sem tudják 100%-os pontossággal megmondani, nem egy piackutató cég és főleg nem összesítve egy egész ország szintjén."
Kiemelik, hogy irodájuk már 10 éve végez szoftverjogtisztasági felméréseket és ezen belül szoftverleltárakat a legnagyobb hazai cégeknél, de ennek ellenére sem mernek jóslatokba bocsátkozni az általuk nem ismert vállalatok számítógépén lévő szoftverek számáról és értékéről. "Tehát a metodika a "körülbelül" szorozva a "valamennyivel" osztva a 'valószínűvel' Ebből messzemenő következtetést levonni egy ország szoftver-ellátottsági mutatójára minimum felelőtlenség."
Levelükben nehezményezik, hogy a BSA teljességgel megfeledkezik a játékokon és a dobozos szoftvereken kívűli termékekről, mint pl. vállalatirányítás (SAP, Oracle, JD Edwards, Scala, stb.), hálózatmenedzselő szoftverek (Unicenter, Tivoli, ZEN, stb.), célszoftverek (atomerőmű, légiirányítás, BM, HM célszoftverei stb.), CAD/CAM rendszerek, termelésirányítás, melyek körében a körében a jogtisztasági mutatók nagyon magasak, közel 100%-osak. Mivel ezen termékek licencdíja nagyon magas, kétségeiket fejezik ki, hogy a többi dobozos termékből és játékból el lehet annyit adni, hogy a statisztikában lévő illegalitási mutatók helyesek legyenek.
Szintén kiemelik, hogy annak ellenére hogy a tanulmány címe egyszerűen "global software piracy study", a tanulmány metodológiája csak PC-ről beszél, pedig szoftverek természetesen nem csak erre készülnek. Kihagyják a szép számmal (és értékkel) meglévő mainframe gépeket, ugyanígy a durván tíz millió mobiltelefont, az autókat, vagy a többezernyi bankautomatát, telefonközpontot is.