SG.hu
Kóka szerint növekedés előtt a magyar szoftveripar
Kóka János gazdasági miniszter szerint a magyar szoftveriparban jelentős növekedési potenciál rejlik, amelynek kiaknázása koreai hardvergyártókkal közösen sikerrel kecsegtethet.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter előadást tartott a magyar-koreai gazdasági kapcsolatok helyzetéről és jövőjéről az I. Magyar-Koreai Fórumon, a Magyar-Koreai Társaság rendezvényén. A miniszter véleménye szerint a szoftveripar fellendülésében kulcsszerepe lehet annak az együttműködési lehetőségnek, amelyet a magyar kormánydelegáció vetett fel koreai tárgyalópartnereivel közösen, magyar szoftverű Samsung mobiltelefonok gyártásáról. Rámutatott, hogy a hardvergyártásban erős Korea és a szoftverfejlesztésekben élen járó Magyarország között a két ágazat együttműködése általában is egy olyan fejlődési ív, amelyre a két ország a jövőben törekedni fog.
A miniszter az eseményen arról is szólt, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban fontos szektor lehet a gyógyszeripar is. Kifejtette, hogy az informatika és a gyógyszeripar exportjának erősödésével javulhatna a magyar kivitel. Állítása szerint a gazdaságdiplomácia megfelelő támogatása esetén a bruttó hazai termék 1 százalékos növekedését adhatná az informatikai szektor.
A rendezvény megnyitó beszédét Lee Ho Jin, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete, a Társaság tiszteletbeli elnöke tartotta. A Magyar-Koreai Társaság egyedülálló sajátossága, hogy magánszemélyek mellett vállalati, egyesületi és alapítványi tagja is vannak. Tagjai a magyarországi koreai vállalatok, többek között a Samsung, az LG és a kapcsolatok fejlesztésében érdekelt magyar cégek is.
Az IT-szektorba tartozó magyar és koreai vállalatok tárgyalásokat folytatnak az informatikai biztonsági szolgáltatások, beszédtechnológia, mobil eszközökhöz való software fejlesztés, térinformatika, GPS technológia témákban. Az eddig megvalósult koreai befektetések összértéke meghaladja a 300 millió dollárt (koreai statisztika szerint eléri a 364 millió dollárt), melynek eredményeképpen 27 koreai vállalkozás működik hazánkban. A miniszter szerint a a magyar szoftveripar fellendülésével az ágazat jelenlegi évi 150 millió dolláros termelése akár egymilliárd dollárra nőhet öt éven belül. A miniszter a lehetséges együttműködés jelentőségét érzékeltetve hangoztatta, hogy a dinamikusan fejlődő Samsung ma már a legnagyobb mobiltelefon-gyártók piaci pozícióját veszélyezteti.
A befektetések döntő része nagyvállalati körből származik. Legnagyobb koreai befektető Magyarországon a Samsung-csoport, melynek első befektetése a jászfényszarui TV gyár volt. A Samsung Electro-Mechanics Szigetszentmiklóson alkatrészgyártó üzemet hozott létre, melyet 2001. május 4-én adtak át. A Samsung SDI Gödön felépült gyárában képcsöveket állítanak elő TV készülékek és monitorok számára. 2003 végére befejeződött a gödi gyáregység közel 90 millió eurós kapacitásbővítése, melynek eredményeként lehetőség nyílt a nagyméretű 28-32"-os képcsövek gyártására.
2004. februárjában jelentette be a Mirae cég, hogy a Komáromi Ipari Parkban termelőüzemet létesít, amely a Nokia beszállítója lesz. A beruházás értéke várhatóan eléri a 10 millió dollárt. A foglalkoztatottak létszáma 120 fő, tervezett kibocsátás 200 millió db/év. Magyarországon csaknem 30 koreai tulajdonrészű vállalkozás működik. A legismertebb koreai konglomerátumok (chaebolok) szinte mindegyike jelen van a magyar piacon, így a már említett Samsung-Csoport mellett az LG-Csoport, Daewoo-Csoport és a Hanwha-Csoport is.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter előadást tartott a magyar-koreai gazdasági kapcsolatok helyzetéről és jövőjéről az I. Magyar-Koreai Fórumon, a Magyar-Koreai Társaság rendezvényén. A miniszter véleménye szerint a szoftveripar fellendülésében kulcsszerepe lehet annak az együttműködési lehetőségnek, amelyet a magyar kormánydelegáció vetett fel koreai tárgyalópartnereivel közösen, magyar szoftverű Samsung mobiltelefonok gyártásáról. Rámutatott, hogy a hardvergyártásban erős Korea és a szoftverfejlesztésekben élen járó Magyarország között a két ágazat együttműködése általában is egy olyan fejlődési ív, amelyre a két ország a jövőben törekedni fog.
A miniszter az eseményen arról is szólt, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban fontos szektor lehet a gyógyszeripar is. Kifejtette, hogy az informatika és a gyógyszeripar exportjának erősödésével javulhatna a magyar kivitel. Állítása szerint a gazdaságdiplomácia megfelelő támogatása esetén a bruttó hazai termék 1 százalékos növekedését adhatná az informatikai szektor.
A rendezvény megnyitó beszédét Lee Ho Jin, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete, a Társaság tiszteletbeli elnöke tartotta. A Magyar-Koreai Társaság egyedülálló sajátossága, hogy magánszemélyek mellett vállalati, egyesületi és alapítványi tagja is vannak. Tagjai a magyarországi koreai vállalatok, többek között a Samsung, az LG és a kapcsolatok fejlesztésében érdekelt magyar cégek is.
Az IT-szektorba tartozó magyar és koreai vállalatok tárgyalásokat folytatnak az informatikai biztonsági szolgáltatások, beszédtechnológia, mobil eszközökhöz való software fejlesztés, térinformatika, GPS technológia témákban. Az eddig megvalósult koreai befektetések összértéke meghaladja a 300 millió dollárt (koreai statisztika szerint eléri a 364 millió dollárt), melynek eredményeképpen 27 koreai vállalkozás működik hazánkban. A miniszter szerint a a magyar szoftveripar fellendülésével az ágazat jelenlegi évi 150 millió dolláros termelése akár egymilliárd dollárra nőhet öt éven belül. A miniszter a lehetséges együttműködés jelentőségét érzékeltetve hangoztatta, hogy a dinamikusan fejlődő Samsung ma már a legnagyobb mobiltelefon-gyártók piaci pozícióját veszélyezteti.
A befektetések döntő része nagyvállalati körből származik. Legnagyobb koreai befektető Magyarországon a Samsung-csoport, melynek első befektetése a jászfényszarui TV gyár volt. A Samsung Electro-Mechanics Szigetszentmiklóson alkatrészgyártó üzemet hozott létre, melyet 2001. május 4-én adtak át. A Samsung SDI Gödön felépült gyárában képcsöveket állítanak elő TV készülékek és monitorok számára. 2003 végére befejeződött a gödi gyáregység közel 90 millió eurós kapacitásbővítése, melynek eredményeként lehetőség nyílt a nagyméretű 28-32"-os képcsövek gyártására.
2004. februárjában jelentette be a Mirae cég, hogy a Komáromi Ipari Parkban termelőüzemet létesít, amely a Nokia beszállítója lesz. A beruházás értéke várhatóan eléri a 10 millió dollárt. A foglalkoztatottak létszáma 120 fő, tervezett kibocsátás 200 millió db/év. Magyarországon csaknem 30 koreai tulajdonrészű vállalkozás működik. A legismertebb koreai konglomerátumok (chaebolok) szinte mindegyike jelen van a magyar piacon, így a már említett Samsung-Csoport mellett az LG-Csoport, Daewoo-Csoport és a Hanwha-Csoport is.