A .eu-s domainnevekben az elemzők szerint óriási lehetőségek rejlenek, jól tudják ezt a cégek és a magánszemélyek is, nem véletlen, hogy már most óriási az érdeklődés egy-egy európai uniós domainnév tulajdonjogáért.

Az új uniós domainnévvel is az interneten való egységét akarja bizonyítani az Európai Unió. Eddig közel sem volt ennyire egyértelmű a tagországok álláspontja ebben a kérdésben, mint most. Korábban éveken át számos vita folyt arról, hogy kell-e és ha igen, milyen egységes domainnév az Európai Uniónak? Most végre sikerült ebben a tekintetben megállapodniuk az uniós tagállamoknak. A szakemberek körülbelül 500 millió (!) regisztrációs igényre számítanak. Csak összehasonlításul: 2004 végén világszerte összesen 64 millió domainnév volt használatban, ezeknek a fele volt .com végződésű.

Az .eu domainneveket azonban - szemben például a .com-mal - tényleg csak és kizárólag európai uniós vállalatok vagy személyek regisztrálhatják. 2004 októberében az Európai Bizottság megbízta az EURid regisztrációs szervezetet azzal a feladattal, hogy dolgozza ki a domainnév-adási szabályokat és szempontokat. Ezeket ugyan majd csak az idén áprilisban hozzák nyilvánosságra, ám részben már ismertek.

Az illetékes európai biztos, Erkki Liikanen azt reméli, hogy a .eu domainneveknek köszönhetően egy új európai identitás jön majd létre a világhálón. A regisztráció során az európai uniós tagországokban székhellyel vagy képviselettel rendelkező cégek előnyt fognak élvezni a magánszemélyekkel szemben. Svájci vállalatok és személyek egyelőre nem vehetnek részt a regisztrációs folyamatban. A második lépcsőben a különböző civil szervezetek és védjegy-tulajdonosok juthatnak majd európai uniós domainnévhez. Utoljára kerülnek sorra a magánszemélyek és a kisvállalatok.

A szakértők főleg az olyan kifejezések területén várnak majd nagy harcot, mint a sex, a media, a television vagy a press. A regisztráció ezen szakaszában már csak egy szabály létezik, az nyer, aki előbb megszerzi az adott domainnevet.