SG.hu
Helyi hálózatok a magyar intézményekben
Jelentősen emelkedett az elmúlt évben az intézményi szféra helyi hálózatainak száma, a LAN-penetráció az egészségügyben a legalacsonyabb.
Az idei kutatási eredmények tanúsága szerint a 16 ezer hazai intézmény 59 százaléka kapcsolja össze számítógépeit, ami az előző évi LAN-penetrációhoz képest számottevő, átlagosan 20 százalékpontos emelkedést jelent. A helyi hálózatok - ideértve a szerver-kliens architektúrájú, illetve az egymással összekapcsolt munkaállomásokból álló peer-to-peer hálózatokat is - elterjedtsége tekintetében lényeges eltérések mutatkoznak az egyes intézményi ágak között. Míg a központi költségvetési forrásokból gazdálkodó szervezetek szinte mindegyike [98 százalékuk] összekapcsolja számítógépeit vagy azok egy részét, addig az önkormányzati finanszírozású és az oktatási intézmények csak kevesebb mint kétharmadánál található helyi hálózat.
A legrosszabb az egészségügy ellátottsága, itt ötből csupán két esetben kapcsolják össze a munkaállomásokat; e kör mutatóit az alacsonyabb PC-számmal jellemezhető járóbeteg-ellátó és szociális intézmények rontják le, a kórházak és az egyéb egészségügyi szervezetekben nagy számítógép-állományhoz magas LAN-penetráció társul. Az elemzés rávilágít: a szervezetek alkalmazotti létszáma és helyi hálózattal való ellátottság között szoros kapcsolat áll fenn; a 10 fő alatti intézményeknél 43 százalékra tehető a LAN-ellátottság, míg 100 fő felett a 80 százalékot is meghaladja.
Ami a közeljövőt illeti: a helyi hálózatot jelenleg nem üzemeltető intézmények közül minden tizedik a tervezi, hogy még az idén összekapcsolja személyi számítógépeit vagy azok egy részét, így év végéig a közszféra LAN-penetrációja 63 százalékra emelkedhet. Az oktatási szféra a tanítási év elkezdése után jellemzően már nem hajt végre ilyen átalakításokat, ellenben az önkormányzati finanszírozás alatt álló szervezetek 16 százaléka még az év hátralévő részében szándékozik kiépíteni a helyi hálót.
Szervert a helyi hálózattal rendelkező magyarországi intézmények csaknem háromnegyede, közel 7 ezer szervezet üzemeltet. A kiszolgáló nélküli hálózatok elterjedtsége az önkormányzati finanszírozású intézmények körében a legmagasabb [itt a LAN-ok egyharmada áll egymással összekapcsolt munkaállomásokból], az oktatási és egészségügyi szféra átlagos szerver-ellátottsága mellett a központi költségvetésből gazdálkodó intézmények 98 százalékos penetrációs mutatója kiemelkedően magasnak számít.
A teljes intézményi szerverállományából minden harmadik kiszolgáló oktatási célú szervezetben működik. A központi költségvetés intézményeinél, illetve az önkormányzati finanszírozású szervezeteknél egyaránt a gépek negyede található, míg az egészségügyben a szerverek 15 százaléka üzemel.
Az idei kutatási eredmények tanúsága szerint a 16 ezer hazai intézmény 59 százaléka kapcsolja össze számítógépeit, ami az előző évi LAN-penetrációhoz képest számottevő, átlagosan 20 százalékpontos emelkedést jelent. A helyi hálózatok - ideértve a szerver-kliens architektúrájú, illetve az egymással összekapcsolt munkaállomásokból álló peer-to-peer hálózatokat is - elterjedtsége tekintetében lényeges eltérések mutatkoznak az egyes intézményi ágak között. Míg a központi költségvetési forrásokból gazdálkodó szervezetek szinte mindegyike [98 százalékuk] összekapcsolja számítógépeit vagy azok egy részét, addig az önkormányzati finanszírozású és az oktatási intézmények csak kevesebb mint kétharmadánál található helyi hálózat.
A legrosszabb az egészségügy ellátottsága, itt ötből csupán két esetben kapcsolják össze a munkaállomásokat; e kör mutatóit az alacsonyabb PC-számmal jellemezhető járóbeteg-ellátó és szociális intézmények rontják le, a kórházak és az egyéb egészségügyi szervezetekben nagy számítógép-állományhoz magas LAN-penetráció társul. Az elemzés rávilágít: a szervezetek alkalmazotti létszáma és helyi hálózattal való ellátottság között szoros kapcsolat áll fenn; a 10 fő alatti intézményeknél 43 százalékra tehető a LAN-ellátottság, míg 100 fő felett a 80 százalékot is meghaladja.
Ami a közeljövőt illeti: a helyi hálózatot jelenleg nem üzemeltető intézmények közül minden tizedik a tervezi, hogy még az idén összekapcsolja személyi számítógépeit vagy azok egy részét, így év végéig a közszféra LAN-penetrációja 63 százalékra emelkedhet. Az oktatási szféra a tanítási év elkezdése után jellemzően már nem hajt végre ilyen átalakításokat, ellenben az önkormányzati finanszírozás alatt álló szervezetek 16 százaléka még az év hátralévő részében szándékozik kiépíteni a helyi hálót.
Szervert a helyi hálózattal rendelkező magyarországi intézmények csaknem háromnegyede, közel 7 ezer szervezet üzemeltet. A kiszolgáló nélküli hálózatok elterjedtsége az önkormányzati finanszírozású intézmények körében a legmagasabb [itt a LAN-ok egyharmada áll egymással összekapcsolt munkaállomásokból], az oktatási és egészségügyi szféra átlagos szerver-ellátottsága mellett a központi költségvetésből gazdálkodó intézmények 98 százalékos penetrációs mutatója kiemelkedően magasnak számít.
A teljes intézményi szerverállományából minden harmadik kiszolgáló oktatási célú szervezetben működik. A központi költségvetés intézményeinél, illetve az önkormányzati finanszírozású szervezeteknél egyaránt a gépek negyede található, míg az egészségügyben a szerverek 15 százaléka üzemel.