Az elektronikus szavazás - amely a kisebb problémák ellenére sikerrel mutatkozott be az Egyesült Államokban - továbbra is rendkívül éles viták tárgya világszerte, és a kormányok nagy része még nem bízik az új rendszer biztonságában.

Alig pár nap van már csak hátra az amerikai elnökválasztásig. A helyzet nem csak a valós, de a "virtuális politikai életben" is pattanásig feszült. Ilyenkor minden tényezőnek óriási jelentősége van, s így van ez most is. Az elektronikus szavazástól annak idején elsősorban azt várták, hogy elkerülhető lesz a 2000-es amerikai elnökválasztáshoz hasonló kínos procedúra, amikor néhány államban többször is újraszámoltatták a szavazatokat a bizonytalan végeredmények miatt. Mint ismeretes, akkor George W. Bush és a kihívója, a demokrata Al Gore között csak a Florida szövetségi államban megtartott szavazat-újraszámlálás döntött. Az csupán három nap múlva derült ki, hogy Bush előnye mindössze 537 voks volt ellenfelével szemben.


Az érintőképernyős szavazóterminál angol és spanyol nyelvű
Az Egyesült Államokban két évvel ezelőtt indult meg a felkészülés, amelyet végig a támogatók és a kétkedők óriási vitája kísért, és az azóta eltelt időszakban egyik tábor sem tudta meggyőzni a másikat álláspontjának helyességéről.

Az elektronikus választási rendszerek egyik legfőbb követelménye, hogy a szavazás során minden kétséget kizáróan azonosítsa a szavazásra jogosultakat anélkül, hogy felfedné a szavazók kilétét. Tehát nem derülhet fény arra, az azonosító melyik választópolgárt takarja. Legalább ilyen fontos követelmény, hogy a rendszer megfelelően védett legyen a hackerek és a vírusok támadásaival szemben, mivel egy sikeres behatolás kétségbe vonná az egész szavazás hitelességét. Az állampolgárok egy része ugyanakkor azt szeretné, ha az elektronikus szavazás nyújtotta lehetőségeket belátható időn belül kiterjesztenék a mobiltelefonokra és a PDA eszközökre. A Nagy-Britanniában bemutatott rendszert például az internetezők mellett a WAP-os telefonkészülékek, a Palm eszközök és a Dreamcast konzolok tulajdonosai is igénybe vehették.

Az új rendszer kétségtelenül több új problémát is felvet. Az ellenzők elsősorban a biztonsági résektől, illetve a szoftverhibáktól tartanak, amelyek megbéníthatják az egész rendszer működését, és lehetővé tennék az eredmények meghamisítását. Az Egyesült Államokban elvégzett előzetes tesztek során éppen ezért hasonló helyzeteket szimuláltak, és a rendszer valóban támadhatónak bizonyult. Ennek ellenére március első napjaiban megtartották az első elektronikus szavazást, jóllehet két hónappal korábban az elektronikus szavazatszámláló rendszer csúfosan leszerepelt Floridában, amikor a végelszámolásnál kiderült, hogy 134 szavazat egyszerűen eltűnt. A súlyos hiba nyilvánvalóan megváltoztatta a szavazás végkimenetelét, hiszen akkor mindössze 12 szavazat döntött az ügyben.

A márciusi szavazáson a leendő demokrata elnökjelölt személyéről dönthettek a szavazók, és a szavazás során ismét újabb problémák merültek fel. Egyes helyeken elfelejtették beprogramozni a gépek kódoló rendszerét, másutt pedig egyáltalán nem működtek a terminálok, így vissza kellett állni a hagyományos papír ívekre. A jelentések szerint a problémákat gyorsan elhárították, de a gépek kezelése, tárolása, és felügyelete korábban nem várt bonyodalmakat okozott. A hackerek és vírusok ellen a legtöbb helyen szúrópróbaszerű tesztelésnek vetették alá az érintőképernyős gépeket, és nem engedélyezték a mobiltelefonok és egyéb vezetéknélküli készülékek használatát a szavazóhelységen belül.

A szavazás végül is sikerrel zárult, és a jelentések szerint több mint 10 millió szavazó használta egyszerre a rendszert. Az illetékesek azt ígérik, hogy a novemberben sorra kerülő elnökválasztáson már mintegy 50 millió amerikai állampolgár veheti igénybe a terminálokat. Az elmúlt hónapokban a szakértők két új módszert dolgoztak ki a korábbi problémák és aggályok elhárítása érdekében. Az egyik módszer értelmében az elektronikus szavazat mellett a szavazók egy hagyományos papír ívet is kitöltenének, hogy biztosítva legyen a szavazás pontos végkimenetele, míg a másik eljárás két kódolt blokkot készítene, amelyek kizárólag együtt számítanak érvényes szavazatnak. A szakemberek emellett új, összetett titkosítási eljárásokon dolgoznak, és igyekeznek fejleszteni a rendszer védelmét.

A mostani helyzetet bonyolítja, hogy egy amerikai bíróság úgy döntött, hogy az elektronikus választási és szavazórendszerek eredményeit nem kell papíron is megjeleníteni ahhoz, hogy azok hitelesek legyenek. Mindez azt jelenti, hogy egyre erősebbek azok az aggodalmak, amelyek szerint hasonló káosz alakulhat ki, mint a négy esztendővel ezelőtti elnökválasztásokon. A jelenlegi vita tárgyát azok az elektronikus választási rendszerek képezik, amelyeket Florida 15 kerületében állítanak fel és amelyeket érintőképernyőkkel látnak el. A kritikusok szerint ez mind szép és jó, ám a szavazópolgároknak számos nehézséggel kell majd szembenézniük, és a számítógépes szakemberek úgy vélik erősen megkérdőjelezhető, hogy az így leadott szavazatokat adott esetben újra lehetne-e számolni.


A technikai segítség sokaknak elengedhetetlen
David Niven kutató, az Atlantic Egyetem munkatársa könnyen elképzelhetőnek tartja például, hogy az emberek haragja azok ellen fordul majd, akik ezeknek a választási rendszereknek a beszerzése mellett döntöttek. Ezen kívül előfordulhat az is, hogy a gépek például nem regisztrálják majd valakinek a szavazatát, a kinyomtatott eredmények hiányában pedig az adott polgár soha nem fogja megtudni, hogy az ő voksa tényleg számított-e.

Jeb Bush, Florida kormányzója szerint azonban aggodalomra semmi oka választóknak, az érintőképernyős rendszerek ugyanolyan megbízhatóak, mint a hagyományos társaik. A gépeket kritizálókat "összeesküvés-elmélet gyártóknak" titulálta és szerinte ezek az emberek elveszítették a józan ítélőképességüket. Az ACLU nevű polgári jogi szervezet és más civil szerveződések ugyanakkor azzal vádolták meg Florida államot, hogy az új rendszerek segítségével akarják majd megszépíteni a választási eredményeket.

A beadványnak október 15-én egy helyi bíróság helyt adott és emiatt a rendszerek fejlesztőinek egy új szoftvert kellett feltelepíteniük ezekre a készülékekre, amelyekkel ellenőrizhető, hogy valóban korrekt módon regisztrálta-e a rendszer a leadott szavazatokat. A floridai állampolgárok azonban ennek ellenére meglehetősen szkeptikusak és bizalmatlanok. Megnyugvást alighanem az jelenthet csak, amennyiben ezúttal nem néhány (száz vagy ezer) szavazaton múlik, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke.

Az elektronikus rendszert elfogadó államoknak leg­ké­sőbb november 2-ig le kell cserélniük a régi gépeket, bár némi prob­lé­mát jelent, hogy a legújabb technológia még nem iga­zán elér­he­tő, és megjelenése csak november közepén vár­ha­tó. A legtöbb államba azonban már idejében meg­ér­kez­tek az érintőképernyős terminálok, így csak a rendszer frissí­té­sét kell majd el­vé­gez­ni az új tech­no­lógia megjelenésekor.

Bár az elektronikus szavazás rendszere még mindig nem kiforrott, egyes országokban már szintén bemutatkozott az új rendszer. Írországban például már az internetes voksokat is elfogadták a 2004-es Európa Parlament választásain, míg Magyarország egyelőre csak a külképviseleteken vezette be az elektronikus szavazás rendszerét. Szakértők szerint a kedvező tapasztalatok után más EU-tagországok is bevezethetik az elektronikus szavazást, de könnyen előfordulhat, hogy egy jó ideig még papír íveket is ki kell majd töltenünk a rendszer ellenőrzése érdekében.

Optimista vélemények szerint itthon legkorábban a 2006-os országgyűlési választásokon debütálhat az új rendszer, de addig még rengeteg jogi és technikai akadályt kell leküzdeniük a magyar politikusoknak és szakembereknek, ami - látva az állampolgárok külföldi szavazása körüli bonyodalmakat - biztosan évekig fog tartani.