SG.hu·

Nehéz megválni a floppylemezektől

A hajlékonylemez, vagy ismertebb nevén a floppy végét már jó néhány alkalommal megjósolták a számítástechnikai szakemberek, ám valahogy, valamiért a felhasználók mégsem akarnak megválni az adathordozótól.

A mondás szerint: akinek halálhírét költik, az hosszú életű lesz. Nos, valami hasonló látszik beigazolódni a hajlékonylemez kapcsán is. Éveken át az 1,44 MB kapacitású lemez volt az egyik, ha nem a legnépszerűbb adathordozó, s hiába jött a CD, majd a DVD, az emberek még mindig szeretik és használják a floppylemezeket. Az Imation amerikai adathordozókat gyártó cég felmérése szerint 2003-ban még az európai internetezők 70 százaléka vásárolt hajlékonylemezeket.

Pedig a számítástechnikai cégek már rég elfelejtenék az eszközt. A Dell például 2003 tavasza óta nem tesz a számítógépeibe ilyen meghajtókat, de persze aki kéri, annak 20 dolláros felárért beszerelik a PC-jébe az FDD-meghajtót. Sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. A Dell szóvivője, Lionel Menchaca szerint ez talán arra vezethető vissza, hogy szinte mindenkinek, akinek volt egy vagy több számítógépe, annak mindegyikben megtalálható volt a meghajtó, és bár hivatalosan az új Dell számítógépeknek már nem képezik részét, amíg igény van rájuk, természetesen kaphatók lesznek. Hasonló a helyzet a Gatewaynél is. Lisa Emard szóvivőnő szerint ők már szívesen lezárnák a floppykorszakot, ám amíg ekkora igény van a kismeghajtóra, addig ezt nem tehetik meg.


A hajlékonylemezeket az 1970-es évek óta alkalmazzák a számítástechnikában adathordozóként. Az első modellek még nagyobbak voltak, mígnem az Apple az 1980-as években bevezette a piacra a ma is használatban lévő 3,5 colos lemezeket. Egyébként érdekesség, hogy szintén az Apple volt az első számítástechnikai cég, amelyik még 1988-ban, az iMac-sorozat piacra dobásakor búcsút intett a floppynak.

Tim Bajarin, a Creative Strategies piackutató cég elnöke szerint bár a lemezeket még néhány évig nosztalgikus és gyakorlati okokból (pl. rendszerlemez vagy BIOS-frissités) még meg fogják az emberek vásárolni, ám idővel szépen lassan el fognak tűnni a számítógépekből és a számítástechnikai boltok polcairól. Bármi is lesz azonban az FDD történetének vége, a kismeghajtó és a hozzá tartozó lemez már így is sikertörténetet írt.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Cat2004. 09. 11.. 03:20||#71
néha muszáj, régi alaplapoknál, hogy felismerje a 32 gigánál nagyobb vinyot, vagy az olyan procit, ami megjelenésekor még nem is létezett
© Tetsuo2004. 09. 11.. 02:50||#70
Én meg soha nem frissítettem BIOSt s megvagyok nélküle..
© Laalee2004. 09. 10.. 12:11||#69
biosbol le kell tiltani az fdd vezerlõt és nincs a: sem
© Cat2004. 09. 10.. 01:13||#68
én már BIOSt csak online frissitek, iszonyat egyszerü lett
© SuD2004. 09. 10.. 00:36||#67
egyb. a BIOS-t nem csak floppyval lehet helyrehozni... itt vannak az új Dual-BIOS -os alaplapok
© Mice2004. 09. 09.. 23:54||#66
ilyenkor már kevésbé lepõdöm meg amikor bejelentik hogy Mo.-ra 200x-edik évig még nem jön be a 9 gigás disc.

nem azt mondom, hogy akinek csak 900KB mentenie valója van az írjon dvd-t csak röhej hogy pont a 900kb-os csákók miatt kell mindig max 4.7-ig nyújtóznom
© Mice2004. 09. 09.. 23:42||#65
én még a win98as hardverdetektek idején szedtem ki mert hiába volt, hogy elsõ driver telepkor sem telepeltem onnan, mégis mindig megvakkantotta. végül kiszedtem, mert a badblockok is húzták az agyam
© Mice2004. 09. 09.. 23:41||#64
meg ha masszívabbra gyártanák a csati részét

hiába használtam hosszabbítóval megadta magát

nekem az rw-s minidisc bejött:)
© Mice2004. 09. 09.. 23:38||#63
xp telepdisccel :)
© Taybore2004. 09. 09.. 20:05||#62
Hát nemtom, nekem ugyan még van FDD-m meg floppy-m is, de az FDD-m már kb másfél éve mûködésképtelen, floppyt meg elõtte egy évvel se használtam már :D Adathordozásra: CD, memóriakártya, telefon, ftp.
Ennyi ... :D