SG.hu·

Víz segítségével kisebb csíkszélességű chipek gyárthatók

A Rochester Institute of Technology kutatói kidolgoztak egy olyan új eljárást, melynek segítségével a jelenlegi chipgyártási eszközök használata mellett minden korábbinál kisebb csíkszélességű mikroprocesszorok állíthatók elő.

Az eljárás sikerének kulcsa nem más, mint a Föld egyik legnagyobb mennyiségben elérhető alapanyaga, a víz. Bruce Smith, a rochesteri (New York) intézet mikroelektronikai professzora elmondta, hogy amennyiben a chipek áramköri vezetékeinek kialakításakor kis vízsugarakat bocsátanak a szilíciumszeletekre, akkor akár a jelenlegi litográfiai eszközök használatával is elérhető a 0,045 mikronos, vagyis 45 nanométeres csíkszélesség.

Mint ismeretes, a chipgyártók litográfiai berendezések segítségével alakítják ki a szilíciumszeleteken az áramköri rajzokat. A jelenleg használatos litográfiai eszközök 193 nanométeres hullámhosszú fényt használnak és segítségükkel 0,09 mikronos, vagyis 90 nanométeres csíkszélességű processzorok gyárthatók. A jelenleg forgalomban lévő processzorok közül többek közt az Intel Prescott magos Pentium 4 chipjei rendelkeznek 0,09 mikronos csíkszélességgel.

Smith elmondta, hogy a mikroszkópok esetében már több mint száz éve használnak különböző folyadékokat a felbontás növelése érdekében, és mivel a litográfia tulajdonképpen a mikroszkóp megoldás fordítottja, esetében ugyancsak érdemes folyadékokat használni. Míg a mikroszkóp kis objektumokat nagyít fel, addig a litográfiai eszközök nagy rajzokat kicsinyítenek le. Mivel a litográfiai eljárások nagy tisztaságot igényelnek, a gyártók mindeddig nem alkalmaztak folyadékokat, most azonban sikerült megoldani az eddigiekben tapasztalt problémákat. A kutatók azért választották a vizet, mert a víz nem lép reakcióba egyetlen, a chipgyártás közben használatos anyaggal sem, és mert fénytörési tulajdonságai ideálisnak nevezhetők.

A kísérletek tovább folytatódnak, így egyelőre nem lehet tudni, hogy a víz alapú litográfiai eszközök használata mikor terjed el a chipgyártók körében.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Csóka2004. 04. 14.. 15:13||#19
Hol van az az utca?
© mir2004. 04. 13.. 09:37||#17
tenyésztik
© sniper2004. 04. 13.. 05:43||#16
lapa'ttal :)
© sniper2004. 04. 12.. 13:01||#13
Es nem is ilyen bonyolultsagban. 2 tranzisztort nem nagy kunszt meghajtani, 200 milliot mar inkabb (athallas, stb).
© mir2004. 04. 11.. 20:52||#11
ezt a baromságot ki mondta neked? már vannak 10 GHznél jóval gyorsabb chipek is, persze nem PCben...
© mir2004. 04. 11.. 20:49||#10
zéta, gondolom a szakértõ fejedet nem zavarja, hogy a processzorok gyártása közben(többbségében Cmos) még csak nem is használnak semmilyen lézert...
© SoDI---2004. 04. 11.. 20:41||#9
De ezek szerint továbbra is fix, hogy 10 Ghz alatt meg fog állni az órajel-emelkedés...
© Mice2004. 04. 11.. 19:08||#8
anyám,
ezen még az intel is állítom kis-milliárd és egy darab 90 mikronos darabkává röhögné szét magát!
© papabear2004. 04. 11.. 01:02||#6
Akkor te nem hallottál a bio-, holo- és nano- techrõl. A szilícium alapú technológiák érik el a fizikai határukat. Szerencsére túl lehet lépni rajtuk.Persze amíg lehet, kihajtják a jelenlegi eljárásokból amit lehet.

(...nem beszélve a lekicsínyített kínai matematikusokról, akik ezrével elférnek egy bolha bajszán és lebegõpontos számításban felveszik a versenyt a legújabb processzorokkal is! :o)
© valaé valaé ná2004. 04. 10.. 23:53||#4
Ugyan már. Most következhet az érdemi munka.