Mintadarabok a 3D nyomtatóból

A jövőben szerelőcsarnokokat és a különböző precíz szerszámokat és gépeket helyettesíteni képes eszközt fejlesztettek ki Ausztriában, mellyel egyszerübben állíthatók elő prototípusok vagy más méretre készített alkatrészek.

Eddig nagyon sokszor, így például a prototípusok fejlesztésekor precíziós munkát végezni tudó gépekre volt szükség, mindez azonban hamarosan már múlté a lehet. A Bécsi Műszaki Egyetem kutatói ugyanis egy olyan forradalmian új innovatív technológiát hoztak létre, amelynek a segítségével lehetővé válik akár egyes alkatrészek, akár például méretre készített és "vágott" bionikus implantátumok elkészítése, illetve három dimenziós "kinyomtatása". Ezentúl tehát - többek között - a prototípusok már nem a munkapadok mellől, a szerelőcsarnokokból kerülnek majd ki, hanem a különleges nyomtatóból. Az utóbbi képes bármilyen alkotóelem és alkatrész, illetve prototípus megalkotására, legyen az egy PET-üveg, varrógép vagy éppen házakhoz való építőelem.

Persze ez a printer hagyományos társaival ellentétben nem tintapatronokkal dolgozik. A jövőben egy alkatrész létrehozásához elegendő megrajzolni azt, majd egy gombnyomással ki lehet nyomtatni. Pár másodperc vagy perc elteltével pedig már a kezünkbe is foghatjuk a "frissen melegében" készült terméket. A három dimenziós nyomtatási technika lehetővé teszi bármilyen formájú és alakú tárgy létrehozását. Az iparban a hasonló - egységesen Rapid Printingnek nevezett - technikákat azért alkalmazzák, hogy időt spóroljanak meg és nagyon gyorsan hozhassák létre egy-egy termék prototípusát.

A módszer előnye az olcsósága, és az, hogy a pótalkatrészeket sem kell többé tárolni. Egyszerűsödik és jelentősen olcsóbb lesz a munkafolyamat is és nincs szükség annyi berendezésre, ezáltal csökkenek a fenntartási-karbantartási költségek is. A három dimenziós nyomtatónak természetesen rendkívül precíznek kell lennie és a lehető legjobb minőségben kell dolgoznia. Ezen kívül képesnek kell lennie gyakorlatilag bármilyen nyersanyag feldolgozására, akár úgy is, hogy egy prototípusban többféle anyagot is felhasználnak.

Ide kapcsolódik, hogy a Bécsi Műszaki Egyetem Nyersanyagismereti Intézetében a szakemberek olyan celluláris struktúrákat alkottak, amelyeknek a geometriája nagymértékben hasonlít az emberi csontok jellemzőire. Ezen kívül az újfajta anyagfejlesztéseknek köszönhetően ezek a struktúrák a szakemberek tájékoztatása szerint "biológiai szempontból elviselhető" biokerámiákból állnak, így például már létrehozhatók csontpótló anyagok és protézisek is. A programban részt vesz még a bécsi Ludwig Boltzmann Osteológiai Intézet, a potsdami Max Planck Intézet Kolloid- és Határfelület-kutatási Intézményének munkatársai és a Bécsi Műszaki egyetem gépépítő szakemberei.