Novák Ervin
Fogyóban az IP-címek - megtelik az internet
Az internet alapjainak lerakásakor még senki nem gondolt arra, hogy az IP-címek egyszer elfogyhatnak - azonban 2005 körül pontosan ez lesz a helyzet.
Az interneten minden számítógép rendelkezik egy egyedi azonosítóval. A számítógépek ezek alapján az úgynevezett IP-címek alapján azonosítják egymást. Az 1980-as évek elején megalkotott, és napjainkban is használt IPv4 szabvány alapján egy IP-cím négy darab, pontokkal elválasztott 0-tól 255-ig terjedő számból áll. Könnyen belátható, hogy a maximálisan a hálózatra kapcsolható számítógépek száma 255x255x255x255, azaz 2 a 32-en darab. Ha az internet fejlődése a jelenlegi ütemben folytatódik, ezek a címek már 2005-re elfogynak.
A felhasználható IP-címek földrajzi eloszlása nagyon egyenlőtlen. A legtöbb az USA-ban, az internet szülőhazájában van - az összes cím kétharmadát amerikai vállalatok vásárolták meg. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb internetszolgáltatója, a Level Three Communications több IP-címmel rendelkezik, mint egész Ázsia együttvéve. Kínának mindössze 22 millió jutott, miközben az ország lakossága 1,3 milliárd fő.
Az IPv4-re nehezedő nyomás egyre nagyobb. Ennek egyik legfőbb oka a mindig hálózatra kapcsolt eszközök számának növekedése. Jelenleg bevett szokás az internetszolgáltatóknál, hogy az internetre csatlakozó számítógép egy ideiglenes IP-t kap, és a hálózatból való kijelentkezés után ezt a címet majd egy másik gépnek osztják ki. Azonban az új 3G rendszerek elterjedésével minden eszköznek egyedi, statikus IP-címre lesz szüksége.
Ezért van szükség a 128 bites, IPv6-ra való átállásra. A kiosztható címmennyiség ezáltal egy kimondhatatlan nagyságrend, 3,4x10 a 36-odikon darab lesz. Csak összehasonlításul: a Szahara minden homokszeméhez kioszhatnánk egy IP-címet, és még maradna is. Azonban az IPv6 előnye nem csak a címtartomány növekedésében rejlik: az új rendszer sokkal megbízhatóbb és biztonságosabb lesz a jelenleginél.
Jelenleg már majdnem minden rendszeren elérhető az IPv6, kezdve az IBM féle AIX-tól a Novell NetWare-en, Sun Solarison keresztül a Linuxig. A fejlődés gátját eddig a Microsoft jelentette, de a Service Pack 1 óta végre a Windows XP részét is képezi az új protokoll. A tervek szerint az év végén indul Kínában a Hitachi új internetszolgáltatása, így ez a cég oszthat ki a világon elsőként IPv6 címeket.
Az interneten minden számítógép rendelkezik egy egyedi azonosítóval. A számítógépek ezek alapján az úgynevezett IP-címek alapján azonosítják egymást. Az 1980-as évek elején megalkotott, és napjainkban is használt IPv4 szabvány alapján egy IP-cím négy darab, pontokkal elválasztott 0-tól 255-ig terjedő számból áll. Könnyen belátható, hogy a maximálisan a hálózatra kapcsolható számítógépek száma 255x255x255x255, azaz 2 a 32-en darab. Ha az internet fejlődése a jelenlegi ütemben folytatódik, ezek a címek már 2005-re elfogynak.
A felhasználható IP-címek földrajzi eloszlása nagyon egyenlőtlen. A legtöbb az USA-ban, az internet szülőhazájában van - az összes cím kétharmadát amerikai vállalatok vásárolták meg. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb internetszolgáltatója, a Level Three Communications több IP-címmel rendelkezik, mint egész Ázsia együttvéve. Kínának mindössze 22 millió jutott, miközben az ország lakossága 1,3 milliárd fő.
Az IPv4-re nehezedő nyomás egyre nagyobb. Ennek egyik legfőbb oka a mindig hálózatra kapcsolt eszközök számának növekedése. Jelenleg bevett szokás az internetszolgáltatóknál, hogy az internetre csatlakozó számítógép egy ideiglenes IP-t kap, és a hálózatból való kijelentkezés után ezt a címet majd egy másik gépnek osztják ki. Azonban az új 3G rendszerek elterjedésével minden eszköznek egyedi, statikus IP-címre lesz szüksége.
Ezért van szükség a 128 bites, IPv6-ra való átállásra. A kiosztható címmennyiség ezáltal egy kimondhatatlan nagyságrend, 3,4x10 a 36-odikon darab lesz. Csak összehasonlításul: a Szahara minden homokszeméhez kioszhatnánk egy IP-címet, és még maradna is. Azonban az IPv6 előnye nem csak a címtartomány növekedésében rejlik: az új rendszer sokkal megbízhatóbb és biztonságosabb lesz a jelenleginél.
Jelenleg már majdnem minden rendszeren elérhető az IPv6, kezdve az IBM féle AIX-tól a Novell NetWare-en, Sun Solarison keresztül a Linuxig. A fejlődés gátját eddig a Microsoft jelentette, de a Service Pack 1 óta végre a Windows XP részét is képezi az új protokoll. A tervek szerint az év végén indul Kínában a Hitachi új internetszolgáltatása, így ez a cég oszthat ki a világon elsőként IPv6 címeket.