A számítógépek teljesítménye egyre nagyobb, a felhasználók pedig egyre több szolgáltatást nyújtó és egyre könnyebben kezelhető alkalmazásokat szeretnének, emiatt a szoftverek hihetetlenül bonyolulttá válnak. A mai alkalmazásokban még nagyobb kihívást jelent a megbízhatóság és a teljesítmény biztosítása.

"A magas szintű összetettség ellenére továbbra is megvan a lehetőség a szoftverek minőségének addig a pontig történő javítására, ahol az összeomlások rendkívül ritka eseménynek számítanak. A Microsoft ilyen irányú erőfeszítéseit három területre koncentrálja. Először is kétszeres erőfeszítéssel igyekszik biztosítani, hogy a fejlesztők kiváló minőségű kódot állítsanak elő. Ennek eszközei a legjobb módszerek szigorúbb oktatása, valamint hogy az egyes fejlesztők felelősséggel tartoznak az általuk írt kód minőségéért. Másodszor, a Microsoft olyan új, fejlett programozási eszközök fejlesztésébe fektet be, amelyek a kódban a jóváhagyás előtt automatikusan ellenőrzik a leggyakoribb hibákat. Harmadszor pedig növeli ráfordításait a szoftverek kiadás előtti alaposabb tesztelése terén" - mondta Pozsony Balázs, a Microsoft Magyarország termékigazgatója.

A PC sokoldalú és összetett ökoszisztémájánál - amely szállítók ezreitől származó hardvereket, alkalmazásokat és illesztőprogramokat foglal magában - egyszerűen lehetetlen, hogy a szoftverek a legjobb teljesítményt tudják nyújtani a valódi felhasználóktól származó részletesebb visszajelzések nélkül. Mindeddig azonban nehéz volt a szoftverek felhasználóitól ilyen jellegű visszajelzéseket összegyűjteni, hiszen a felhasználók kevésbé szabályozott környezetben használják az alkalmazásokat.

"A Microsoft a felhasználók visszajelzéseit beépítette a fejlesztési folyamatba: közismert, hogy a társaság a felhasználókat a fejlesztés minden fázisába bevonja, a termékek tervezésénél éppúgy meghallgatja tanácsaikat és véleményüket, mind ahogyan a szoftverek korai verzióit is széles körben hozzáférhetővé teszi a bétateszterek számára. Az elmúlt évek során a Microsoft fokozta erőfeszítéseit, hogy a tesztelési és bevezetési szakaszok között egy teljes "visszajelzési kört" hozzon létre, és így rendszerezettebb és részletesebb módon tudja a szoftverhibákat megállapítani, fontossági sorrendbe állítani, és kijavítani" - tudhatjuk meg Pozsony Balázstól.

Mire használhatók a felhasználókapcsolati és -elégedettségi eszközök?

A Microsoft felhasználókapcsolati és -elégedettségi eszközeinek első összetevője egy ismerős fejlesztési problémát kezel: kevés az adat a szoftverleállásokkal kapcsolatban. Szabályozott tesztkörnyezetben viszonylag könnyen meg lehet állapítani a szoftverleállások okát: ha a fejlesztő összeomlást tapasztal, elindítja a hibakeresőt, és megkeresi az okot. A való világban azonban sok felhasználó nem jelenti az előforduló problémákat, ha pedig mégis, gyakran nem rendelkeznek elég információval azzal kapcsolatban, hogy mi nem működött. Ezt a problémát egy kiegészítő szoftverelem kezeli, amely lefut az összeomlások előfordulásakor, és a leállással kapcsolatban fontos, konkrét adatokat küld a Microsoft fejlesztőinek.

Az alkalmazások összeomlásakor a felhasználó azonnal tájékoztatást kap a helyzetről, és lehetősége van arra, hogy névtelenül hibajelentést küldjön. A felhasználó beleegyezése esetén ezek az adatok egy fájlba kerülnek (ezt nevezik "minikiíratásnak"), és szabályozott környezetben a Microsoft kiszolgálóira továbbítódnak, ahol felhasználásuk kizárólag hibajavítás céljából történik. Amikor az adatok eljutnak a Microsofthoz, azokat a valószínűleg ugyanazon hiba okozta leállások szerinti "vödörbe" csoportosítják. A termékfejlesztő csoportok figyelik ezeket a "vödröket", aztán gyakoriság és súlyosság szerint csoportosítják a tartalmukat.

A nagyobb üzleti felhasználók számára a Microsoft egy vállalati hibabejelentő nevű szolgáltatásba integrálta ezeket az eszközöket. Így a vállalkozások a hibajelentéseket egy saját kiszolgálón gyűjthetik, és a rendszergazdák világosabb képet kaphatnak arról, hogyan használják az alkalmazottak a szoftvereket, a Microsoft pedig tájékozódhat arról, hogyan működnek szoftverei a munkahelyeken.

A szoftverek minőségének nagymértékű javulása

A hibabejelentési és felhasználói visszajelzési technológiákat beépítették a Microsoft termékeinek többségébe, de hatásának legszembeötlőbb példái a Microsoft Office 2003 csomagban láthatók.

A "Watson" eszközöket eredetileg a Microsoft Office fejlesztőinek egy kis csoportja dolgozta ki, és először az Office XP bétaváltozataiban valósult meg. A csoport két termékgeneráció során példátlan mennyiségű adatot gyűjtött össze azzal kapcsolatban, hogyan használják a felhasználók szoftvereiket, és hol fordulnak elő a legbosszantóbb problémák.

Ezeket az adatokat az Office legújabb verziójának fejlesztése során útmutatóként használták. Az Office 2003 bétaprogramjában több mint 60 000 felhasználó vett részt, így a fejlesztők minden eddiginél részletesebb képet kaphattak a szoftver működéséről. Az Office 2003 Beta 2 Technical Refresh 2003. júniusi megjelenése mögött elsősorban az ezeknek a technológiáknak a használatával megkeresett javítások álltak, így a megbízhatóság rendkívüli mértékben megnőtt.

"Az Office fejlesztőcsoportja a széles körű felhasználói visszajelzések koncepcióját magasabb szintre emeli, hogy az ne csupán a leállásokat, de a teljesítményt és a szolgáltatásokat általában is magába foglalja. A Felhasználók Elégedettségét Növelő Program (Customer Experience Improvement Program - CEIP) lehetőséget ad, hogy a felhasználók még részletesebb adatokat szolgáltassanak a szoftverek használatáról. A más hibabejelentő eszközökkel gyűjtött adatokhoz hasonlóan ez az adatszolgáltatás is névtelen és önkéntes jellegű, felhasználása pedig kizárólag szoftverfejlesztés céljából történik" - mondta a Microsoft termékmenedzsere.

Ez a program segített a Microsoftnak annak mélyebb megismerésében, hogyan használják valójában az emberek a szoftvereket, és jobb döntéseket tett lehetővé a szolgáltatások és hibák fontosságának megállapításánál, a szoftver fejlesztése pedig a felhasználói igényekre reagálva haladhat tovább.

Az ilyen jellegű hibabejelentő technológiák használatával sikerült jobb képet kapni a Microsoft Windows operációs rendszerének illetve a külső alkalmazások és illesztőprogramok szoftverhibáival kapcsolatban is. A Windows rendszerben, adatok gyűjtésével összefogottabb megközelítést lehet alkalmazni a hibák azonosításához és javításuk elkészítéséhez, még a bonyolultabb leállások esetében is.

A Microsoft felhasználókapcsolati és -elégedettségi eszközei lehetővé teszik a társaság számára, hogy általában is jobban értse a szoftverleállásokat, a fejlesztési célokat pedig ennek megfelelően alakítsa. A Microsoft megállapította, hogy a leggyakoribb és legbosszantóbb problémákat a szoftverhibáknak csupán egy kis száma okozza. Igazából a leállások 80 százalékát a szoftverhibák 20 százaléka okozza, míg a hibák fele a szoftverhibák 1 százaléka miatt van.

A Microsoft tovább fokozza a felhasználókapcsolati és -elégedettségi eszközök használatát, és folyamatosan fejleszti ezeket az eszközöket, így fejlett biztonsági technológiák használata mellett még részletesebb működési adatokat képes gyűjteni, hogy ne csupán a leállásokat tudja kezelni, hanem a felhasználóknak bosszúságot okozó teljesítménybeli és szolgáltatásokkal kapcsolatos problémákat is. Folytatódik a szoftverek átalakulása a statikus, csomagolt árucikkből dinamikusan változó szolgáltatássá, eközben az ilyen jellegű felhasználói visszajelzési fázisok a szoftverfejlesztés egyre fontosabb részévé válnak.