SG.hu·

Jön az Athlon 64 és a 400 MHz-es rendszerbuszú Barton

Az Advanced Micro Devices tegnap immár hivatalosan is bejelentette, hogy a mindeddig ClawHammer fejlesztési kódnevet viselt processzora Athlon 64 néven fog forgalomba kerülni. Mint ismeretes, a chipgyártó ezen nyolcadik generációs processzorát elsősorban a nagy teljesítményű asztali számítógépek piacára szánja, míg a korábban elkeresztelt másik x86-64 processzor, az Opteron a szerver számítógépek piacán indul harcba a konkurencia ellen. Az AMD vezetői a ClawHammer esetében nem titkoltan azért döntöttek az Athlon 64 típusjelzés alkalmazása mellett, mert úgy vélik, hogy az Athlon egy már évek óta bejáratott, a felhasználók által ismert típusjelzés, melyen csak a 64-es szám odabiggyesztésével volt érdemes változtatni.

Ugyancsak új információ az AMD háza tájáról, miszerint a chipgyártó a már beígért, 333 MHz-es Front Side Bus-szal rendelkező Barton magos Athlon XP processzorok mellett olyan Barton chipeket is piacra fog dobni, melyek FSB-je immár 400 MHz. Nem kétséges, hogy az AMD ezzel vissza kíván vágni a nagy konkurens Intelnek, mely chipgyártóról ugyancsak most derült ki, hogy a korábban tervezettnél magasabb rendszerbusz frekvenciájú Pentium 4-es processzorokkal kíván előhozakodni. Mint ismeretes, az Intel mindeddig azt tervezte, hogy a jelenlegi, 533 MHz-es Quad Pumped Bus-szal rendelkező processzorait a 667 MHz-es buszú új chipek fogják leváltani, azonban a chipgyártó nemrégiben változtatott ezen tervén, így már a jövő év első felében számíthatunk a 800 MHz-es QPB-vel rendelkező Pentium 4-es processzorok bemutatkozására.

A jelenleg forgalomban lévő alaplapi chipsetek közül az Nvidia-féle nForce2 minden további nélkül meg fog birkózni az emelt rendszerbusz frekvenciájú, Barton magos új Athlon XP processzorok kezelésével, a közeljövőben debütáló chipkészletek közül pedig többek közt a VIA KT400A lesz képes az AMD újdonságainak kezelésére. Különböző források szerint a VIA KT400A chipsetre épülő első alaplapok valamikor a jövő év elején kerülnek majd forgalomba, vagyis nagyjából akkor, amikor az AMD megkezdi a Barton magos processzorok forgalmazását. Zárójelben megjegyzem, hogy az Athlon 64, illetve az új Athlon XP processzorok hivatalos bejelentése és tényleges piaci megjelenése között remélhetőleg már nem fognak olyan hosszú hónapok eltelni, mint például a cég jelenlegi high-end chipjei esetében.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Rive2002. 11. 28.. 17:00||#24
Ja, elég jól elbeszélünk egymás mellett. Én ugyanis a fizikai architektúra fejlettségérõl/fejlõdésérõl beszélek, aminél elég jó mérõszám az azonos órajelen mért teljesítmény. Rendszerteljesítmény mérésénél igencsak belejátszanak a dologba egyébb tényezõk, de ezek a processzor-architektúra fejlettségérõl alig-alig mondanak valamit. Holnap bõvebben, ha érdekel valakit.
© Rive2002. 11. 28.. 11:20||#22
A 286-ban is jól megvolt a multitasking, a 16/32 bit pedig semmit sem jelent a pipeline felépítésének szempontjából. A 386 tulajdonképpen egy gyors 286, továbbfejlesztett multitaskinggal, és 32 bites lehetõségekkel. Ezzel szemben a 386->486 átállásnál (az integer oldalon) az architektura teljes cseréje valósult meg. Elhiszem, hogy egy programozó a 286->386 átállástól van elájulva, da a magamfajta 'vasas' ember a másik ugrást többre tartja, és az architektura lehetõségeiben is többet jelentett. Miért nem olvasol pontosabban? Ott van, hogy: 'a megfelelõ területen'. És ez így is van.
Az azonos órajelen mért sebesség és az architektúra kapcsolatával attól tartok, Te vagy gondban: nem tudod hova tenni a megfelelõ mérõszámokat, és nem vagy tisztában a jelentésükkel, legalábbis amit írtál, abból csak erre tudok következtetni.
© Rive2002. 11. 26.. 16:13||#20
X2: nem nyert. A 286->386 gyakorlatilag semmit sem változtatott, csak a multitasking-lehetõségeket fejlesztették tovább, és az órajel skálázódott. A 486 viszont a 386-al ellentétben már valódi skalárprocesszor volt, legalábbis az integer része. A megfelelõ területen nagyjából 3-4X-es teljesítményt nyújtott azonos órajelen.
A P1 volt az elsõ szuperskalár proci, de itt az azonos órajelen mért sebességnövekedés inkább a szélesebb rendszerbuszból adódott, nem a mag architekturális fejlesztéseibõl. Max. 1.5, 2X-es szorzó volt, több nem.
© Pheel2002. 11. 22.. 00:34||#14
Ez durva. Akkor nem szóltam :)
© CybearBoy2002. 11. 22.. 00:01||#12
Az Athlon 64-ben nem integrált memvezérlõ lesz?
© Pheel2002. 11. 21.. 22:31||#11
Egy processzor hogyan támogasson egy memóriamodult? Támogassa a hozzá illõ alaplap inkább :)
© Genesis2002. 11. 21.. 17:40||#6
Persze!! MIKOR? :))
© Genesis2002. 11. 21.. 09:16||#1
1 kérdésem maradt csupán. MIKOR?