SG.hu·
A demokraták kongresszusi győzelme új korszakot nyithat az adatközpontok szabályozásában
A november 3-i félidős választások eredményeként a demokraták teljes ellenőrzést szereztek a Kongresszus felett, megteremtve ezzel a feltételeit annak, hogy az Egyesült Államokban az évtized egyik leginkább megosztott kormánya alakuljon ki, miközben a Fehér Házban továbbra is republikánus elnök van.
A keddi eredmények arra utalnak, hogy az adatközpontokkal, vagyis az MI működését biztosító számítógépeknek otthont adó hatalmas létesítményekkel szembeni elégedetlenség egyre inkább politikai erővé válik. Mivel a Kongresszus irányítása most a demokraták kezébe került, ez új korlátozásokhoz vezethet azzal kapcsolatban, hogy hol lehet adatközpontokat építeni, illetve mekkora beleszólást kaphatnak a helyi közösségek ezeknek a beruházásoknak a megvalósításába.
Az adatközpontok több államban is választási témává váltak. Az NBC választás utáni közvélemény-kutatása megmutatta, mennyire aggódnak a választók az MI miatt: a válaszadók több mint fele úgy véli, hogy az MI több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt, miközben csaknem 80 százalékuk ellenzi, hogy a lakóhelye közelében adatközpontok épüljenek. Eközben közel 60 százalékuk azt mondta, hogy az adatközpontok döntő vagy jelentős szerepet játszottak abban, kire szavazott. Nadine Smith, a Color of Change nevű, faji igazságossággal foglalkozó szervezet elnöke és vezérigazgatója a keddi választást annak a kérdésnek a népszavazásaként értékelte, hogy „kiknek az érdekében épül ez a gazdaság”.
„A nemzetbiztonság fontos” - mondta Smith, utalva az adatközpontok támogatóinak egyik gyakori érvére, miszerint ez az infrastruktúra elengedhetetlen ahhoz, hogy az Egyesült Államok megőrizze előnyét a háborúkban és a Kínával folytatott rivalizálásban. „De ugyanilyen fontosak a dél-memphisi családok is, akik az MI-szuperszámítógépet működtető gázturbinák kipufogógázát lélegzik be.” (Ezzel az xAI Tennessee állambeli Memphisben található adatközpontjára utalt, amelynek energiaellátását gázturbinák biztosítják.)
Több állam választói is ellenálltak az MI-infrastruktúra gyors kiépítésének, annak ellenére, hogy az MI-t támogató politikai akcióbizottságok (super PAC) milliókat költöttek abban a reményben, hogy befolyásolhatják a félidős választások eredményét. Az adatközpontok elleni ellenállás különösen olyan államokban volt érezhető, mint Ohio, ahol az OpenAI egy 500 milliárd dolláros adatközponti beruházást vett fontolóra, amelyhez az Nvidia több mint 100 milliárd dolláros finanszírozást biztosított volna. Az ohiói megye, ahol a Meta egy mintegy 65 ezer négyzetméteres létesítményt tervezett felépíteni, nemrég éppen az adatközpontok betiltásáról fogadott el rendelkezést, az állam helyi közösségei pedig elsöprő többséggel szavaztak az adatközpontok építését lehetővé tevő intézkedések ellen.
A Morgan Stanley elemzői arra számítanak, hogy Ohio megválasztott demokrata kormányzója, Amy Acton szintén komoly kockázatot jelent majd az állam adatközponti beruházásaira. Másutt, Texasban, Maine-ben, Michiganben, Nevadában, Georgiában és Dél-Karolinában is olyan jelöltek szereztek mandátumot, akik felléptek az adatközpontok gyors ütemű kiépítése ellen. „Egyértelmű, hogy a pénz nem garantálja a kívánt eredményt” - mondta Anshi Bhatt technológiai és szakpolitikai kutató, hozzátéve, hogy a mai politikában a kampány lendületének megteremtésére az egyik lehetőség egy „helyi ellenségkép” kialakítása.
A következő lépések között valószínűleg további építési moratóriumok bevezetése szerepelhet, illetve olyan előírások, amelyek arra kötelezik az adatközpontok üzemeltetőit, hogy maguk fizessék az elektromos hálózat korszerűsítésének költségeit, ahelyett hogy ezeket a terheket a környező közösségekre hárítanák. A Goldman Sachs előrejelzése szerint a demokrata párt választási sikerei miatt egyes államokban, például Georgiában és Texasban, késedelmet szenvedhetnek az adatközpontok építési projektjei.
A Kongresszus demokraták általi irányítása emellett növelheti annak esélyét is, hogy elfogadják azokat a törvényjavaslatokat, mint amilyet Bernie Sanders szenátor és Alexandria Ocasio-Cortez képviselő az év elején terjesztett elő, bár egy ilyen jogszabály elnöki vétóval is szembesülhetne. A javaslat országos moratóriumot vezetne be az új adatközpontok építésére mindaddig, amíg a Kongresszus új biztosítékokat nem fogad el, és nem garantálja, hogy az adatközpontok kiépítése nem növeli az áramárakat, nem károsítja a környezetet, és nem valósul meg a helyi közösségek jóváhagyása nélkül. Vannak olyan törvényjavaslatok is, mint például a GRID Savings Act, amelyet Martin Heinrich, Új-Mexikó szenátora terjesztett elő. Ez megakadályozná, hogy a nagy MI-adatközpontok kiépítése során az elektromos hálózat infrastruktúrájának költségeit a helyi közösségekre hárítsák.
A környezetvédelem szintén komoly aggodalomra ad okot, különösen az xAI memphisi adatközpontja, valamint a Virginiában működő adatközpontok esetében. Virginiát az adatközpontok világfővárosaként is emlegetik, és ezekben a létesítményekben szintén gázturbinákat használnak az energiaellátáshoz. Maia Woluchem, a Data & Society nevű nonprofit kutatócsoport programigazgatója úgy véli, hogy az energetikai szabályozás, a földhasználati jogok és más környezetvédelmi politikák módosítása hatással lehet az adatközpontok kiépítésére. Ez különösen akkor válhat jelentőssé, ha a kongresszusi demokraták alaposabban megvizsgálják, miként vont vissza a Trump-kormányzat bizonyos energetikai védelmi intézkedéseket.
„A szövetségi kormány intézkedéseitől függetlenül el tudom képzelni, hogy állami és helyi szinten további előrelépések történnek majd, tekintettel arra a lendületre, amely alulról, a helyi közösségekből indult el” - folytatta Woluchem. Példaként Gina Hinojosa megválasztott kormányzót említette, aki az adatközpontok államszintű moratóriumának bevezetését támogatja. Hinojosa és Greg Abbott kormányzó egyaránt bizonyos korlátozások bevezetését szorgalmazta, Hinojosa azonban kampányának jelentős részét az adatközpontok elleni fellépésre építette. Ez figyelemre méltó választás Texasban, amelynek elektromos hálózata az elmúlt évtizedben többször is bizonyította, hogy sérülékeny.
A nehézségek azonban még csak most következnek. Smith például most arra számít, hogy küzdelem indul, vagy akár további elnöki rendeletek születhetnek annak érdekében, hogy megkerüljék azokat az akadályokat, amelyeket a Kongresszus a várakozások szerint mostantól felállít majd. „Még a demokraták között is vitatott egy általános érvényű befagyasztás” - mondta, utalva arra, hogy egyes demokraták attól tartanak, a moratórium lelassíthatja az MI fejlődését, és árthat a nemzetbiztonságnak. Arra is számít, hogy az MI-iparág lobbistái megkezdik majd a törvényhozók megkeresését. „A demokraták azzal kampányoltak, hogy fizettessék meg a Big Tech vállalatokkal a rájuk eső költségeket” - mondta Smith. „A mi feladatunk az, hogy gondoskodjunk róla, ne feledkezzenek meg erről, miután a kamerák már nem rájuk irányulnak.”
Az ellenállás azonban mélyebben gyökerezik, mint maguk az épületek, amelyek egyébként nem számítanak újdonságnak. Egy magántőke-befektetési vezető nemrég azt mondta nekem, hogy az emberek nem feltétlenül az adatközpontokat gyűlölik, hanem inkább az MI-t, az adatközpontok pedig a technológiával kapcsolatos félelmeik és aggodalmaik jelképeivé váltak. „Úgy tűnik, az eredmények legalábbis a technológiai hatalommal szembeni valódi elégedetlenségre utalnak” - mondta Woluchem, megjegyezve, hogy ez kétpárti kérdés is.
Az Amazon például úgy épített adatközpontot a kaliforniai Gilroyban, hogy a helyi lakosok közül sokan nem is tudtak a beruházásról. A vállalat ehhez egy 45 éves övezeti szabályozást használt ki. A homályosan megfogalmazott vagy elavult övezeti szabályok, valamint azok az előírások, amelyek titoktartási megállapodások (NDA-k) aláírására kötelezik a helyi tisztviselőket, és megtiltják nekik, hogy beszéljenek az adatközponti projektekről, csak tovább fokozták az emberek felháborodását az ilyen beruházások miatt. Az adatközpontok emellett több milliárd dollárnyi adókedvezményben is részesültek. Bár számos technológiai vállalat hangsúlyozta az ilyen beruházások előnyeit, például a munkahelyteremtést és a közösségi programokat, sok ember számára mindez egyszerűen nem volt elegendő.
Az emberek tudni akarják, hogy továbbra is van beleszólásuk abba, mi történik a közösségeikben. Sokan attól is tartanak, hogy az MI-infrastruktúra kiépítése elsősorban néhány gazdag ember vagyonát gyarapítja majd, miközben a helyi közösségek viselik a következményeket, és emelkednek a megélhetési költségeik. „Ha az MI-infrastruktúra valóban nemzeti prioritás, akkor az azt kiépítő vállalatok megengedhetik maguknak, hogy maguk fizessék az energiaellátásukat, megfeleljenek a tiszta levegőre vonatkozó előírásoknak, nyilvánosságra hozzák, mit használnak fel, és az ott élő emberek beleegyezésével építkezzenek” - mondta Smith. „A családoknak soha nem lenne szabad a közüzemi számláikon keresztül a történelem leggazdagabb vállalatait támogatniuk.”
A keddi eredmények arra utalnak, hogy az adatközpontokkal, vagyis az MI működését biztosító számítógépeknek otthont adó hatalmas létesítményekkel szembeni elégedetlenség egyre inkább politikai erővé válik. Mivel a Kongresszus irányítása most a demokraták kezébe került, ez új korlátozásokhoz vezethet azzal kapcsolatban, hogy hol lehet adatközpontokat építeni, illetve mekkora beleszólást kaphatnak a helyi közösségek ezeknek a beruházásoknak a megvalósításába.
Az adatközpontok több államban is választási témává váltak. Az NBC választás utáni közvélemény-kutatása megmutatta, mennyire aggódnak a választók az MI miatt: a válaszadók több mint fele úgy véli, hogy az MI több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt, miközben csaknem 80 százalékuk ellenzi, hogy a lakóhelye közelében adatközpontok épüljenek. Eközben közel 60 százalékuk azt mondta, hogy az adatközpontok döntő vagy jelentős szerepet játszottak abban, kire szavazott. Nadine Smith, a Color of Change nevű, faji igazságossággal foglalkozó szervezet elnöke és vezérigazgatója a keddi választást annak a kérdésnek a népszavazásaként értékelte, hogy „kiknek az érdekében épül ez a gazdaság”.
„A nemzetbiztonság fontos” - mondta Smith, utalva az adatközpontok támogatóinak egyik gyakori érvére, miszerint ez az infrastruktúra elengedhetetlen ahhoz, hogy az Egyesült Államok megőrizze előnyét a háborúkban és a Kínával folytatott rivalizálásban. „De ugyanilyen fontosak a dél-memphisi családok is, akik az MI-szuperszámítógépet működtető gázturbinák kipufogógázát lélegzik be.” (Ezzel az xAI Tennessee állambeli Memphisben található adatközpontjára utalt, amelynek energiaellátását gázturbinák biztosítják.)
Több állam választói is ellenálltak az MI-infrastruktúra gyors kiépítésének, annak ellenére, hogy az MI-t támogató politikai akcióbizottságok (super PAC) milliókat költöttek abban a reményben, hogy befolyásolhatják a félidős választások eredményét. Az adatközpontok elleni ellenállás különösen olyan államokban volt érezhető, mint Ohio, ahol az OpenAI egy 500 milliárd dolláros adatközponti beruházást vett fontolóra, amelyhez az Nvidia több mint 100 milliárd dolláros finanszírozást biztosított volna. Az ohiói megye, ahol a Meta egy mintegy 65 ezer négyzetméteres létesítményt tervezett felépíteni, nemrég éppen az adatközpontok betiltásáról fogadott el rendelkezést, az állam helyi közösségei pedig elsöprő többséggel szavaztak az adatközpontok építését lehetővé tevő intézkedések ellen.
A Morgan Stanley elemzői arra számítanak, hogy Ohio megválasztott demokrata kormányzója, Amy Acton szintén komoly kockázatot jelent majd az állam adatközponti beruházásaira. Másutt, Texasban, Maine-ben, Michiganben, Nevadában, Georgiában és Dél-Karolinában is olyan jelöltek szereztek mandátumot, akik felléptek az adatközpontok gyors ütemű kiépítése ellen. „Egyértelmű, hogy a pénz nem garantálja a kívánt eredményt” - mondta Anshi Bhatt technológiai és szakpolitikai kutató, hozzátéve, hogy a mai politikában a kampány lendületének megteremtésére az egyik lehetőség egy „helyi ellenségkép” kialakítása.
A következő lépések között valószínűleg további építési moratóriumok bevezetése szerepelhet, illetve olyan előírások, amelyek arra kötelezik az adatközpontok üzemeltetőit, hogy maguk fizessék az elektromos hálózat korszerűsítésének költségeit, ahelyett hogy ezeket a terheket a környező közösségekre hárítanák. A Goldman Sachs előrejelzése szerint a demokrata párt választási sikerei miatt egyes államokban, például Georgiában és Texasban, késedelmet szenvedhetnek az adatközpontok építési projektjei.
A Kongresszus demokraták általi irányítása emellett növelheti annak esélyét is, hogy elfogadják azokat a törvényjavaslatokat, mint amilyet Bernie Sanders szenátor és Alexandria Ocasio-Cortez képviselő az év elején terjesztett elő, bár egy ilyen jogszabály elnöki vétóval is szembesülhetne. A javaslat országos moratóriumot vezetne be az új adatközpontok építésére mindaddig, amíg a Kongresszus új biztosítékokat nem fogad el, és nem garantálja, hogy az adatközpontok kiépítése nem növeli az áramárakat, nem károsítja a környezetet, és nem valósul meg a helyi közösségek jóváhagyása nélkül. Vannak olyan törvényjavaslatok is, mint például a GRID Savings Act, amelyet Martin Heinrich, Új-Mexikó szenátora terjesztett elő. Ez megakadályozná, hogy a nagy MI-adatközpontok kiépítése során az elektromos hálózat infrastruktúrájának költségeit a helyi közösségekre hárítsák.
A környezetvédelem szintén komoly aggodalomra ad okot, különösen az xAI memphisi adatközpontja, valamint a Virginiában működő adatközpontok esetében. Virginiát az adatközpontok világfővárosaként is emlegetik, és ezekben a létesítményekben szintén gázturbinákat használnak az energiaellátáshoz. Maia Woluchem, a Data & Society nevű nonprofit kutatócsoport programigazgatója úgy véli, hogy az energetikai szabályozás, a földhasználati jogok és más környezetvédelmi politikák módosítása hatással lehet az adatközpontok kiépítésére. Ez különösen akkor válhat jelentőssé, ha a kongresszusi demokraták alaposabban megvizsgálják, miként vont vissza a Trump-kormányzat bizonyos energetikai védelmi intézkedéseket.
„A szövetségi kormány intézkedéseitől függetlenül el tudom képzelni, hogy állami és helyi szinten további előrelépések történnek majd, tekintettel arra a lendületre, amely alulról, a helyi közösségekből indult el” - folytatta Woluchem. Példaként Gina Hinojosa megválasztott kormányzót említette, aki az adatközpontok államszintű moratóriumának bevezetését támogatja. Hinojosa és Greg Abbott kormányzó egyaránt bizonyos korlátozások bevezetését szorgalmazta, Hinojosa azonban kampányának jelentős részét az adatközpontok elleni fellépésre építette. Ez figyelemre méltó választás Texasban, amelynek elektromos hálózata az elmúlt évtizedben többször is bizonyította, hogy sérülékeny.
A nehézségek azonban még csak most következnek. Smith például most arra számít, hogy küzdelem indul, vagy akár további elnöki rendeletek születhetnek annak érdekében, hogy megkerüljék azokat az akadályokat, amelyeket a Kongresszus a várakozások szerint mostantól felállít majd. „Még a demokraták között is vitatott egy általános érvényű befagyasztás” - mondta, utalva arra, hogy egyes demokraták attól tartanak, a moratórium lelassíthatja az MI fejlődését, és árthat a nemzetbiztonságnak. Arra is számít, hogy az MI-iparág lobbistái megkezdik majd a törvényhozók megkeresését. „A demokraták azzal kampányoltak, hogy fizettessék meg a Big Tech vállalatokkal a rájuk eső költségeket” - mondta Smith. „A mi feladatunk az, hogy gondoskodjunk róla, ne feledkezzenek meg erről, miután a kamerák már nem rájuk irányulnak.”
Az ellenállás azonban mélyebben gyökerezik, mint maguk az épületek, amelyek egyébként nem számítanak újdonságnak. Egy magántőke-befektetési vezető nemrég azt mondta nekem, hogy az emberek nem feltétlenül az adatközpontokat gyűlölik, hanem inkább az MI-t, az adatközpontok pedig a technológiával kapcsolatos félelmeik és aggodalmaik jelképeivé váltak. „Úgy tűnik, az eredmények legalábbis a technológiai hatalommal szembeni valódi elégedetlenségre utalnak” - mondta Woluchem, megjegyezve, hogy ez kétpárti kérdés is.
Az Amazon például úgy épített adatközpontot a kaliforniai Gilroyban, hogy a helyi lakosok közül sokan nem is tudtak a beruházásról. A vállalat ehhez egy 45 éves övezeti szabályozást használt ki. A homályosan megfogalmazott vagy elavult övezeti szabályok, valamint azok az előírások, amelyek titoktartási megállapodások (NDA-k) aláírására kötelezik a helyi tisztviselőket, és megtiltják nekik, hogy beszéljenek az adatközponti projektekről, csak tovább fokozták az emberek felháborodását az ilyen beruházások miatt. Az adatközpontok emellett több milliárd dollárnyi adókedvezményben is részesültek. Bár számos technológiai vállalat hangsúlyozta az ilyen beruházások előnyeit, például a munkahelyteremtést és a közösségi programokat, sok ember számára mindez egyszerűen nem volt elegendő.
Az emberek tudni akarják, hogy továbbra is van beleszólásuk abba, mi történik a közösségeikben. Sokan attól is tartanak, hogy az MI-infrastruktúra kiépítése elsősorban néhány gazdag ember vagyonát gyarapítja majd, miközben a helyi közösségek viselik a következményeket, és emelkednek a megélhetési költségeik. „Ha az MI-infrastruktúra valóban nemzeti prioritás, akkor az azt kiépítő vállalatok megengedhetik maguknak, hogy maguk fizessék az energiaellátásukat, megfeleljenek a tiszta levegőre vonatkozó előírásoknak, nyilvánosságra hozzák, mit használnak fel, és az ott élő emberek beleegyezésével építkezzenek” - mondta Smith. „A családoknak soha nem lenne szabad a közüzemi számláikon keresztül a történelem leggazdagabb vállalatait támogatniuk.”