SG.hu·
ENSZ-jelentés: A mesterséges intelligencia tovább mélyítheti a globális egyenlőtlenségeket
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének új jelentése arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése tovább mélyítheti a világban már most is jelentős gazdasági és technológiai különbségeket.
A dokumentum szerint miközben a technológia terjedése és a beruházások üteme világszerte felgyorsult, ezek rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg, ezért sürgősen közös nemzetközi keretrendszerre van szükség a MI felelős fejlesztéséhez és alkalmazásához. A jelentés hangsúlyozza, hogy önmagában az MI-eszközökhöz való hozzáférés még nem jelent egyenlő lehetőségeket. "Az MI-eszközökhöz való hozzáférés önmagában nem eredményez egyenlő előnyöket. Azok az országok, amelyek külföldi modellekre, felhőinfrastruktúrára és adatfolyamokra támaszkodnak, ugyan hozzáférhetnek az MI-hez, de közben elveszíthetik a gyakorlati ellenőrzést a szabványok, a biztonsági garanciák és a helyi igényekhez való alkalmazkodás felett."
A dokumentumot az ENSZ Közgyűlése által tavaly létrehozott független nemzetközi MI tudományos testület készítette, amelyet "az első globális tudományos testületként" hoztak létre a mesterséges intelligencia témájában. Az átfogó elemzés egyszerre mutatja be a technológia óriási lehetőségeit és komoly veszélyeit. A szerzők kitérnek arra, hogy az MI alapjaiban alakíthatja át például a mezőgazdaságot vagy az oktatást, ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy rosszindulatú szereplők csalásokra, választások befolyásolására vagy más súlyos visszaélésekre is felhasználhatják. Az előzetes jelentés gyakorlati útmutatóként is szolgál az ENSZ tagállamai számára. A szakértők olyan ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek segítségével az országok kihasználhatják az MI gazdasági növekedést támogató lehetőségeit, miközben csökkenthetik a kockázatokat.
A javaslatok között szerepel a helyi MI infrastruktúra kiépítése, beleértve az adatközpontok létrehozását, az MI-ismeretek fejlesztése az iskolákban és a munkaerőpiacon, a fejlesztők támogatása, nemzeti MI biztonsági intézetek létrehozása, az álhírek és dezinformáció elleni stratégiák kidolgozása, valamint az MI rendszerek folyamatos megfigyelése a bevezetésüket követően. A jelentés szerint ezt nem laboratóriumi körülmények között kell elvégezni, hanem "valódi felhasználókkal, valódi feladatokon és valódi környezetben".
Bár ma már világszerte több mint egymilliárd ember használ hetente valamilyen MI szolgáltatást, az alkalmazás mértéke és módja rendkívül eltérő. A jelentés kiemeli, hogy "a globális dél országai jóval lassabban vezetik be az MI-t, mint a globális észak". A fejlett MI modellek fejlesztésében, valamint a működtetésükhöz szükséges számítási infrastruktúrába történő beruházásokban egyértelműen az Egyesült Államok és Kína dominál. Ez az infrastruktúra magában foglalja a nagy teljesítményű MI rendszerek futtatásához szükséges processzorokat, memóriát, hálózati eszközöket és adattároló rendszereket. A szakértők szerint ez komoly geopolitikai következményekkel járhat. "Az MI képességeinek néhány vállalatnál és országban történő koncentrálódása lehetővé teheti az autoriter hatalom megszilárdulását és alááshatja a demokratikus elszámoltathatóságot."
A testület ezért azt tanácsolja a technológiai versenyben lemaradó országoknak, hogy jelentős összegeket fordítsanak saját számítási kapacitásuk és adatinfrastruktúrájuk fejlesztésére. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy ehhez stabil energiaellátásra és új adatközpontok építésére van szükség. A jelentés azonban nem hallgatja el ennek árnyoldalait sem. Az adatközpontok jelentős mennyiségű villamos energiát és vizet fogyasztanak, miközben hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához is.
A dokumentum kitér arra is, hogy egyre nehezebb megfelelően értékelni és felügyelni a rohamosan fejlődő, rendkívül nagy teljesítményű MI modelleket. "Az országok többsége, köztük számos fejlett gazdaság sem rendelkezik azzal a technikai szakértelemmel, amely szükséges lenne a legfejlettebb úgynevezett határterületi modellek értékeléséhez vagy ahhoz, hogy érdemben részt vehessen ezek irányításában." A világ különböző részeiről érkező negyven független tudományos szakértő által összeállított testület szerint ez a jelentés valóban úttörőnek számít. Véleményük szerint az ENSZ "az első számú globális fórum az ilyen léptékű, országhatárokon átnyúló kockázatok kezelésére", és megközelítése "tudományos, nem pedig politikai".
A digitális szakadékot tovább mélyítik a nyelvi különbségek és az internethez való egyenlőtlen hozzáférés is. "A mesterséges intelligencia a világ nyelveinek többségét maga mögött hagyja" - áll a jelentésben. A generatív MI rendszerek kiváló teljesítményt nyújtanak angolul és néhány más széles körben használt nyelven, ugyanakkor "a világ nyelveinek többsége vagy teljesen kimarad, vagy lényegesen gyengébb támogatást kap". Ennek különösen az egészségügyben lehetnek súlyos következményei. A jelentés példaként említ egy olyan gépi fordítást tigrinya nyelvről, amely összekeverte a himlőt a szifilisszel, a gonorrhoeát a cukorbetegséggel, míg a "vénás antibiotikumot kapott" mondatot úgy fordította le, hogy "vénás rovarirtó szereket kapott". "Ezek a félrefordítások életveszélyesek lehetnek" - figyelmeztet a dokumentum.
A világ számos térségében ráadásul még mindig nemhogy a korszerű MI rendszerek használata, hanem a stabil internetkapcsolat sem adott. A Nemzetközi Távközlési Egyesület adatai szerint jelenleg több mint kétmilliárd ember, vagyis a Föld lakosságának közel egyharmada teljesen internetkapcsolat nélkül él. A jelentés összegzése szerint a mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket kínál a gazdasági fejlődésre, az oktatás korszerűsítésére, az egészségügy javítására és számos társadalmi probléma kezelésére. Ugyanakkor, ha a technológia fejlesztése és elérhetősége továbbra is néhány ország és vállalat kezében összpontosul, akkor az MI nem csökkenteni, hanem tovább növelni fogja a világban már meglévő egyenlőtlenségeket. Az ENSZ szakértői szerint ezért elengedhetetlen, hogy a következő években a nemzetközi közösség közös szabályokat, átlátható irányítási mechanizmusokat és igazságosabb hozzáférést biztosítson a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekhez.
A dokumentum szerint miközben a technológia terjedése és a beruházások üteme világszerte felgyorsult, ezek rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg, ezért sürgősen közös nemzetközi keretrendszerre van szükség a MI felelős fejlesztéséhez és alkalmazásához. A jelentés hangsúlyozza, hogy önmagában az MI-eszközökhöz való hozzáférés még nem jelent egyenlő lehetőségeket. "Az MI-eszközökhöz való hozzáférés önmagában nem eredményez egyenlő előnyöket. Azok az országok, amelyek külföldi modellekre, felhőinfrastruktúrára és adatfolyamokra támaszkodnak, ugyan hozzáférhetnek az MI-hez, de közben elveszíthetik a gyakorlati ellenőrzést a szabványok, a biztonsági garanciák és a helyi igényekhez való alkalmazkodás felett."
A dokumentumot az ENSZ Közgyűlése által tavaly létrehozott független nemzetközi MI tudományos testület készítette, amelyet "az első globális tudományos testületként" hoztak létre a mesterséges intelligencia témájában. Az átfogó elemzés egyszerre mutatja be a technológia óriási lehetőségeit és komoly veszélyeit. A szerzők kitérnek arra, hogy az MI alapjaiban alakíthatja át például a mezőgazdaságot vagy az oktatást, ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy rosszindulatú szereplők csalásokra, választások befolyásolására vagy más súlyos visszaélésekre is felhasználhatják. Az előzetes jelentés gyakorlati útmutatóként is szolgál az ENSZ tagállamai számára. A szakértők olyan ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek segítségével az országok kihasználhatják az MI gazdasági növekedést támogató lehetőségeit, miközben csökkenthetik a kockázatokat.
A javaslatok között szerepel a helyi MI infrastruktúra kiépítése, beleértve az adatközpontok létrehozását, az MI-ismeretek fejlesztése az iskolákban és a munkaerőpiacon, a fejlesztők támogatása, nemzeti MI biztonsági intézetek létrehozása, az álhírek és dezinformáció elleni stratégiák kidolgozása, valamint az MI rendszerek folyamatos megfigyelése a bevezetésüket követően. A jelentés szerint ezt nem laboratóriumi körülmények között kell elvégezni, hanem "valódi felhasználókkal, valódi feladatokon és valódi környezetben".
Bár ma már világszerte több mint egymilliárd ember használ hetente valamilyen MI szolgáltatást, az alkalmazás mértéke és módja rendkívül eltérő. A jelentés kiemeli, hogy "a globális dél országai jóval lassabban vezetik be az MI-t, mint a globális észak". A fejlett MI modellek fejlesztésében, valamint a működtetésükhöz szükséges számítási infrastruktúrába történő beruházásokban egyértelműen az Egyesült Államok és Kína dominál. Ez az infrastruktúra magában foglalja a nagy teljesítményű MI rendszerek futtatásához szükséges processzorokat, memóriát, hálózati eszközöket és adattároló rendszereket. A szakértők szerint ez komoly geopolitikai következményekkel járhat. "Az MI képességeinek néhány vállalatnál és országban történő koncentrálódása lehetővé teheti az autoriter hatalom megszilárdulását és alááshatja a demokratikus elszámoltathatóságot."
A testület ezért azt tanácsolja a technológiai versenyben lemaradó országoknak, hogy jelentős összegeket fordítsanak saját számítási kapacitásuk és adatinfrastruktúrájuk fejlesztésére. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy ehhez stabil energiaellátásra és új adatközpontok építésére van szükség. A jelentés azonban nem hallgatja el ennek árnyoldalait sem. Az adatközpontok jelentős mennyiségű villamos energiát és vizet fogyasztanak, miközben hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához is.
A dokumentum kitér arra is, hogy egyre nehezebb megfelelően értékelni és felügyelni a rohamosan fejlődő, rendkívül nagy teljesítményű MI modelleket. "Az országok többsége, köztük számos fejlett gazdaság sem rendelkezik azzal a technikai szakértelemmel, amely szükséges lenne a legfejlettebb úgynevezett határterületi modellek értékeléséhez vagy ahhoz, hogy érdemben részt vehessen ezek irányításában." A világ különböző részeiről érkező negyven független tudományos szakértő által összeállított testület szerint ez a jelentés valóban úttörőnek számít. Véleményük szerint az ENSZ "az első számú globális fórum az ilyen léptékű, országhatárokon átnyúló kockázatok kezelésére", és megközelítése "tudományos, nem pedig politikai".
A digitális szakadékot tovább mélyítik a nyelvi különbségek és az internethez való egyenlőtlen hozzáférés is. "A mesterséges intelligencia a világ nyelveinek többségét maga mögött hagyja" - áll a jelentésben. A generatív MI rendszerek kiváló teljesítményt nyújtanak angolul és néhány más széles körben használt nyelven, ugyanakkor "a világ nyelveinek többsége vagy teljesen kimarad, vagy lényegesen gyengébb támogatást kap". Ennek különösen az egészségügyben lehetnek súlyos következményei. A jelentés példaként említ egy olyan gépi fordítást tigrinya nyelvről, amely összekeverte a himlőt a szifilisszel, a gonorrhoeát a cukorbetegséggel, míg a "vénás antibiotikumot kapott" mondatot úgy fordította le, hogy "vénás rovarirtó szereket kapott". "Ezek a félrefordítások életveszélyesek lehetnek" - figyelmeztet a dokumentum.
A világ számos térségében ráadásul még mindig nemhogy a korszerű MI rendszerek használata, hanem a stabil internetkapcsolat sem adott. A Nemzetközi Távközlési Egyesület adatai szerint jelenleg több mint kétmilliárd ember, vagyis a Föld lakosságának közel egyharmada teljesen internetkapcsolat nélkül él. A jelentés összegzése szerint a mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket kínál a gazdasági fejlődésre, az oktatás korszerűsítésére, az egészségügy javítására és számos társadalmi probléma kezelésére. Ugyanakkor, ha a technológia fejlesztése és elérhetősége továbbra is néhány ország és vállalat kezében összpontosul, akkor az MI nem csökkenteni, hanem tovább növelni fogja a világban már meglévő egyenlőtlenségeket. Az ENSZ szakértői szerint ezért elengedhetetlen, hogy a következő években a nemzetközi közösség közös szabályokat, átlátható irányítási mechanizmusokat és igazságosabb hozzáférést biztosítson a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekhez.