SG.hu·
Elkészült az Infineon szupermodern drezdai chipgyára
Az Infineon Technologies AG hamarosan megnyitja történetének legnagyobb önálló beruházásaként megvalósult félvezetőgyárát Németországban, amelyet az Európai Unió jelentős támogatásával építettek fel.
A mintegy 5 milliárd euró értékű üzem átadása fontos mérföldkőnek számít az Európai Unió azon törekvésében, hogy növelje saját chipgyártási kapacitását és csökkentse technológiai függőségét más nagyhatalmaktól. A chipgyártó üzem az Infineon drezdai telephelyének bővítéseként valósult meg, és július 2-án kezdi meg működését. Alexander Gorski operatív igazgató a helyszínen tartott tájékoztatón ismertette a projekt részleteit. Az új létesítmény az EU Chips Act program egyik legjelentősebb kedvezményezettje, és hozzávetőleg 1 milliárd eurónyi támogatásban részesült.
Az új gyár egyike azon kevés sikertörténeteknek, amelyek az Európai Unió zászlóshajónak szánt félvezetőipari szabályozásához kapcsolódnak. Az uniós chiptörvényt a Covid-járvány idején kialakult hardverhiány nyomán dolgozták ki azzal a céllal, hogy az EU részesedését a globális chipgyártásból 2030-ra 20 százalékra emeljék. Az elképzelések azonban eddig nem teljesültek maradéktalanul, és több kulcsfontosságú beruházás is meghiúsult annak ellenére, hogy jelentős állami támogatás állt rendelkezésre. A leglátványosabb kudarcok közé tartozott az Intel korszerű félvezetőüzemének terve a németországi Magdeburg városában. A projektet végül törölték, noha az európai és német hatóságok jelentős ösztönzőket kínáltak a vállalat számára.
Brüsszel ezért idén már a chiptörvény új változatán dolgozik, új lendületet adva a szektorba irányuló beruházásoknak. Ez az erőfeszítés szerves részét képezi az Európai Unió technológiai szuverenitási stratégiájának, amelynek célja, hogy Európa csökkentse függőségét a kínai és az amerikai technológiáktól. A terv keretében az unió a helyi vállalatok támogatására, valamint az európai gyártású technológiai megoldások, például a chipek és a felhőszolgáltatások előnyben részesítésére törekszik a külföldi alternatívákkal szemben.
Az Infineon hagyományosan az autóipar számára gyártott félvezetőket, az utóbbi években azonban egyre inkább profitál a teljesítménychipek iránti kereslet robbanásszerű növekedéséből. Ezeket az alkatrészeket egyre nagyobb számban használják fel a mesterséges intelligenciára épülő adatközpontokban, és az új drezdai üzemben is ilyen chipek készülnek majd.
Alexander Gorski szerint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó adatközpontok energiaigénye a következő években drámai mértékben növekedhet. „A világszerte jelenleg épülő és tervezett MI adatközpontok 2030-ban kétszer annyi villamos energiát fognak fogyasztani, mint napjainkban” - mondta az operatív igazgató. „Ez annyi energia, mint amennyit a teljes Német Szövetségi Köztársaság használ fel.” A drezdai gyár termelését fokozatosan bővítik majd a piaci kereslet függvényében. Gorski elmondta, hogy a létesítmény évente akár 5 milliárd euró többletbevételt is termelhet a vállalat számára. Arról ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni, mikorra érheti el az üzem teljes kapacitását.
A beruházás teljes összege 5 milliárd eurót tesz ki, ebből mintegy 2 milliárd eurót már az építkezésre fordítottak. A fennmaradó összeget fokozatosan költik el további gyártóberendezések beszerzésére és a termelési kapacitások bővítésére. A Bank of America elemzői, Didier Scemama vezetésével, múlt heti jelentésükben úgy fogalmaztak, hogy az új üzem „kulcsfontosságú katalizátor" lehet az Infineon jövőbeli növekedése szempontjából. Véleményük szerint az MI szektor ügyfelei részéről jelentkező kereslet jelentősen meghaladja a vállalat jelenlegi gyártási képességeit, bár ez az egyensúlytalanság várhatóan javulhat a 2027-es és 2028-as pénzügyi évek során. Az elemzők emiatt 500 millió euróval megemelték az Infineon MI-hez kapcsolódó teljesítménychip üzletágának bevételi előrejelzését. A vállalat ezen a területen 2028-ra már 4,5 milliárd eurós árbevételt érhet el.
Az Infineon korábban arról számolt be, hogy az adatközpontokhoz kapcsolódó bevételei a 2026-os pénzügyi évben körülbelül 1,5 milliárd eurót tehetnek ki, ami a teljes értékesítés hozzávetőleg 10 százalékát jelenti. Ez az összeg 2027-re várhatóan 2,5 milliárd euróra emelkedik. A befektetők bizalma is erősödni látszik. Az Infineon részvényeinek árfolyama 2,6 százalékkal emelkedett, elérve a 77,06 eurót. A vállalat részvényei az év eleje óta több mint megduplázták értéküket.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos globális beruházási hullám százmilliárd dolláros nagyságrendű tőkét mozgat meg, ami világszerte felgyorsítja az adatközpontok fejlesztését és bővítését. Bár az Infineon nem gyárt olyan fejlett MI processzorokat, mint például az Nvidia, a vállalat által előállított teljesítménychipek nélkülözhetetlenek az ilyen rendszerek működéséhez. Az MI körüli beruházási láz számos olyan vállalat helyzetét javítja, amelyek akár csak közvetett módon kapcsolódnak az ágazathoz. Ugyanakkor egyes befektetők már egy esetleges technológiai buborék kialakulásától tartanak, míg mások mindenáron részesedni szeretnének az ágazat várható növekedéséből.
A gyors növekedés ellenére azonban nem minden adatközpont-projekt valósul meg. Az utóbbi időben több nagyszabású fejlesztési terv is meghiúsult vagy késedelmet szenvedett. Alexander Gorski szerint ugyanakkor az MI adatközpontokba irányuló beruházások mögött valódi piaci igények állnak. „Az MI adatközpontok építésére fordított beruházások valódi beruházások" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a legnagyobb technológiai vállalatok idén több mint 700 milliárd dollárt fektetnek ilyen projektekbe, és az Infineon „rendkívül erős növekedést tapasztal ezen a területen”.
A mintegy 5 milliárd euró értékű üzem átadása fontos mérföldkőnek számít az Európai Unió azon törekvésében, hogy növelje saját chipgyártási kapacitását és csökkentse technológiai függőségét más nagyhatalmaktól. A chipgyártó üzem az Infineon drezdai telephelyének bővítéseként valósult meg, és július 2-án kezdi meg működését. Alexander Gorski operatív igazgató a helyszínen tartott tájékoztatón ismertette a projekt részleteit. Az új létesítmény az EU Chips Act program egyik legjelentősebb kedvezményezettje, és hozzávetőleg 1 milliárd eurónyi támogatásban részesült.
Az új gyár egyike azon kevés sikertörténeteknek, amelyek az Európai Unió zászlóshajónak szánt félvezetőipari szabályozásához kapcsolódnak. Az uniós chiptörvényt a Covid-járvány idején kialakult hardverhiány nyomán dolgozták ki azzal a céllal, hogy az EU részesedését a globális chipgyártásból 2030-ra 20 százalékra emeljék. Az elképzelések azonban eddig nem teljesültek maradéktalanul, és több kulcsfontosságú beruházás is meghiúsult annak ellenére, hogy jelentős állami támogatás állt rendelkezésre. A leglátványosabb kudarcok közé tartozott az Intel korszerű félvezetőüzemének terve a németországi Magdeburg városában. A projektet végül törölték, noha az európai és német hatóságok jelentős ösztönzőket kínáltak a vállalat számára.
Brüsszel ezért idén már a chiptörvény új változatán dolgozik, új lendületet adva a szektorba irányuló beruházásoknak. Ez az erőfeszítés szerves részét képezi az Európai Unió technológiai szuverenitási stratégiájának, amelynek célja, hogy Európa csökkentse függőségét a kínai és az amerikai technológiáktól. A terv keretében az unió a helyi vállalatok támogatására, valamint az európai gyártású technológiai megoldások, például a chipek és a felhőszolgáltatások előnyben részesítésére törekszik a külföldi alternatívákkal szemben.
Az Infineon hagyományosan az autóipar számára gyártott félvezetőket, az utóbbi években azonban egyre inkább profitál a teljesítménychipek iránti kereslet robbanásszerű növekedéséből. Ezeket az alkatrészeket egyre nagyobb számban használják fel a mesterséges intelligenciára épülő adatközpontokban, és az új drezdai üzemben is ilyen chipek készülnek majd.
Alexander Gorski szerint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó adatközpontok energiaigénye a következő években drámai mértékben növekedhet. „A világszerte jelenleg épülő és tervezett MI adatközpontok 2030-ban kétszer annyi villamos energiát fognak fogyasztani, mint napjainkban” - mondta az operatív igazgató. „Ez annyi energia, mint amennyit a teljes Német Szövetségi Köztársaság használ fel.” A drezdai gyár termelését fokozatosan bővítik majd a piaci kereslet függvényében. Gorski elmondta, hogy a létesítmény évente akár 5 milliárd euró többletbevételt is termelhet a vállalat számára. Arról ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni, mikorra érheti el az üzem teljes kapacitását.
A beruházás teljes összege 5 milliárd eurót tesz ki, ebből mintegy 2 milliárd eurót már az építkezésre fordítottak. A fennmaradó összeget fokozatosan költik el további gyártóberendezések beszerzésére és a termelési kapacitások bővítésére. A Bank of America elemzői, Didier Scemama vezetésével, múlt heti jelentésükben úgy fogalmaztak, hogy az új üzem „kulcsfontosságú katalizátor" lehet az Infineon jövőbeli növekedése szempontjából. Véleményük szerint az MI szektor ügyfelei részéről jelentkező kereslet jelentősen meghaladja a vállalat jelenlegi gyártási képességeit, bár ez az egyensúlytalanság várhatóan javulhat a 2027-es és 2028-as pénzügyi évek során. Az elemzők emiatt 500 millió euróval megemelték az Infineon MI-hez kapcsolódó teljesítménychip üzletágának bevételi előrejelzését. A vállalat ezen a területen 2028-ra már 4,5 milliárd eurós árbevételt érhet el.
Az Infineon korábban arról számolt be, hogy az adatközpontokhoz kapcsolódó bevételei a 2026-os pénzügyi évben körülbelül 1,5 milliárd eurót tehetnek ki, ami a teljes értékesítés hozzávetőleg 10 százalékát jelenti. Ez az összeg 2027-re várhatóan 2,5 milliárd euróra emelkedik. A befektetők bizalma is erősödni látszik. Az Infineon részvényeinek árfolyama 2,6 százalékkal emelkedett, elérve a 77,06 eurót. A vállalat részvényei az év eleje óta több mint megduplázták értéküket.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos globális beruházási hullám százmilliárd dolláros nagyságrendű tőkét mozgat meg, ami világszerte felgyorsítja az adatközpontok fejlesztését és bővítését. Bár az Infineon nem gyárt olyan fejlett MI processzorokat, mint például az Nvidia, a vállalat által előállított teljesítménychipek nélkülözhetetlenek az ilyen rendszerek működéséhez. Az MI körüli beruházási láz számos olyan vállalat helyzetét javítja, amelyek akár csak közvetett módon kapcsolódnak az ágazathoz. Ugyanakkor egyes befektetők már egy esetleges technológiai buborék kialakulásától tartanak, míg mások mindenáron részesedni szeretnének az ágazat várható növekedéséből.
A gyors növekedés ellenére azonban nem minden adatközpont-projekt valósul meg. Az utóbbi időben több nagyszabású fejlesztési terv is meghiúsult vagy késedelmet szenvedett. Alexander Gorski szerint ugyanakkor az MI adatközpontokba irányuló beruházások mögött valódi piaci igények állnak. „Az MI adatközpontok építésére fordított beruházások valódi beruházások" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a legnagyobb technológiai vállalatok idén több mint 700 milliárd dollárt fektetnek ilyen projektekbe, és az Infineon „rendkívül erős növekedést tapasztal ezen a területen”.