SG.hu·
Csak azért használnak MI-t az Amazon dolgozói, hogy ne rúgják őket ki
Az Amazon alkalmazottai egyre gyakrabban használják a vállalat belső mesterséges intelligencia eszközeit nem feltétlenül azért, hogy hatékonyabban dolgozzanak, hanem azért, hogy bizonyítsák a vezetők felé: aktívan használják az MI technológiát. A jelenséget a dolgozók körében már külön kifejezéssel is illetik, "tokenmaxxingnak" nevezik, ami arra utal, hogy a felhasználók igyekeznek minél több tokent elfogyasztani.
A tokenek olyan adategységek, amelyeket a mesterséges intelligencia modellek dolgoznak fel működésük során. Egy token kb. egy szótagnak felel meg. Az Amazonnál a tokenfogyasztás egyfajta mérőszámmá vált annak követésére, hogy a munkavállalók milyen intenzíven használják a vállalat MI rendszereit. A seattle-i központú technológiai óriás az elmúlt hetekben kezdte széles körben bevezetni saját fejlesztésű "MeshClaw" nevű belső rendszerét. Az eszköz lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak olyan MI ügynököket hozzanak létre, amelyek kapcsolódni tudnak a vállalati szoftverekhez, majd önállóan hajtanak végre különféle feladatokat a felhasználó nevében.
A dolgozók szerint azonban sok esetben nem valódi hatékonyságnövelésről van szó. Többen arról számoltak be, hogy kollégáik szándékosan automatizálnak felesleges vagy nem létfontosságú folyamatokat kizárólag azért, hogy növeljék saját tokenfogyasztási statisztikáikat. A háttérben a jelentős vállalati nyomás áll, az Amazon ugyanis célként tűzte ki, hogy a fejlesztők több mint 80 százaléka minden héten használjon MI eszközöket. Emellett a vállalat az év elején elkezdte nyomon követni a tokenfogyasztást belső ranglisták segítségével. "Óriási nyomás van rajtunk, hogy használjuk ezeket az eszközöket" - mondta egy Amazon alkalmazott. "Vannak emberek, akik egyszerűen csak azért használják a MeshClawt, hogy maximalizálják a tokenfelhasználásukat."
Az Amazon hivatalosan azt közölte a munkavállalókkal, hogy a tokenhasználati statisztikákat nem fogják felhasználni a teljesítményértékelések során. Ennek ellenére több alkalmazott is úgy véli, hogy a vezetők figyelik ezeket az adatokat. "A menedzserek nézik ezeket a számokat" - mondta egy másik jelenlegi dolgozó. "Amikor mérik a használatot, az torz ösztönzőket teremt, és egyes emberek rendkívül versengővé válnak emiatt." A jelenség nem egyedülálló az Amazonnál. A Szilícium-völgy számos technológiai vállalata igyekszik növelni a generatív MI eszközök használatát, miközben a cégek próbálják igazolni az MI infrastruktúrába ölt hatalmas befektetések megtérülését, valamint mélyebben beépíteni a technológiát a mindennapi munkafolyamatokba. Az Amazon az idei évben várhatóan mintegy 200 milliárd dollárt fordít tőkekiadásokra, amelyek túlnyomó része MI és adatközponti infrastruktúrára megy majd el.
A vállalat korábban csapatszintű MI használati statisztikákat is közzétett a munkavállalók számára, ám ezt a gyakorlatot nemrég korlátozták. Jelenleg már csak az adott alkalmazott és a közvetlen vezetője láthatja ezeket az adatokat. A vezetőket hivatalosan állítólag arra ösztönzik, hogy ne használják a tokenfogyasztást teljesítménymutatóként. Hasonló "tokenmaxxing" magatartásról a Meta alkalmazottai körében is beszámoltak, ahol egyes dolgozók szintén igyekeznek javítani helyezésüket a belső ranglistákon.
Az Amazonnál használt MeshClaw rendszert részben az OpenClaw nevű projekt inspirálta, amely februárban vált rendkívül népszerűvé az interneten. Az OpenClaw lehetővé teszi, hogy a felhasználók saját számítógépeiken vagy laptopjaikon futtassanak MI ügynököket helyi környezetben. Az Amazon belső rendszere ennél jóval mélyebben integrálódik a vállalati infrastruktúrába. A MeshClaw képes kódtelepítéseket kezdeményezni, e-maileket rendszerezni és kezelni, valamint olyan alkalmazásokkal kommunikálni, mint például a Slack. A vállalat közleménye szerint az eszköz lehetővé teszi, hogy "Amazonosok ezrei automatizáljanak ismétlődő feladatokat minden egyes nap", és egyike azoknak a megoldásoknak, amelyekkel a cég "felhatalmazza a csapatokat" az MI eszközök kipróbálására és alkalmazására.
"Elkötelezettek vagyunk a generatív mesterséges intelligencia biztonságos, védett és felelősségteljes fejlesztése és bevezetése mellett ügyfeleink számára." Belső dokumentumok szerint több mint három tucat Amazon alkalmazott dolgozott a rendszeren. Egy nemrégiben készült belső feljegyzés így írta le a bot működését: "Éjszaka összesíti, amit tanult, figyeli a telepítéseidet, miközben megbeszéléseken vagy, és rendszerezi az e-mailjeidet még azelőtt, hogy felébrednél."
Több Amazon dolgozó ugyanakkor komoly biztonsági aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az MI rendszer jogosultságot kap a felhasználók nevében történő önálló cselekvésre. Attól tartanak, hogy az ügynökök hibázhatnak, vagy olyan műveleteket hajthatnak végre, amelyeket a felhasználó nem szándékozott engedélyezni. "Az alapértelmezett biztonsági hozzáállás egyszerűen megrémít" - mondta az egyik alkalmazott. "Eszem ágában sincs hagyni, hogy csak úgy önállóan tegye a dolgát."
A történet jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia vállalati bevezetése nemcsak technológiai, hanem kulturális és szervezeti kihívásokat is teremt. Miközben a cégek egyre agresszívebben próbálják növelni az MI használatát, egyre több helyen jelennek meg olyan ösztönzők, amelyek torzíthatják a munkavállalók viselkedését és akár felesleges technológiai használathoz is vezethetnek.
A tokenek olyan adategységek, amelyeket a mesterséges intelligencia modellek dolgoznak fel működésük során. Egy token kb. egy szótagnak felel meg. Az Amazonnál a tokenfogyasztás egyfajta mérőszámmá vált annak követésére, hogy a munkavállalók milyen intenzíven használják a vállalat MI rendszereit. A seattle-i központú technológiai óriás az elmúlt hetekben kezdte széles körben bevezetni saját fejlesztésű "MeshClaw" nevű belső rendszerét. Az eszköz lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak olyan MI ügynököket hozzanak létre, amelyek kapcsolódni tudnak a vállalati szoftverekhez, majd önállóan hajtanak végre különféle feladatokat a felhasználó nevében.
A dolgozók szerint azonban sok esetben nem valódi hatékonyságnövelésről van szó. Többen arról számoltak be, hogy kollégáik szándékosan automatizálnak felesleges vagy nem létfontosságú folyamatokat kizárólag azért, hogy növeljék saját tokenfogyasztási statisztikáikat. A háttérben a jelentős vállalati nyomás áll, az Amazon ugyanis célként tűzte ki, hogy a fejlesztők több mint 80 százaléka minden héten használjon MI eszközöket. Emellett a vállalat az év elején elkezdte nyomon követni a tokenfogyasztást belső ranglisták segítségével. "Óriási nyomás van rajtunk, hogy használjuk ezeket az eszközöket" - mondta egy Amazon alkalmazott. "Vannak emberek, akik egyszerűen csak azért használják a MeshClawt, hogy maximalizálják a tokenfelhasználásukat."
Az Amazon hivatalosan azt közölte a munkavállalókkal, hogy a tokenhasználati statisztikákat nem fogják felhasználni a teljesítményértékelések során. Ennek ellenére több alkalmazott is úgy véli, hogy a vezetők figyelik ezeket az adatokat. "A menedzserek nézik ezeket a számokat" - mondta egy másik jelenlegi dolgozó. "Amikor mérik a használatot, az torz ösztönzőket teremt, és egyes emberek rendkívül versengővé válnak emiatt." A jelenség nem egyedülálló az Amazonnál. A Szilícium-völgy számos technológiai vállalata igyekszik növelni a generatív MI eszközök használatát, miközben a cégek próbálják igazolni az MI infrastruktúrába ölt hatalmas befektetések megtérülését, valamint mélyebben beépíteni a technológiát a mindennapi munkafolyamatokba. Az Amazon az idei évben várhatóan mintegy 200 milliárd dollárt fordít tőkekiadásokra, amelyek túlnyomó része MI és adatközponti infrastruktúrára megy majd el.
A vállalat korábban csapatszintű MI használati statisztikákat is közzétett a munkavállalók számára, ám ezt a gyakorlatot nemrég korlátozták. Jelenleg már csak az adott alkalmazott és a közvetlen vezetője láthatja ezeket az adatokat. A vezetőket hivatalosan állítólag arra ösztönzik, hogy ne használják a tokenfogyasztást teljesítménymutatóként. Hasonló "tokenmaxxing" magatartásról a Meta alkalmazottai körében is beszámoltak, ahol egyes dolgozók szintén igyekeznek javítani helyezésüket a belső ranglistákon.
Az Amazonnál használt MeshClaw rendszert részben az OpenClaw nevű projekt inspirálta, amely februárban vált rendkívül népszerűvé az interneten. Az OpenClaw lehetővé teszi, hogy a felhasználók saját számítógépeiken vagy laptopjaikon futtassanak MI ügynököket helyi környezetben. Az Amazon belső rendszere ennél jóval mélyebben integrálódik a vállalati infrastruktúrába. A MeshClaw képes kódtelepítéseket kezdeményezni, e-maileket rendszerezni és kezelni, valamint olyan alkalmazásokkal kommunikálni, mint például a Slack. A vállalat közleménye szerint az eszköz lehetővé teszi, hogy "Amazonosok ezrei automatizáljanak ismétlődő feladatokat minden egyes nap", és egyike azoknak a megoldásoknak, amelyekkel a cég "felhatalmazza a csapatokat" az MI eszközök kipróbálására és alkalmazására.
"Elkötelezettek vagyunk a generatív mesterséges intelligencia biztonságos, védett és felelősségteljes fejlesztése és bevezetése mellett ügyfeleink számára." Belső dokumentumok szerint több mint három tucat Amazon alkalmazott dolgozott a rendszeren. Egy nemrégiben készült belső feljegyzés így írta le a bot működését: "Éjszaka összesíti, amit tanult, figyeli a telepítéseidet, miközben megbeszéléseken vagy, és rendszerezi az e-mailjeidet még azelőtt, hogy felébrednél."
Több Amazon dolgozó ugyanakkor komoly biztonsági aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az MI rendszer jogosultságot kap a felhasználók nevében történő önálló cselekvésre. Attól tartanak, hogy az ügynökök hibázhatnak, vagy olyan műveleteket hajthatnak végre, amelyeket a felhasználó nem szándékozott engedélyezni. "Az alapértelmezett biztonsági hozzáállás egyszerűen megrémít" - mondta az egyik alkalmazott. "Eszem ágában sincs hagyni, hogy csak úgy önállóan tegye a dolgát."
A történet jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia vállalati bevezetése nemcsak technológiai, hanem kulturális és szervezeti kihívásokat is teremt. Miközben a cégek egyre agresszívebben próbálják növelni az MI használatát, egyre több helyen jelennek meg olyan ösztönzők, amelyek torzíthatják a munkavállalók viselkedését és akár felesleges technológiai használathoz is vezethetnek.