SG.hu·
Nagyon ideges lett Jensen Huang, amikor a Kínának eladott Nvidia chipekről faggatták
Huang szerint a mesterséges intelligencia fejlesztése nem egyetlen vállalaton vagy modellen múlik hanem teljes iparági struktúrán.
Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang egy beszélgetésben éles hangvételű vitába keveredett arról, hogy az Egyesült Államoknak szabad-e vagy érdemes-e MI-chipeket eladnia Kínának. A beszélgetés Dwarkesh Patel műsorában zajlott, ahol a házigazda több, nemzetbiztonsági és technológiai szempontból kritikus kérdést is felvetett a globális MI-verseny kapcsán, különösen a kínai hozzáférés lehetséges következményeire fókuszálva. Patel az Anthropic egyik fejlesztését, a Claude Mythos rendszert hozta fel példaként, amely állítása szerint „több ezer nulladik napi sebezhetőséget” talált „minden nagyobb operációs rendszerben és minden jelentős webböngészőben”. Ezzel arra utalt, hogy ha Kína hozzáférne az Nvidia által biztosított hatalmas számítási kapacitáshoz, az akár komoly kiberoffenzív képességek kialakítását is elősegíthetné, amelyek az Egyesült Államok biztonságát veszélyeztethetik.
Huang válaszában részben relativizálta az érvet, hangsúlyozva, hogy a Mythos is viszonylag „hétköznapi mennyiségű és jellegű számítási kapacitáson” alapult. Szerinte Kína már most is jelentős számítási erőforrásokkal rendelkezik, és bár az Nvidia továbbra is a legfejlettebb és leghatékonyabb chipeket gyártja, ez nem jelenti azt, hogy Kína ne tudna fejlett mesterségesintelligencia-modelleket létrehozni puszta erőforrás-felhasználással, például a Huawei AI CloudMatrix klasztereihez hasonló rendszerekkel. A Nvidia-vezér érvelése szerint az nem állítaná meg a kínai MI-fejlesztéseket, ha a nyugati chipek teljesen kiszorulnának a kínai piacról, épp ellenkezőleg: csak azt eredményezné, hogy ezek a fejlesztések az amerikai technológiai ökoszisztémán kívül zajlanának, ami szerinte stratégiai hátrány lenne az Egyesült Államok számára.
„Azt akarjuk biztosítani, hogy a világ minden MI-fejlesztője az amerikai technológiai stacken dolgozzon, és az MI előrelépései, különösen nyílt forráskód esetén, az amerikai ökoszisztémát erősítsék” - mondta Huang. Hozzátette: „Rendkívül ostoba dolog lenne két ökoszisztémát létrehozni: egy nyílt forráskódú ökoszisztémát, amely egy külföldi technológiai stacken fut, és egy zárt ökoszisztémát, amely az amerikai stacken fut. Szerintem ez szörnyű kimenetel lenne az Egyesült Államok számára.”
A beszélgetés során szóba került egy másik gyakori érv is: hogy Kína ugyanúgy képes lehet lemásolni és leváltani az amerikai technológiákat, ahogyan azt korábban az iPhone vagy a Tesla esetében is láthattuk, ahol kínai gyártók ma már erős versenytársakká váltak árban, minőségben és funkciókban. Felmerült a kérdés, hogy az MI-chipek piacán is bekövetkezhet-e hasonló elmozdulás. Huang ezt határozottan elutasította, és erős kijelentést tett: „Fejlesztenünk kell tovább, és ahogy valószínűleg tudja, a részesedésünk növekszik, nem csökken. Az a feltételezés, hogy még ha Kínában versenyeznénk is, akkor úgyis elveszítjük azt a piacot… Ön nem egy olyan emberrel beszél, aki vesztesként ébredt fel. Ez a vesztes hozzáállás, ez a vesztes premissza számomra értelmetlen.”
Szerinte az MI-chipek világa alapvetően különbözik a fogyasztási termékektől, például az autóktól vagy telefonoktól, mert sokkal szorosabban kötődő technológiai ökoszisztémákra épül. Példaként említette az x86 architektúra és az ARM sikerét, amelyek szerinte jól mutatják, mennyire nehéz egy ilyen rendszert lecserélni. „A számítástechnika nem ilyen. Oka van annak, hogy ma is létezik az x86-os világ, és hogy az ARM ennyire ragadós. Ezeket az ökoszisztémákat rendkívül nehéz leváltani, rengeteg időt és energiát igényel, és a legtöbb szereplő nem is akarja ezt megtenni. A mi feladatunk az, hogy ezt az ökoszisztémát folyamatosan fejlesszük és erősítsük” - fogalmazott.
A beszélgetés végén Huang egy szélesebb stratégiai keretet is felvázolt az MI-ipar működéséről. Szerinte az MI öt rétegből áll: energia, chipek, infrastruktúra, modellek és alkalmazások, és ezek közül egyiket sem szabad elhanyagolni. Úgy látja, hogy a legfontosabb réteg végső soron az alkalmazások szintje, mert ott realizálódik az érték. „Miért okoznánk az MI-ipar egyik rétegének piacvesztését csak azért, hogy egy másik réteg profitáljon? Öt réteg van, és mindegyiknek sikeresnek kell lennie. A legfontosabb réteg valójában az alkalmazásoké. Miért fixálódsz ennyire a modellekre? Egyetlen vállalatra? Miért?” - tette fel a kérdést.
Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang egy beszélgetésben éles hangvételű vitába keveredett arról, hogy az Egyesült Államoknak szabad-e vagy érdemes-e MI-chipeket eladnia Kínának. A beszélgetés Dwarkesh Patel műsorában zajlott, ahol a házigazda több, nemzetbiztonsági és technológiai szempontból kritikus kérdést is felvetett a globális MI-verseny kapcsán, különösen a kínai hozzáférés lehetséges következményeire fókuszálva. Patel az Anthropic egyik fejlesztését, a Claude Mythos rendszert hozta fel példaként, amely állítása szerint „több ezer nulladik napi sebezhetőséget” talált „minden nagyobb operációs rendszerben és minden jelentős webböngészőben”. Ezzel arra utalt, hogy ha Kína hozzáférne az Nvidia által biztosított hatalmas számítási kapacitáshoz, az akár komoly kiberoffenzív képességek kialakítását is elősegíthetné, amelyek az Egyesült Államok biztonságát veszélyeztethetik.
Huang válaszában részben relativizálta az érvet, hangsúlyozva, hogy a Mythos is viszonylag „hétköznapi mennyiségű és jellegű számítási kapacitáson” alapult. Szerinte Kína már most is jelentős számítási erőforrásokkal rendelkezik, és bár az Nvidia továbbra is a legfejlettebb és leghatékonyabb chipeket gyártja, ez nem jelenti azt, hogy Kína ne tudna fejlett mesterségesintelligencia-modelleket létrehozni puszta erőforrás-felhasználással, például a Huawei AI CloudMatrix klasztereihez hasonló rendszerekkel. A Nvidia-vezér érvelése szerint az nem állítaná meg a kínai MI-fejlesztéseket, ha a nyugati chipek teljesen kiszorulnának a kínai piacról, épp ellenkezőleg: csak azt eredményezné, hogy ezek a fejlesztések az amerikai technológiai ökoszisztémán kívül zajlanának, ami szerinte stratégiai hátrány lenne az Egyesült Államok számára.
„Azt akarjuk biztosítani, hogy a világ minden MI-fejlesztője az amerikai technológiai stacken dolgozzon, és az MI előrelépései, különösen nyílt forráskód esetén, az amerikai ökoszisztémát erősítsék” - mondta Huang. Hozzátette: „Rendkívül ostoba dolog lenne két ökoszisztémát létrehozni: egy nyílt forráskódú ökoszisztémát, amely egy külföldi technológiai stacken fut, és egy zárt ökoszisztémát, amely az amerikai stacken fut. Szerintem ez szörnyű kimenetel lenne az Egyesült Államok számára.”
A beszélgetés során szóba került egy másik gyakori érv is: hogy Kína ugyanúgy képes lehet lemásolni és leváltani az amerikai technológiákat, ahogyan azt korábban az iPhone vagy a Tesla esetében is láthattuk, ahol kínai gyártók ma már erős versenytársakká váltak árban, minőségben és funkciókban. Felmerült a kérdés, hogy az MI-chipek piacán is bekövetkezhet-e hasonló elmozdulás. Huang ezt határozottan elutasította, és erős kijelentést tett: „Fejlesztenünk kell tovább, és ahogy valószínűleg tudja, a részesedésünk növekszik, nem csökken. Az a feltételezés, hogy még ha Kínában versenyeznénk is, akkor úgyis elveszítjük azt a piacot… Ön nem egy olyan emberrel beszél, aki vesztesként ébredt fel. Ez a vesztes hozzáállás, ez a vesztes premissza számomra értelmetlen.”
Szerinte az MI-chipek világa alapvetően különbözik a fogyasztási termékektől, például az autóktól vagy telefonoktól, mert sokkal szorosabban kötődő technológiai ökoszisztémákra épül. Példaként említette az x86 architektúra és az ARM sikerét, amelyek szerinte jól mutatják, mennyire nehéz egy ilyen rendszert lecserélni. „A számítástechnika nem ilyen. Oka van annak, hogy ma is létezik az x86-os világ, és hogy az ARM ennyire ragadós. Ezeket az ökoszisztémákat rendkívül nehéz leváltani, rengeteg időt és energiát igényel, és a legtöbb szereplő nem is akarja ezt megtenni. A mi feladatunk az, hogy ezt az ökoszisztémát folyamatosan fejlesszük és erősítsük” - fogalmazott.
A beszélgetés végén Huang egy szélesebb stratégiai keretet is felvázolt az MI-ipar működéséről. Szerinte az MI öt rétegből áll: energia, chipek, infrastruktúra, modellek és alkalmazások, és ezek közül egyiket sem szabad elhanyagolni. Úgy látja, hogy a legfontosabb réteg végső soron az alkalmazások szintje, mert ott realizálódik az érték. „Miért okoznánk az MI-ipar egyik rétegének piacvesztését csak azért, hogy egy másik réteg profitáljon? Öt réteg van, és mindegyiknek sikeresnek kell lennie. A legfontosabb réteg valójában az alkalmazásoké. Miért fixálódsz ennyire a modellekre? Egyetlen vállalatra? Miért?” - tette fel a kérdést.