Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt mondta, hogy tervei szerint beszélni fog Elon Muskkal az iráni internetkapcsolat helyreállításáról, mivel a hatóságok az országban immár négy napja lekapcsolták a szolgáltatásokat a folyamatos kormányellenes tüntetések miatt.

„Nagyon jó ebben a fajta dologban, és van egy nagyon jó cége” - mondta Trump újságíróknak arra a kérdésre válaszolva, hogy kapcsolatba lépne-e Musk SpaceX vállalatával, amely egy Starlink nevű műholdas internetszolgáltatást kínál, és amelyet Iránban is használtak már. Az Iránból származó információáramlást csütörtök óta jelentősen akadályozza az internet lekapcsolása, amelyre amiatt került sor, mert az országban 2022 óta a legkiterjedtebb tiltakozások bontakoztak ki az iszlám vallási vezetés ellen.

Musk és Trump kapcsolata az elmúlt években hullámzó volt, miután a milliárdos pénzügyileg támogatta Trump győztes elnökválasztási kampányát, majd később kulcsszerepet játszott a szövetségi kormányzat jelentős leépítéseiben. A két fél tavaly nyilvánosan összeveszett, amikor Musk ellenezte Trump egyik kiemelt adócsökkentési törvényét, ám az üzletember azóta láthatóan ismét közeledett a Trump-kormányzathoz. Muskot és Trumpot ebben a hónapban együtt látták vacsorázni Trump floridai Mar a Lago üdülőhelyén, Pete Hegseth védelmi miniszter pedig ma, hétfőn egy texasi SpaceX létesítménybe tervez látogatást.

Musk korábban is támogatta a Starlink iráni elérhetővé tételét annak érdekében, hogy az emberek megkerülhessék a kormányzati korlátozásokat, így a 2022-es tüntetések idején is. Abban az évben a Biden-féle Fehér Ház is egyeztetett Muskkal a Starlink iráni bevezetéséről, miután az országot tömeges tiltakozások rázták meg a 22 éves Mahsa Amini rendőrségi őrizetben bekövetkezett halála után. A Starlink műholdas szolgáltatást más, zavargásokkal vagy fegyveres konfliktusokkal sújtott térségekben is használták, például Ukrajnában, ahol Musk 2022-ben egy kulcsfontosságú ukrán offenzíva idején elrendelte a Starlink lekapcsolását.

Az iráni tiltakozások jelenlegi hulláma december 28-án kezdődött az elszabaduló árak miatt, majd hamarosan a 1979-es iszlám forradalom óta hatalmon lévő vallási vezetés elleni megmozdulássá alakult át. Jogvédő szervezetek becslése szerint azóta több száz ember vesztette életét. Az Egyesült Államokban működő HRANA szervezet közlése szerint eddig 490 tüntető és 48 biztonsági erőhöz tartozó személy halálát erősítették meg, miközben több mint 10 600 embert tartóztattak le a két hete tartó zavargások során. Irán hivatalosan nem közölte az áldozatok számát.