SG.hu·
Miért olyan törékeny a mai internet?
A világ nagy részén már nem létezik az offline állapot fogalma. Az internet a globális pénzügyi és fogyasztói ökoszisztéma alapja, lehetővé téve az azonnali kommunikációt és tranzakciókat. Bár a rendszer számos emberi tevékenység számára nélkülözhetetlen, rendkívül törékeny is, milliárdokat érintve és hatalmas kényelmetlenséget okozva, ha egy része meghibásodik.
Idén rendszeresek a széleskörű leállások, a főbb webinfrastruktúra-szolgáltatóknál jelentkező technikai hibák milliók számára tették elérhetetlenné a szolgáltatásokat. Az Amazon októberi adatközpont leállása megakadályozta a munkavállalókat a Zoom-hívások lebonyolításában, és arra kényszerítette az indiai mérnököket, hogy lemondják a Diwali vallási ünnepre szóló terveiket. November közepén egy webbiztonsági cég, a Cloudflare hibája tett számos oldalt elérhetetlenné, köztük a ChatGPT-t és az X közösségi platformot. Furcsának tűnhet, hogy egy szolgáltatónál fellépő probléma ilyen láncreakciót indíthat el. Ennek oka az internet fejlődésében, a költség- és hatékonysági kompromisszumokban rejlik, amelyeket azok a cégek hoztak, amelyek szolgáltatásaira milliók támaszkodnak.
Amikor egy felhasználó beírja a google.com címet a telefonján vagy számítógépén, egy bonyolult, de villámgyors folyamat indul el. Minden az internethez csatlakoztatott eszköznek - telefonok, számítógépek, szerverek - van egy IP címet, és a Domain Name Systemet (DNS) használja, hogy egymást megtalálják és kommunikáljanak. A Google betöltéséhez a felhasználó eszköze elküld egy kérést a céghez a megfelelő adatcsomagokért WiFi-n, mobilhálózaton vagy vezetékes kapcsolaton keresztül. A kérés a fizikai infrastruktúrán - például routereken, kábeleken, regionális adatközpontokon, esetleg tenger alatti kábeleken - keresztül utazik, amíg el nem éri a megfelelő Google-szervert. Ez a szerver egy adatközpontban található több százezer másik Google-szerver mellett, feldolgozza a kérést, és visszaküldi a megfelelő adatcsomagokat a felhasználónak ugyanazon globális infrastruktúra-hálózatokon keresztül.
Leállások akkor fordulhatnak elő, ha bármi hiba csúszik ebbe a hálózatba. A leállások méretarányos növekedésének egyik fő oka a felhőalapú számítástechnika térnyerése. Az internet működésében bekövetkezett fő változás az adatok és az infrastruktúra tárolási helyében rejlik. Az 1990-es és a 2000-es évek elején bármely cég, amelynek saját weboldala volt, valószínűleg saját szerverrel rendelkezett irodáiban vagy székhelyén. Alternatív megoldásként szervereket béreltek más cégektől, de továbbra is maguk kezelték a hardvert és a szoftvert. Az egyéni felhasználó szintjén a számítógépes tevékenység helyi adattárolással járt: a zenék, fényképek, fájlok mind saját merevlemezeken voltak tárolva. Egy leállás oka lehetett egyetlen sérült fájl is, ami ezer digitális fénykép elvesztését eredményezte, de ez nem érintett más felhasználókat.
A felhőalapú számítástechnika a köztudatba azután került, hogy a főként online kiskereskedelmi óriásként ismert Amazon rájött, hogy mérnökei túl sok időt töltenek az infrastruktúra és az adattárolás ismétlődő problémáinak megoldásával. Létrehoztak egy közös infrastruktúrát a terhek csökkentésére, majd felismerték, hogy ezt a koncepciót az internet nagy részére is alkalmazni lehet. Ma a legtöbb internetfelhasználó és cég valamilyen módon a felhőalapú számítástechnikára támaszkodik. Az Amazon Web Services után a Microsoft és a Google is saját hasonló szolgáltatást indított, és ez a három techcég ma már globálisan dominálja a felhőalapú számítástechnikát.
A gyakorlatban ez milliónyi szerver működtetését jelenti adatközpontokban. ("Hiperskálázóknak" is hívják őket.) Ezeket általában régiókba szervezik, azaz különálló szerverfarm-csoportokra, amelyek egy adott országot vagy területet szolgálnak ki. Egyes régiók nagyobb forgalmat bonyolíthatnak, így aránytalan hatása van, ha valamelyik kiesik. Néhány cégnek lehetnek regionális függőségei, ami szolgáltatáskimaradásokhoz vezethet a régión kívüli leállások miatt. Mivel az internet nem csupán adatcsomagokból áll, hanem sok fizikai infrastruktúrából is, ezek az események számos okból eredhetnek, például szoftverhibából, túlmelegedett adatközpontból vagy kopott kábelből. A fentiek alapján inkább az a meglepő hogy az internet nem omlik össze gyakrabban.
Főként az elsőbbségi előny az oka annak, hogy ez a három cég a döntő többségét adja a felhőalapú számítási piacnak, de fontos része még a képletnek a Microsoft vállalati technológiai jelenléte és a jelentős pénzügyi erőforrásaik. Az üzleti gyakorlatuk megnehezíti az új belépők piacra jutását, és a vállalatok számára is drága a felhőszolgáltatások átállítása más szolgáltatóhoz. Mivel minden felhőszolgáltatáshoz más technológiai infrastruktúra szükséges, nagyon költséges lehet a migrálás. A felhőmérnökök gyakran egy adott szolgáltató tanúsítási folyamatát követik, ami tovább növeli a költségeket és a diverzifikáció nehézségét.
Természetesen a fő ok, amiért a nagy felhőszolgáltatók népszerűek, hogy általában megbízhatóak. A felhőalapú számítástechnika gyorsan növekvő üzleti terület, és az az érdekük, hogy a szolgáltatások zökkenőmentesen működjenek. Ennek ellenére ez nem magyarázza a technológiai szolgáltatások egyre összekapcsoltabb jellegét, különösen, ha néhány cég dominálja az infrastruktúra különböző rétegeit. Például a CrowdStrike nem nagy technológiai cég, de domináns a kiberbiztonság terén. Népszerűsége miatt milliónyi Microsoft Windows rendszeren fut, gyakran kritikus működéseket ellátó nagy szervezetekben. Amikor 2024 júliusában hibás szoftverfrissítést adott ki felhőfrissítésként, azonnal „kékhalált” okozott milliónyi számítógépen. Bár ez nem a felhő hibája volt, a felhőalapú frissítések egyidejűsége rengeteg gép kiesését eredményezte egyszerre.
A cégek a leállások kockázata ellen leginkább előre gondolkodással tudnak védekezni, ha van tervük arra, hogy mit tesznek egy internetes hiba esetén. Ez jelentheti a magasabb költségű, de biztosított tartalék szolgáltatások igénybevételét, ha az elsődleges régió kiesik, vagy az infrastruktúra adaptálását úgy, hogy a legkritikusabb szolgáltatásoknak "belső" tartalék szerverek álljanak rendelkezésre. Az egyes fogyasztók számára nagy rendszerhiba esetén nincs más lehetőség, csak várni, hogy a felhőszolgáltató helyrehozza a dolgot.
Idén rendszeresek a széleskörű leállások, a főbb webinfrastruktúra-szolgáltatóknál jelentkező technikai hibák milliók számára tették elérhetetlenné a szolgáltatásokat. Az Amazon októberi adatközpont leállása megakadályozta a munkavállalókat a Zoom-hívások lebonyolításában, és arra kényszerítette az indiai mérnököket, hogy lemondják a Diwali vallási ünnepre szóló terveiket. November közepén egy webbiztonsági cég, a Cloudflare hibája tett számos oldalt elérhetetlenné, köztük a ChatGPT-t és az X közösségi platformot. Furcsának tűnhet, hogy egy szolgáltatónál fellépő probléma ilyen láncreakciót indíthat el. Ennek oka az internet fejlődésében, a költség- és hatékonysági kompromisszumokban rejlik, amelyeket azok a cégek hoztak, amelyek szolgáltatásaira milliók támaszkodnak.
Amikor egy felhasználó beírja a google.com címet a telefonján vagy számítógépén, egy bonyolult, de villámgyors folyamat indul el. Minden az internethez csatlakoztatott eszköznek - telefonok, számítógépek, szerverek - van egy IP címet, és a Domain Name Systemet (DNS) használja, hogy egymást megtalálják és kommunikáljanak. A Google betöltéséhez a felhasználó eszköze elküld egy kérést a céghez a megfelelő adatcsomagokért WiFi-n, mobilhálózaton vagy vezetékes kapcsolaton keresztül. A kérés a fizikai infrastruktúrán - például routereken, kábeleken, regionális adatközpontokon, esetleg tenger alatti kábeleken - keresztül utazik, amíg el nem éri a megfelelő Google-szervert. Ez a szerver egy adatközpontban található több százezer másik Google-szerver mellett, feldolgozza a kérést, és visszaküldi a megfelelő adatcsomagokat a felhasználónak ugyanazon globális infrastruktúra-hálózatokon keresztül.
Leállások akkor fordulhatnak elő, ha bármi hiba csúszik ebbe a hálózatba. A leállások méretarányos növekedésének egyik fő oka a felhőalapú számítástechnika térnyerése. Az internet működésében bekövetkezett fő változás az adatok és az infrastruktúra tárolási helyében rejlik. Az 1990-es és a 2000-es évek elején bármely cég, amelynek saját weboldala volt, valószínűleg saját szerverrel rendelkezett irodáiban vagy székhelyén. Alternatív megoldásként szervereket béreltek más cégektől, de továbbra is maguk kezelték a hardvert és a szoftvert. Az egyéni felhasználó szintjén a számítógépes tevékenység helyi adattárolással járt: a zenék, fényképek, fájlok mind saját merevlemezeken voltak tárolva. Egy leállás oka lehetett egyetlen sérült fájl is, ami ezer digitális fénykép elvesztését eredményezte, de ez nem érintett más felhasználókat.
A felhőalapú számítástechnika a köztudatba azután került, hogy a főként online kiskereskedelmi óriásként ismert Amazon rájött, hogy mérnökei túl sok időt töltenek az infrastruktúra és az adattárolás ismétlődő problémáinak megoldásával. Létrehoztak egy közös infrastruktúrát a terhek csökkentésére, majd felismerték, hogy ezt a koncepciót az internet nagy részére is alkalmazni lehet. Ma a legtöbb internetfelhasználó és cég valamilyen módon a felhőalapú számítástechnikára támaszkodik. Az Amazon Web Services után a Microsoft és a Google is saját hasonló szolgáltatást indított, és ez a három techcég ma már globálisan dominálja a felhőalapú számítástechnikát.
A gyakorlatban ez milliónyi szerver működtetését jelenti adatközpontokban. ("Hiperskálázóknak" is hívják őket.) Ezeket általában régiókba szervezik, azaz különálló szerverfarm-csoportokra, amelyek egy adott országot vagy területet szolgálnak ki. Egyes régiók nagyobb forgalmat bonyolíthatnak, így aránytalan hatása van, ha valamelyik kiesik. Néhány cégnek lehetnek regionális függőségei, ami szolgáltatáskimaradásokhoz vezethet a régión kívüli leállások miatt. Mivel az internet nem csupán adatcsomagokból áll, hanem sok fizikai infrastruktúrából is, ezek az események számos okból eredhetnek, például szoftverhibából, túlmelegedett adatközpontból vagy kopott kábelből. A fentiek alapján inkább az a meglepő hogy az internet nem omlik össze gyakrabban.
Főként az elsőbbségi előny az oka annak, hogy ez a három cég a döntő többségét adja a felhőalapú számítási piacnak, de fontos része még a képletnek a Microsoft vállalati technológiai jelenléte és a jelentős pénzügyi erőforrásaik. Az üzleti gyakorlatuk megnehezíti az új belépők piacra jutását, és a vállalatok számára is drága a felhőszolgáltatások átállítása más szolgáltatóhoz. Mivel minden felhőszolgáltatáshoz más technológiai infrastruktúra szükséges, nagyon költséges lehet a migrálás. A felhőmérnökök gyakran egy adott szolgáltató tanúsítási folyamatát követik, ami tovább növeli a költségeket és a diverzifikáció nehézségét.
Természetesen a fő ok, amiért a nagy felhőszolgáltatók népszerűek, hogy általában megbízhatóak. A felhőalapú számítástechnika gyorsan növekvő üzleti terület, és az az érdekük, hogy a szolgáltatások zökkenőmentesen működjenek. Ennek ellenére ez nem magyarázza a technológiai szolgáltatások egyre összekapcsoltabb jellegét, különösen, ha néhány cég dominálja az infrastruktúra különböző rétegeit. Például a CrowdStrike nem nagy technológiai cég, de domináns a kiberbiztonság terén. Népszerűsége miatt milliónyi Microsoft Windows rendszeren fut, gyakran kritikus működéseket ellátó nagy szervezetekben. Amikor 2024 júliusában hibás szoftverfrissítést adott ki felhőfrissítésként, azonnal „kékhalált” okozott milliónyi számítógépen. Bár ez nem a felhő hibája volt, a felhőalapú frissítések egyidejűsége rengeteg gép kiesését eredményezte egyszerre.
A cégek a leállások kockázata ellen leginkább előre gondolkodással tudnak védekezni, ha van tervük arra, hogy mit tesznek egy internetes hiba esetén. Ez jelentheti a magasabb költségű, de biztosított tartalék szolgáltatások igénybevételét, ha az elsődleges régió kiesik, vagy az infrastruktúra adaptálását úgy, hogy a legkritikusabb szolgáltatásoknak "belső" tartalék szerverek álljanak rendelkezésre. Az egyes fogyasztók számára nagy rendszerhiba esetén nincs más lehetőség, csak várni, hogy a felhőszolgáltató helyrehozza a dolgot.