SG.hu·
Még sok év a DSL-korszak vége Németországban
A Bundesnetzagentur, azaz a német Szövetségi Hálózati Ügynökség elkezdte tervezni a régi rézhálózatok leállítását, de még a folyamat elindulásának időpontja sincs meghatározva. Néhány tesztterületet leszámítva valószínűleg több év, ha nem egy évtized telik el, mire a háztartások többségének foglalkoznia kell a kérdéssel. A hivatal többlépcsős folyamatot irányzott elő: amint a Telekom kérelmezi a lekapcsolást, megkezdődik az önkéntes átállás szakasza, amelyben a háztartásokat meg kell győzni arról, hogy váltsanak másik technológiára. Bizonyos esetekben a forgalmazás befagyasztására is sor kerülhet, így új szerződéseket csak új hozzáférési technológiával lehet majd kötni.
Németországban megszületett a politikai döntés az üvegszálas összeköttetésekre való áttérésről, azt azonban még nem tudni, hogy mikor kapcsolják ki az első DSL-hálózatokat. Német háztartások milliói használnak DSL- vagy VDSL-kapcsolatot. Régisége ellenére a technológiával a telefonközponttól való távolságtól függően akár 200 MBit/másodperc sebességgel is lehet adatokat továbbítani. Ez több mint elegendő egy átlagos háztartás számára, és olyan alkalmazások, mint a streaming, a számítógépes játékok és az otthoni munkavégzés is lehetséges. A törvény szerint a labda a Deutsche Telekomnál pattog, amely a rézkábelek tulajdonosa, és a folyamat - amely valószínűleg éveket vesz igénybe - csak akkor indul el, ha a Telekom kérelmezi a kikapcsolást.
A rézkábeles sebességnek azonban ára van: különösen a VDSL (Very high-speed Digital Subscriber Line) esetében rengeteg technológiát kellett a háztartások közelében telepíteni, hogy az adatokat a vezetékekbe préseljék. Ez egyrészt energiafalóvá teszi a kapcsolatokat, másrészt pedig a modernebb üvegszálas technológiához képest sokkal érzékenyebbek a hibákra. Ráadásul a legnagyobb sebességet csak a kábelelosztó pontoktól néhány száz méteren belül lehet elérni. Aki távolabb lakik, annak alacsonyabb sávszélességgel kell beérnie.
Míg a múltban az országban az optikai szálak bővítése általában egyetlen szolgáltató díjszabásától függött, a verseny és a hálózatok növekvő összekapcsolódása új lehetőségeket kínál. Az optikai szálas összeköttetések terén egyre nagyobb a verseny, mert gyakran ugyanazon a vonalon keresztül több cég is szolgáltat, ők bérlik az infrastruktúrát. Míg az optikai szálak kezdeti elterjedésében a magas telepítési költségek voltak a meghatározó tényezők, a későn csatlakozók számára előnyös lehet, hogy az optikai szál hosszú távon hatékonyabb és olcsóbb technológia.
Bár a Deutsche Telekom nagyon sokáig ragaszkodott a réztechnológiához, a Magenta csoportnak az elmúlt években sikerült vezető optikai szolgáltatóvá válnia. Saját adatai szerint a csoport és együttműködő partnerei birtokolják az összes újonnan lefektetett optikai kábel kétharmadát. Ez annak is köszönhető, hogy a bonni székhelyű csoport sokkal mélyebb pénztárcával rendelkezik, mint versenytársai, akiknek általában külföldi befektetők pénzéből kell finanszírozniuk magukat. A ténylegesen aktív kapcsolatok aránya azonban a Telekomnál lényegesen alacsonyabb, mint más szolgáltatóknál.
A versenytársak attól tartanak, hogy ahol a Telekom rendelkezik üvegszálas optikai hálózattal, és nem kell tartania a versenytársaktól, ott a cég az új technológia költségelőnyeinek kihasználása érdekében erőlteti majd az átállást. Ezzel szemben a konszern máshol a DSL-infrastruktúrát a lehető legtovább online hagyja majd, hogy megszorongassa a versenytársak profitját. Hogy ez így lesz-e, az valószínűleg politikai vita tárgya lesz a következő jogalkotási időszakban, ami az új digitális miniszter, Karsten Wildberger feladata lesz.
Németországban megszületett a politikai döntés az üvegszálas összeköttetésekre való áttérésről, azt azonban még nem tudni, hogy mikor kapcsolják ki az első DSL-hálózatokat. Német háztartások milliói használnak DSL- vagy VDSL-kapcsolatot. Régisége ellenére a technológiával a telefonközponttól való távolságtól függően akár 200 MBit/másodperc sebességgel is lehet adatokat továbbítani. Ez több mint elegendő egy átlagos háztartás számára, és olyan alkalmazások, mint a streaming, a számítógépes játékok és az otthoni munkavégzés is lehetséges. A törvény szerint a labda a Deutsche Telekomnál pattog, amely a rézkábelek tulajdonosa, és a folyamat - amely valószínűleg éveket vesz igénybe - csak akkor indul el, ha a Telekom kérelmezi a kikapcsolást.
A rézkábeles sebességnek azonban ára van: különösen a VDSL (Very high-speed Digital Subscriber Line) esetében rengeteg technológiát kellett a háztartások közelében telepíteni, hogy az adatokat a vezetékekbe préseljék. Ez egyrészt energiafalóvá teszi a kapcsolatokat, másrészt pedig a modernebb üvegszálas technológiához képest sokkal érzékenyebbek a hibákra. Ráadásul a legnagyobb sebességet csak a kábelelosztó pontoktól néhány száz méteren belül lehet elérni. Aki távolabb lakik, annak alacsonyabb sávszélességgel kell beérnie.
Míg a múltban az országban az optikai szálak bővítése általában egyetlen szolgáltató díjszabásától függött, a verseny és a hálózatok növekvő összekapcsolódása új lehetőségeket kínál. Az optikai szálas összeköttetések terén egyre nagyobb a verseny, mert gyakran ugyanazon a vonalon keresztül több cég is szolgáltat, ők bérlik az infrastruktúrát. Míg az optikai szálak kezdeti elterjedésében a magas telepítési költségek voltak a meghatározó tényezők, a későn csatlakozók számára előnyös lehet, hogy az optikai szál hosszú távon hatékonyabb és olcsóbb technológia.
Bár a Deutsche Telekom nagyon sokáig ragaszkodott a réztechnológiához, a Magenta csoportnak az elmúlt években sikerült vezető optikai szolgáltatóvá válnia. Saját adatai szerint a csoport és együttműködő partnerei birtokolják az összes újonnan lefektetett optikai kábel kétharmadát. Ez annak is köszönhető, hogy a bonni székhelyű csoport sokkal mélyebb pénztárcával rendelkezik, mint versenytársai, akiknek általában külföldi befektetők pénzéből kell finanszírozniuk magukat. A ténylegesen aktív kapcsolatok aránya azonban a Telekomnál lényegesen alacsonyabb, mint más szolgáltatóknál.
A versenytársak attól tartanak, hogy ahol a Telekom rendelkezik üvegszálas optikai hálózattal, és nem kell tartania a versenytársaktól, ott a cég az új technológia költségelőnyeinek kihasználása érdekében erőlteti majd az átállást. Ezzel szemben a konszern máshol a DSL-infrastruktúrát a lehető legtovább online hagyja majd, hogy megszorongassa a versenytársak profitját. Hogy ez így lesz-e, az valószínűleg politikai vita tárgya lesz a következő jogalkotási időszakban, ami az új digitális miniszter, Karsten Wildberger feladata lesz.