SG.hu·
Európa chipálmai ellentétben állnak az üzleti valósággal
Az európai chipgyártóknak szükségük van a TSMC segítségére ahhoz, hogy fejleszthessék saját félvezető-ellátási láncukat, de a tajvani chipóriás beszállítói számára Európa nehéz terepnek bizonyul.
Évtizedeken át a világ fejlett számítógépes chipgyártásának túlnyomó része Tajvanon összpontosult. Aztán a világjárvány alatti ellátási lánc-zavarok és Kína egyre ellenségesebb magatartása a sziget felé rávilágítottak arra a kockázatra, amit ez a fajta termelési koncentráció jelent, éppen akkor, amikor a mesterséges intelligencia fellendülése miatt a kereslet is megugrott. Most Németország - az Egyesült Államokhoz és Japánhoz hasonlóan - milliárdokat költ arra, hogy több saját chipet állítson elő a világ legnagyobb bérgyártó chipgyártójának, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-nak a segítségével.
Egy európai chipgyártókból álló konzorciummal közös vállalat keretében a TSMC gyárat épít Drezda határában ESMC (European Semiconductor Manufacturing Company) néven. A projekt 10 milliárd eurós beruházást igényel, amelynek felét Németország biztosította. A gyár várhatóan 2027-ben kezdi meg a termelést. A fejlesztők és a helyi tisztviselők azt remélik, hogy a projekt tovább alakítja az egykori Kelet-Németország ezen szegletét, és létrejön a „Szilícium-Szászország”. A gyár időben történő megnyitása részben attól függ, hogy támogatják-e a projektet a tajvani vegyipari és berendezésgyártó vállalatok, amelyek éveken át csiszolták termékeiket a chipóriás igényeihez. Sok kulcsfontosságú beszállító azonban arról számolt be, hogy nehezen birkózik meg az összetett német engedélyezési eljárásokkal, munkaügyi szabályokkal és környezetvédelmi előírásokkal.
Európa saját chipgyártási szükséglete a múlt hónapban még sürgetőbbé vált, amikor egy, a hollandiai kínai tulajdonú chipgyártó körül kialakult vita korlátozta az autóipari chipek ellátását. Európa a világ fejlett chipjeinek kevesebb mint 10 százalékát gyártja. Az európai tisztviselők célja, hogy a TSMC segítségével az évtized végére megduplázzák ezt az arányt. Európa részesedése a globális chipgyártásból akkor kezdett csökkenni, amikor az 1987-ben alapított TSMC úttörő szerepet játszott egy új félvezetőgyártási modell kialakításában: a technológiai cégek, köztük az Nvidia és az Apple, saját chipjeiket tervezték, és a gyártást a TSMC-re bízták. Ahogy egyre több vállalat döntött úgy, hogy nem tart fenn saját chipgyártást, a félvezetőgyártás egyre inkább a TSMC tajvani, rendkívül fejlett létesítményeiben koncentrálódott.
A TSMC építkezése Drezda északi részén
Európa fennmaradó chipiparának egy része Drezda környékén működik, de az Infineon és a Robert Bosch Semiconductor üzemei autóipari chipek és szenzorok gyártására specializálódtak. Ezek a vállalatok továbbra is a TSMC-re támaszkodnak bizonyos fejlettebb félvezetők esetében. A TSMC drezdai vegyesvállalatának tagjai a Bosch, az Infineon és egy másik európai ügyfele, az NXP. "Az európai ökoszisztémának szüksége van erre a támogatásra Tajvanból” - mondta Radek Holy, a Cseh Műszaki Egyetem egyik rektorhelyettese, a tajvani és cseh posztgraduális hallgatók közötti félvezető-mérnöki csereprogram igazgatója.
A vékony szilíciumostyákra vésett apró áramkörök létrehozásához egy repülőgéphangár méretű gyár szükséges, ahol a termeket beszállítók számtalan berendezése tölti meg. A Taiwan Puritic Corporation közel két évtizede gyártja azokat a csöveket, amelyek a gázokat szállítják a TSMC gyáraiban. "Külföldre menni sokat követel” – mondta West Tu, a TPC Germany, a Taiwan Puritic helyi leányvállalatának tajvani vezérigazgatója. Tu pontosan tudja ezt, mert egyszer már végigcsinálta. Öt évvel ezelőtt, amikor a TSMC bejelentette arizonai beruházását, a világjárvány csúcsán egy csaknem üres repülőn utazott Phoenixbe, hogy létrehozza a vállalat helyi leányát, amely ma Propersys néven működik. 2024 májusában házat vett a környéken, hogy berendezkedjen az amerikai délnyugat életére. Aztán a főnöke Drezdába küldte.
Németországban a TPC széles körű problémákba ütközött, többek között vízumokkal, nyelvi akadályokkal és a helyi munkavállalók beilleszkedésével egy idegen vállalati kultúrába. Az ilyen gondok nem szokatlanok, amikor egy vállalat külföldre költözik. De ezek a fennakadások további akadályokat jelentenek egy félvezetőgyár megvalósításában, amely a modern hatékonyság és precizitás szentélyének számít. A TPC egyik legsürgetőbb feladata az, hogy olyan, magasan képzett szakembereket találjon, akik hosszú távon jogosultak németországi munkavégzésre. Tu szerint tajvani alkalmazottai legfeljebb hároméves vízumot kapnak, így helyi dolgozókra van szüksége a működés fenntartásához. "Olyan emberekre van szükségem, akik maradni tudnak” - mondta Tu. „Különben egyszerűen nem lesz emberem.”
Az európai mérnökök inkább egy helyi cégnél dolgoznának, mint egy tajvani vállalatnál, amely elvárhatja, hogy munkavállalói heteket vagy hónapokat töltsenek Tajvanon képzésen, és hogy bármikor elérhetők legyenek. Tu úgy becsülte, hogy húsz helyi munkavállalót kellene felvennie. Eddig azonban - mondta - egyetlen német alkalmazottja sincs. Kevesen jelentkeztek. Még egy iroda bérlése is nyolc hónapig tartott, mivel a drezdai repülőtér közelében korlátozottak voltak a lehetőségek külföldi vállalatok számára.
Az európai tisztviselők remélik, hogy a TSMC projektje katalizátorként szolgál majd egy nagyobb félvezető-ökoszisztéma kiépítéséhez, és mintegy 10 000 munkahelyet teremt a térségben. "A TSMC beruházása valódi ugródeszka a régió gazdasági fejlődésének” - mondta Dirk Hilbert, Drezda polgármestere egy idei televíziós interjúban. A Cseh Köztársaság, amely határos a németországi Szászországgal, szintén igyekszik megnyerni a tajvani vállalkozásokat. Tajvani cégvezetők azt mondták, hogy a cseh tisztviselők Usti nad Labem városába vitték őket - ez körülbelül egy órára van Drezdától -, hogy bemutassák a térség vegyiparát és viszonylag alacsony munkaerőköltségeit.
A lelkesedés azonban egy dolog, a valóság pedig más. Európában majdnem kétszer annyiba kerül egy gyár felépítése, mint Tajvanon, és az engedélyezési folyamat hónapokkal meghosszabbíthatja a projektet - mondta Wolfgang Büchele, az Exyte vezérigazgatója, az a mérnöki, beszerzési és kivitelezési vállalkozó, amely a TSMC projektjét irányítja. "Németországban több papírt kell benyújtani, és az engedélyező hatóságoknak több időbe telik átolvasni mindent, majd visszatérni kérdésekkel, mint amire Tajvanon számítanának” - mondta.
A TSMC otthon ahhoz van szokva, hogy gyorsan biztosítani tudja a szükséges erőforrásokat és kormányzati jóváhagyásokat a megállíthatatlan terjeszkedéshez. A vállalat közel egy évtizeden át évente nagyjából három gyárat épített. Szinte mindegyiket Tajvanon. Ez az ütem felgyorsult a mesterséges intelligenciát működtető félvezetők iránti őrült kereslet miatt. Áprilisban a TSMC azt közölte, hogy idén nyolc új gyár építését kezdi meg.
Ahogy azonban a TSMC és tajvani beszállítói hálózata külföldön is terjeszkedni próbál, a lépéseket Tajvanon aggodalommal és kritikával fogadták, ahol sokan gazdasági pillérnek és a Kína felől érkező potenciális agresszió elleni pajzsnak tekintik a chipipart. Egyesek attól tartanak, hogy a TSMC által az arizonai, japán és drezdai gyáraira vállalt több milliárd dolláros kötelezettség végül gyengítheti Tajvan globális chipgyártási dominanciáját. A múlt héten Tajvan volt elnöke, Caj Jing-ven Drezdába látogatott, és bejárta az építkezés helyszínét. Arra biztatta a tajvani mérnököket, hogy „dolgozzanak keményen külföldön, de sose feledjék Tajvant”.
Évtizedeken át a világ fejlett számítógépes chipgyártásának túlnyomó része Tajvanon összpontosult. Aztán a világjárvány alatti ellátási lánc-zavarok és Kína egyre ellenségesebb magatartása a sziget felé rávilágítottak arra a kockázatra, amit ez a fajta termelési koncentráció jelent, éppen akkor, amikor a mesterséges intelligencia fellendülése miatt a kereslet is megugrott. Most Németország - az Egyesült Államokhoz és Japánhoz hasonlóan - milliárdokat költ arra, hogy több saját chipet állítson elő a világ legnagyobb bérgyártó chipgyártójának, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-nak a segítségével.
Egy európai chipgyártókból álló konzorciummal közös vállalat keretében a TSMC gyárat épít Drezda határában ESMC (European Semiconductor Manufacturing Company) néven. A projekt 10 milliárd eurós beruházást igényel, amelynek felét Németország biztosította. A gyár várhatóan 2027-ben kezdi meg a termelést. A fejlesztők és a helyi tisztviselők azt remélik, hogy a projekt tovább alakítja az egykori Kelet-Németország ezen szegletét, és létrejön a „Szilícium-Szászország”. A gyár időben történő megnyitása részben attól függ, hogy támogatják-e a projektet a tajvani vegyipari és berendezésgyártó vállalatok, amelyek éveken át csiszolták termékeiket a chipóriás igényeihez. Sok kulcsfontosságú beszállító azonban arról számolt be, hogy nehezen birkózik meg az összetett német engedélyezési eljárásokkal, munkaügyi szabályokkal és környezetvédelmi előírásokkal.
Európa saját chipgyártási szükséglete a múlt hónapban még sürgetőbbé vált, amikor egy, a hollandiai kínai tulajdonú chipgyártó körül kialakult vita korlátozta az autóipari chipek ellátását. Európa a világ fejlett chipjeinek kevesebb mint 10 százalékát gyártja. Az európai tisztviselők célja, hogy a TSMC segítségével az évtized végére megduplázzák ezt az arányt. Európa részesedése a globális chipgyártásból akkor kezdett csökkenni, amikor az 1987-ben alapított TSMC úttörő szerepet játszott egy új félvezetőgyártási modell kialakításában: a technológiai cégek, köztük az Nvidia és az Apple, saját chipjeiket tervezték, és a gyártást a TSMC-re bízták. Ahogy egyre több vállalat döntött úgy, hogy nem tart fenn saját chipgyártást, a félvezetőgyártás egyre inkább a TSMC tajvani, rendkívül fejlett létesítményeiben koncentrálódott.
A TSMC építkezése Drezda északi részén
Európa fennmaradó chipiparának egy része Drezda környékén működik, de az Infineon és a Robert Bosch Semiconductor üzemei autóipari chipek és szenzorok gyártására specializálódtak. Ezek a vállalatok továbbra is a TSMC-re támaszkodnak bizonyos fejlettebb félvezetők esetében. A TSMC drezdai vegyesvállalatának tagjai a Bosch, az Infineon és egy másik európai ügyfele, az NXP. "Az európai ökoszisztémának szüksége van erre a támogatásra Tajvanból” - mondta Radek Holy, a Cseh Műszaki Egyetem egyik rektorhelyettese, a tajvani és cseh posztgraduális hallgatók közötti félvezető-mérnöki csereprogram igazgatója.
A vékony szilíciumostyákra vésett apró áramkörök létrehozásához egy repülőgéphangár méretű gyár szükséges, ahol a termeket beszállítók számtalan berendezése tölti meg. A Taiwan Puritic Corporation közel két évtizede gyártja azokat a csöveket, amelyek a gázokat szállítják a TSMC gyáraiban. "Külföldre menni sokat követel” – mondta West Tu, a TPC Germany, a Taiwan Puritic helyi leányvállalatának tajvani vezérigazgatója. Tu pontosan tudja ezt, mert egyszer már végigcsinálta. Öt évvel ezelőtt, amikor a TSMC bejelentette arizonai beruházását, a világjárvány csúcsán egy csaknem üres repülőn utazott Phoenixbe, hogy létrehozza a vállalat helyi leányát, amely ma Propersys néven működik. 2024 májusában házat vett a környéken, hogy berendezkedjen az amerikai délnyugat életére. Aztán a főnöke Drezdába küldte.
Németországban a TPC széles körű problémákba ütközött, többek között vízumokkal, nyelvi akadályokkal és a helyi munkavállalók beilleszkedésével egy idegen vállalati kultúrába. Az ilyen gondok nem szokatlanok, amikor egy vállalat külföldre költözik. De ezek a fennakadások további akadályokat jelentenek egy félvezetőgyár megvalósításában, amely a modern hatékonyság és precizitás szentélyének számít. A TPC egyik legsürgetőbb feladata az, hogy olyan, magasan képzett szakembereket találjon, akik hosszú távon jogosultak németországi munkavégzésre. Tu szerint tajvani alkalmazottai legfeljebb hároméves vízumot kapnak, így helyi dolgozókra van szüksége a működés fenntartásához. "Olyan emberekre van szükségem, akik maradni tudnak” - mondta Tu. „Különben egyszerűen nem lesz emberem.”
Az európai mérnökök inkább egy helyi cégnél dolgoznának, mint egy tajvani vállalatnál, amely elvárhatja, hogy munkavállalói heteket vagy hónapokat töltsenek Tajvanon képzésen, és hogy bármikor elérhetők legyenek. Tu úgy becsülte, hogy húsz helyi munkavállalót kellene felvennie. Eddig azonban - mondta - egyetlen német alkalmazottja sincs. Kevesen jelentkeztek. Még egy iroda bérlése is nyolc hónapig tartott, mivel a drezdai repülőtér közelében korlátozottak voltak a lehetőségek külföldi vállalatok számára.
Az európai tisztviselők remélik, hogy a TSMC projektje katalizátorként szolgál majd egy nagyobb félvezető-ökoszisztéma kiépítéséhez, és mintegy 10 000 munkahelyet teremt a térségben. "A TSMC beruházása valódi ugródeszka a régió gazdasági fejlődésének” - mondta Dirk Hilbert, Drezda polgármestere egy idei televíziós interjúban. A Cseh Köztársaság, amely határos a németországi Szászországgal, szintén igyekszik megnyerni a tajvani vállalkozásokat. Tajvani cégvezetők azt mondták, hogy a cseh tisztviselők Usti nad Labem városába vitték őket - ez körülbelül egy órára van Drezdától -, hogy bemutassák a térség vegyiparát és viszonylag alacsony munkaerőköltségeit.
A lelkesedés azonban egy dolog, a valóság pedig más. Európában majdnem kétszer annyiba kerül egy gyár felépítése, mint Tajvanon, és az engedélyezési folyamat hónapokkal meghosszabbíthatja a projektet - mondta Wolfgang Büchele, az Exyte vezérigazgatója, az a mérnöki, beszerzési és kivitelezési vállalkozó, amely a TSMC projektjét irányítja. "Németországban több papírt kell benyújtani, és az engedélyező hatóságoknak több időbe telik átolvasni mindent, majd visszatérni kérdésekkel, mint amire Tajvanon számítanának” - mondta.
A TSMC otthon ahhoz van szokva, hogy gyorsan biztosítani tudja a szükséges erőforrásokat és kormányzati jóváhagyásokat a megállíthatatlan terjeszkedéshez. A vállalat közel egy évtizeden át évente nagyjából három gyárat épített. Szinte mindegyiket Tajvanon. Ez az ütem felgyorsult a mesterséges intelligenciát működtető félvezetők iránti őrült kereslet miatt. Áprilisban a TSMC azt közölte, hogy idén nyolc új gyár építését kezdi meg.
Ahogy azonban a TSMC és tajvani beszállítói hálózata külföldön is terjeszkedni próbál, a lépéseket Tajvanon aggodalommal és kritikával fogadták, ahol sokan gazdasági pillérnek és a Kína felől érkező potenciális agresszió elleni pajzsnak tekintik a chipipart. Egyesek attól tartanak, hogy a TSMC által az arizonai, japán és drezdai gyáraira vállalt több milliárd dolláros kötelezettség végül gyengítheti Tajvan globális chipgyártási dominanciáját. A múlt héten Tajvan volt elnöke, Caj Jing-ven Drezdába látogatott, és bejárta az építkezés helyszínét. Arra biztatta a tajvani mérnököket, hogy „dolgozzanak keményen külföldön, de sose feledjék Tajvant”.