SG.hu
6 milliárd dollárból indít új MI-startupot az Amazon vezetője
Jeff Bezos, az Amazon alapítója és a világ leggazdagabb emberei közé tartozó vállalkozó egy új mesterséges intelligenciára fókuszáló startupba fekteti pénzét és idejét, amelyet társigazgatóként fog irányítani. A vállalat neve Project Prometheus. 6,2 milliárd dolláros finanszírozással indul, amelynek egy része Bezos saját befektetése, így az egyik legjobban finanszírozott korai szakaszban lévő startup a világon.
Ez az első alkalom, hogy Bezos hivatalos operatív szerepet vállal egy cégben azóta, hogy 2021 júliusában lemondott az Amazon vezérigazgatói pozíciójáról. Bár aktívan részt vesz a Blue Origin tevékenységeiben - amely Elon Musk SpaceX-ével verseng - hivatalos címe ott nincs. Az Amazon elhagyása óta Bezos élete és üzleti tevékenysége egyaránt nagy figyelmet kapott, beleértve egy Velencében tartott fényűző, hírességekkel telt esküvőt idén, emellett egyre nagyobb érdeklődést mutat a mesterséges intelligencia fejlesztése iránt, amely a Project Prometheus alapvető fókusza is lesz.
A Project Prometheus egy nagyon zsúfolt MI-piacra lép be, ahol kisebb cégek próbálnak saját rést találni olyan iparági óriásokkal szemben, mint a Google, a Meta és a Microsoft, illetve olyan úttörő vállalatokkal, mint az OpenAI és Anthropic. A cég már egy ideje létezik, de nem teljesen világos mikor indult. A Project Prometheus olyan technológiákra koncentrál, amelyek összhangban állnak Bezos érdeklődésével az űrutazás iránt, és a mesterséges intelligencia alkalmazását célozza a számítógépek, repülőgépipar és autógyártás mérnöki és gyártási folyamataiban. A vállalat székhelye nem ismert.
Bezos társalapítója és társigazgatója Vik Bajaj, fizikus és kémikus, aki szorosan együtt dolgozott Sergey Brinnel a Google X kutatási programban, amelyet gyakran “The Moonshot Factory”-ként emlegetnek. A Google X számos ambiciózus projektet indított, köztük a Wing drónkézbesítési szolgáltatást és az önvezető autót, amelyből később a Waymo lett. 2015-ben Bajaj részt vett a Verily élettudományi kutatólabor alapításában, amely az Alphabet, a Google anyavállalata által működtetett projekt. Három évvel később társalapítója lett a Foresite Labsnak, ahol MI és adatkutatással foglalkozó startupokat segített, és nemrég hagyta ott ezt a pozíciót, hogy a Project Prometheusra koncentrálhasson.
A Project Prometheus azon cégek közé tartozik, amelyek az MI-t fizikai feladatokra kívánják alkalmazni, például robotikára, gyógyszertervezésre és tudományos felfedezésekre. Idén több neves kutató hagyott el nagy MI-projekteket, hogy megalapítsák a Periodic Labs nevű céget, amely a fizikai tudományokban történő új felfedezések felgyorsítására törekszik MI-technológiával. Tavaly Bezos befektetett a Physical Intelligence nevű startupba, amely robotokhoz fejleszt MI-t. A Project Prometheus mögött álló 6,2 milliárd dolláros tőke potenciálisan előnyt jelenthet a cégnek, mert ez a verseny rendkívül költséges. Az idei évben a Thinking Machines Lab - amelyet korábbi OpenAI-alkalmazottak alapítottak - 2 milliárd dolláros finanszírozást kapott. A Project Prometheus már közel 100 alkalmazottat foglalkoztat, köztük kutatókat az OpenAI, DeepMind és Meta cégekből.
Számos ismert MI-cég dolgozik olyan technológiákon, amelyek felgyorsítják a fizikai tudományokban végzett munkát. A Google DeepMind két kutatója nemrég Nobel-díjat nyert kémiában az AlphaFold projektjükért, amely kis léptékben, de fontos módon gyorsítja a gyógyszerfelfedezést. Az iparágban a vezetők gyakran hangoztatják, hogy a nagy nyelvi modellek, amelyek a ChatGPT-hez hasonló chatbotokat működtetik, hamarosan jelentős tudományos áttöréseket érhetnek el. Az OpenAI és a Meta állítása szerint technológiáik már közel járnak ehhez a célhoz matematikai és elméleti fizikai területeken.
A Periodic Labs és a Project Prometheus célja viszont olyan MI-modellek létrehozása, amelyek komplexebb módon tanulnak, mint a chatbotok. A nagy nyelvi modellek képességeiket hatalmas mennyiségű digitális szöveg elemzésével sajátítják el, a Wikipedia-cikkek, hírek és interneten található információk mintázatait felismerve képesek utánozni az emberi alkotást, képesek programokat írni és matematikai problémákat megoldani. Az új cégek ezzel szemben olyan rendszerekre koncentrálnak, amelyek a fizikai világból is képesek tanulni. A Periodic Labs Észak-Kaliforniában saját laboratóriumot épít, ahol robotokkal hatalmas léptékű tudományos kísérleteket végeznek, és az MI rendszerek ezen fizikai próbák alapján képesek lesznek saját maguktól megtanulni a kísérletek végrehajtását - elméletben. A Project Prometheus hasonló irányú munkát kíván végezni a jövőben.
Ez az első alkalom, hogy Bezos hivatalos operatív szerepet vállal egy cégben azóta, hogy 2021 júliusában lemondott az Amazon vezérigazgatói pozíciójáról. Bár aktívan részt vesz a Blue Origin tevékenységeiben - amely Elon Musk SpaceX-ével verseng - hivatalos címe ott nincs. Az Amazon elhagyása óta Bezos élete és üzleti tevékenysége egyaránt nagy figyelmet kapott, beleértve egy Velencében tartott fényűző, hírességekkel telt esküvőt idén, emellett egyre nagyobb érdeklődést mutat a mesterséges intelligencia fejlesztése iránt, amely a Project Prometheus alapvető fókusza is lesz.
A Project Prometheus egy nagyon zsúfolt MI-piacra lép be, ahol kisebb cégek próbálnak saját rést találni olyan iparági óriásokkal szemben, mint a Google, a Meta és a Microsoft, illetve olyan úttörő vállalatokkal, mint az OpenAI és Anthropic. A cég már egy ideje létezik, de nem teljesen világos mikor indult. A Project Prometheus olyan technológiákra koncentrál, amelyek összhangban állnak Bezos érdeklődésével az űrutazás iránt, és a mesterséges intelligencia alkalmazását célozza a számítógépek, repülőgépipar és autógyártás mérnöki és gyártási folyamataiban. A vállalat székhelye nem ismert.
Bezos társalapítója és társigazgatója Vik Bajaj, fizikus és kémikus, aki szorosan együtt dolgozott Sergey Brinnel a Google X kutatási programban, amelyet gyakran “The Moonshot Factory”-ként emlegetnek. A Google X számos ambiciózus projektet indított, köztük a Wing drónkézbesítési szolgáltatást és az önvezető autót, amelyből később a Waymo lett. 2015-ben Bajaj részt vett a Verily élettudományi kutatólabor alapításában, amely az Alphabet, a Google anyavállalata által működtetett projekt. Három évvel később társalapítója lett a Foresite Labsnak, ahol MI és adatkutatással foglalkozó startupokat segített, és nemrég hagyta ott ezt a pozíciót, hogy a Project Prometheusra koncentrálhasson.
A Project Prometheus azon cégek közé tartozik, amelyek az MI-t fizikai feladatokra kívánják alkalmazni, például robotikára, gyógyszertervezésre és tudományos felfedezésekre. Idén több neves kutató hagyott el nagy MI-projekteket, hogy megalapítsák a Periodic Labs nevű céget, amely a fizikai tudományokban történő új felfedezések felgyorsítására törekszik MI-technológiával. Tavaly Bezos befektetett a Physical Intelligence nevű startupba, amely robotokhoz fejleszt MI-t. A Project Prometheus mögött álló 6,2 milliárd dolláros tőke potenciálisan előnyt jelenthet a cégnek, mert ez a verseny rendkívül költséges. Az idei évben a Thinking Machines Lab - amelyet korábbi OpenAI-alkalmazottak alapítottak - 2 milliárd dolláros finanszírozást kapott. A Project Prometheus már közel 100 alkalmazottat foglalkoztat, köztük kutatókat az OpenAI, DeepMind és Meta cégekből.
Számos ismert MI-cég dolgozik olyan technológiákon, amelyek felgyorsítják a fizikai tudományokban végzett munkát. A Google DeepMind két kutatója nemrég Nobel-díjat nyert kémiában az AlphaFold projektjükért, amely kis léptékben, de fontos módon gyorsítja a gyógyszerfelfedezést. Az iparágban a vezetők gyakran hangoztatják, hogy a nagy nyelvi modellek, amelyek a ChatGPT-hez hasonló chatbotokat működtetik, hamarosan jelentős tudományos áttöréseket érhetnek el. Az OpenAI és a Meta állítása szerint technológiáik már közel járnak ehhez a célhoz matematikai és elméleti fizikai területeken.
A Periodic Labs és a Project Prometheus célja viszont olyan MI-modellek létrehozása, amelyek komplexebb módon tanulnak, mint a chatbotok. A nagy nyelvi modellek képességeiket hatalmas mennyiségű digitális szöveg elemzésével sajátítják el, a Wikipedia-cikkek, hírek és interneten található információk mintázatait felismerve képesek utánozni az emberi alkotást, képesek programokat írni és matematikai problémákat megoldani. Az új cégek ezzel szemben olyan rendszerekre koncentrálnak, amelyek a fizikai világból is képesek tanulni. A Periodic Labs Észak-Kaliforniában saját laboratóriumot épít, ahol robotokkal hatalmas léptékű tudományos kísérleteket végeznek, és az MI rendszerek ezen fizikai próbák alapján képesek lesznek saját maguktól megtanulni a kísérletek végrehajtását - elméletben. A Project Prometheus hasonló irányú munkát kíván végezni a jövőben.