SG.hu
Fura dolog történt: a kínai elnök mobiltelefonnal ajándékozta meg a Dél-Korea vezetőjét
A világpolitika ritkán kínál olyan pillanatokat, amikor a kémkedés, ez az örökösen jelenlévő, de nyilvánosan soha be nem vallott tevékenység, a humor tárgyává válik. Még ritkább, ha ezt maga Kína vezetője, Hszi Csin-ping teszi, aki híres arról, hogy a legapróbb gesztusait is szigorúan ellenőrzött környezetben hajtja végre. A hétvégén azonban egy dél-koreai városban, Kjongdzsuban, a világ szeme láttára történt valami szokatlan: Hszi kémkedéssel viccelődött.
Hszi Csin-ping két okostelefont ajándékozott a dél-koreai elnöknek, Li Dzse Mjongnak - egyet neki, egyet a feleségének -, miközben a sajtó kamerái is rögzítették az eseményt. A telefonok a kínai Xiaomi gyártmányai voltak, koreai kijelzőkkel, ahogy azt Hszi szóvivője megjegyezte. Li elnök kíváncsian nézegette a készülékeket, majd tréfásan rákérdezett: mennyire biztonságosak ezek a telefonok? Hszi elnevette magát, és azt mondta: „Megnézheti, van-e rajta hátsó ajtó.” (A kifejezés a kiberbiztonságban azt a rejtett hozzáférést jelenti, amelyen keresztül harmadik fél figyelheti a készülék adatait.) Li nevetett, tapsolt, és a jelenet ezzel jókedvű befejezést kapott.
Ez a rövid párbeszéd azért keltett feltűnést, mert Hszi ritkán enged meg magának bármiféle spontán vagy ironikus megnyilvánulást. John Delury Szöulban élő kínai történész szerint ez a pillanat szimbolikus áttörés volt abban az értelemben, hogy a két vezető nyíltan, de játékosan utalt a kémkedésre, mely témát a diplomácia világában általában mindenki „úriemberek módjára” figyelmen kívül hagy. Delury szerint ez egyfajta ironikus elismerése volt a titkos megfigyelések világának, ugyanakkor a nevetés leple alatt mindketten tudták: a megfigyelés valóságos.
A jelenet hátterében egy sokkal szélesebb, geopolitikai szintű vita húzódik meg. Az Egyesült Államok és szövetségesei évek óta figyelmeztetik a világot, hogy a kínai technológia - különösen a távközlési eszközök - kockázatot jelenthetnek a nemzetbiztonságra. Washington, Canberra és London már korábban kizárták a Huawei-t az 5G-hálózataikból, azzal érvelve, hogy a cég túl szoros kapcsolatban áll a Kínai Kommunista Párttal. A Xiaomi sem kerülte el az amerikai kormány figyelmét: Donald Trump elnöksége idején a vállalat felkerült a Pentagon feketelistájára, ami azt jelentette, hogy amerikai cégek nem üzletelhettek vele, ha meg akarták őrizni a védelmi szerződéseiket. A Xiaomi végül sikerrel perelte be az amerikai kormányt, és elérte, hogy töröljék a tiltólistáról, miután bebizonyította, hogy nincs kapcsolata a kínai hadsereggel.
Amikor tehát Li Dzse Mjong szombaton találkozott Hszi Csin-pinggel a nemzetközi gazdasági csúcstalálkozó margóján, szavai nem csupán udvariasságból szóltak a biztonságról. Delury szerint Li ezzel finoman utalt a dél-koreai közvéleményben is jelen lévő félelmekre, miszerint a kínai technológiai eszközök megfigyelési célokat is szolgálhatnak. Ám azzal, hogy tréfába csomagolta a kérdést, valójában enyhítette a feszültséget, és azt üzente: a közös gazdasági érdekek fontosabbak, mint a félelmek.
A jelenet mindkét fél számára politikai üzenetet hordozott. Li elnök számára ez lehetőséget adott arra, hogy barátságos hangot üssön meg Kína irányában, miközben az Egyesült Államokkal is szoros szövetségben marad. Ez azonban nem könnyű egyensúlyozás. Dél-Korea gazdaságilag szorosan kötődik Kínához, katonailag viszont az amerikai védelmi ernyő alatt áll. Ráadásul a washingtoni-pekingi rivalizálás egyre élesebb, így Szöul gyakran kerül kényes helyzetbe. A múlt héten Li egy másik szimbolikus gesztust is tett: Kjongdzsuban átadta Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének Dél-Korea legmagasabb kitüntetését és egy ősi aranykorona másolatát.
Li belföldön sem kerülte el a kritikákat. A konzervatív ellenzék azzal vádolja, hogy túlságosan engedékeny Kínával szemben, és ezzel veszélyezteti az ország biztonsági érdekeit. Elődje, Jun Szuk Jol épp ellenkezőleg, Kína befolyásától tartva élesen bírálta Pekinget, és azt is állította, hogy Kína megpróbálhatott beavatkozni a dél-koreai választásokba. Ezt a kínai kormány határozottan tagadta. A diplomáciában a kémkedést csak akkor ismerik el nyíltan, ha már nincs más választás. 2013-ban Edward Snowden kiszivárogtatása után derült ki, hogy az Egyesült Államok több mint tíz éven át lehallgatta Angela Merkel német kancellár telefonját. Barack Obama elnök ekkor ígéretet tett arra, hogy ez nem fordul elő többé.
A szakértők szerint éppen ezért szokatlan, hogy egy vezető - pláne a kínai elnök - mobiltelefont ad ajándékba, hiszen az ilyen eszközök önmagukban is kiberbiztonsági kockázatot jelentenek. Patrick F. Walsh, az ausztrál Charles Sturt Egyetem hírszerzési professzora szerint a legtöbb kormányfő sosem használná egy ilyen ajándékba kapott készüléket hivatalos ügyekre. „El sem tudom képzelni, hogy Li elnök azt mondaná: ‘Ezen a telefonon beszélek majd a japán miniszterelnökkel vagy Washingtonnal.’ Valószínűbb, hogy ajándékba adja valamelyik unokájának” - mondta.
Hszi Csin-ping két okostelefont ajándékozott a dél-koreai elnöknek, Li Dzse Mjongnak - egyet neki, egyet a feleségének -, miközben a sajtó kamerái is rögzítették az eseményt. A telefonok a kínai Xiaomi gyártmányai voltak, koreai kijelzőkkel, ahogy azt Hszi szóvivője megjegyezte. Li elnök kíváncsian nézegette a készülékeket, majd tréfásan rákérdezett: mennyire biztonságosak ezek a telefonok? Hszi elnevette magát, és azt mondta: „Megnézheti, van-e rajta hátsó ajtó.” (A kifejezés a kiberbiztonságban azt a rejtett hozzáférést jelenti, amelyen keresztül harmadik fél figyelheti a készülék adatait.) Li nevetett, tapsolt, és a jelenet ezzel jókedvű befejezést kapott.
Ez a rövid párbeszéd azért keltett feltűnést, mert Hszi ritkán enged meg magának bármiféle spontán vagy ironikus megnyilvánulást. John Delury Szöulban élő kínai történész szerint ez a pillanat szimbolikus áttörés volt abban az értelemben, hogy a két vezető nyíltan, de játékosan utalt a kémkedésre, mely témát a diplomácia világában általában mindenki „úriemberek módjára” figyelmen kívül hagy. Delury szerint ez egyfajta ironikus elismerése volt a titkos megfigyelések világának, ugyanakkor a nevetés leple alatt mindketten tudták: a megfigyelés valóságos.
A jelenet hátterében egy sokkal szélesebb, geopolitikai szintű vita húzódik meg. Az Egyesült Államok és szövetségesei évek óta figyelmeztetik a világot, hogy a kínai technológia - különösen a távközlési eszközök - kockázatot jelenthetnek a nemzetbiztonságra. Washington, Canberra és London már korábban kizárták a Huawei-t az 5G-hálózataikból, azzal érvelve, hogy a cég túl szoros kapcsolatban áll a Kínai Kommunista Párttal. A Xiaomi sem kerülte el az amerikai kormány figyelmét: Donald Trump elnöksége idején a vállalat felkerült a Pentagon feketelistájára, ami azt jelentette, hogy amerikai cégek nem üzletelhettek vele, ha meg akarták őrizni a védelmi szerződéseiket. A Xiaomi végül sikerrel perelte be az amerikai kormányt, és elérte, hogy töröljék a tiltólistáról, miután bebizonyította, hogy nincs kapcsolata a kínai hadsereggel.
Amikor tehát Li Dzse Mjong szombaton találkozott Hszi Csin-pinggel a nemzetközi gazdasági csúcstalálkozó margóján, szavai nem csupán udvariasságból szóltak a biztonságról. Delury szerint Li ezzel finoman utalt a dél-koreai közvéleményben is jelen lévő félelmekre, miszerint a kínai technológiai eszközök megfigyelési célokat is szolgálhatnak. Ám azzal, hogy tréfába csomagolta a kérdést, valójában enyhítette a feszültséget, és azt üzente: a közös gazdasági érdekek fontosabbak, mint a félelmek.
A jelenet mindkét fél számára politikai üzenetet hordozott. Li elnök számára ez lehetőséget adott arra, hogy barátságos hangot üssön meg Kína irányában, miközben az Egyesült Államokkal is szoros szövetségben marad. Ez azonban nem könnyű egyensúlyozás. Dél-Korea gazdaságilag szorosan kötődik Kínához, katonailag viszont az amerikai védelmi ernyő alatt áll. Ráadásul a washingtoni-pekingi rivalizálás egyre élesebb, így Szöul gyakran kerül kényes helyzetbe. A múlt héten Li egy másik szimbolikus gesztust is tett: Kjongdzsuban átadta Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének Dél-Korea legmagasabb kitüntetését és egy ősi aranykorona másolatát.
Li belföldön sem kerülte el a kritikákat. A konzervatív ellenzék azzal vádolja, hogy túlságosan engedékeny Kínával szemben, és ezzel veszélyezteti az ország biztonsági érdekeit. Elődje, Jun Szuk Jol épp ellenkezőleg, Kína befolyásától tartva élesen bírálta Pekinget, és azt is állította, hogy Kína megpróbálhatott beavatkozni a dél-koreai választásokba. Ezt a kínai kormány határozottan tagadta. A diplomáciában a kémkedést csak akkor ismerik el nyíltan, ha már nincs más választás. 2013-ban Edward Snowden kiszivárogtatása után derült ki, hogy az Egyesült Államok több mint tíz éven át lehallgatta Angela Merkel német kancellár telefonját. Barack Obama elnök ekkor ígéretet tett arra, hogy ez nem fordul elő többé.
A szakértők szerint éppen ezért szokatlan, hogy egy vezető - pláne a kínai elnök - mobiltelefont ad ajándékba, hiszen az ilyen eszközök önmagukban is kiberbiztonsági kockázatot jelentenek. Patrick F. Walsh, az ausztrál Charles Sturt Egyetem hírszerzési professzora szerint a legtöbb kormányfő sosem használná egy ilyen ajándékba kapott készüléket hivatalos ügyekre. „El sem tudom képzelni, hogy Li elnök azt mondaná: ‘Ezen a telefonon beszélek majd a japán miniszterelnökkel vagy Washingtonnal.’ Valószínűbb, hogy ajándékba adja valamelyik unokájának” - mondta.