Franczy
Intelligens kamerarendszer
[EE Times] Az Illinoisi Egyetem kutatói a napokban egy olyan új célpontkövető megoldással ellátott intelligens kamerát mutattak be, melynek működését a fejlesztők az emberi agy működéséről próbálták meg lemásolni. Az új kamerarendszer egy speciális mesterséges neurális hálózat segítségével megpróbálja utánozni az emberi agy egy részének működését, így képes arra, hogy egy kiválasztott objektum mozgását teljesen automatikusan és pontosan kövesse.
"Az új kamera kifejlesztésekor az volt az elsődleges célunk, hogy mesterséges módon valamilyen mértékben lemásoljuk az emberi agy superior colliculus részének működését, ugyanis az agy ebben a részében hozza meg a szemmozgatással kapcsolatos döntéseit" - nyilatkozta a bejelentés kapcsán Sylvian Ray, az Illinoisi Egyetem számítástechnika professzora, és egyben a Beckman Intézet kutatója. Raynek a fejlesztőmunka közben nagy segítséget nyújtott kollégája, Thomas Anastasio, aki az említett egyetem molekuláris fiziológiával foglalkozó tudósa, valamint számos egyéb szakember is. A fejlesztőcsapatnak a munka végeztével sikerült elkészítenie egy speciális kamerát a hozzá kapcsolódó mikrofonos rendszerrel, valamint egy olyan szoftvert, mely az emberi agyhoz hasonló módon próbálja megállapítani, hogy a környezetében mozgó tárgyak pontosan hol is vannak, és követi is őket a kamera segítségével, valamint a rendszer a hangok forrása felé is képes elfordulni.
Az új kamerarendszer elkészülte után nem sokkal már el is kezdték az alapos tesztüzemeket, melyeket az egyetem különböző laboratóriumaiban végeznek el. Ray elmondta, hogy amennyiben a tesztek sikeresen befejeződnek, és az új rendszer úgy teljesít majd, ahogy azt tőle elvárják, akkor számtalan felhasználási területe lehet majd egy ilyen, teljesen automatikus működésre képes új kamerarendszernek. Ray szerint a rendszert elsősorban a különböző biztonságtechnikai cégek, valamint a hadsereg fogadja majd várhatóan nagy örömmel, hiszen alkalmazásával bizonyos megfigyelési feladatok az eddigieknél lényegesen könnyebben, lényegében teljesen automatikusan hajthatóak majd végre. A rendszerben egyébként nem is egy, hanem két kamera kapott helyet, melyek közül az egyik a teljes méretű képet rögzíti, és ezen kép alapján történnek meg a szükséges mozgáskövető számítások is, a másik kamera pedig az első kamera látómezejének bizonyos részleteinek kinagyítására hivatott.
"Az új kamera kifejlesztésekor az volt az elsődleges célunk, hogy mesterséges módon valamilyen mértékben lemásoljuk az emberi agy superior colliculus részének működését, ugyanis az agy ebben a részében hozza meg a szemmozgatással kapcsolatos döntéseit" - nyilatkozta a bejelentés kapcsán Sylvian Ray, az Illinoisi Egyetem számítástechnika professzora, és egyben a Beckman Intézet kutatója. Raynek a fejlesztőmunka közben nagy segítséget nyújtott kollégája, Thomas Anastasio, aki az említett egyetem molekuláris fiziológiával foglalkozó tudósa, valamint számos egyéb szakember is. A fejlesztőcsapatnak a munka végeztével sikerült elkészítenie egy speciális kamerát a hozzá kapcsolódó mikrofonos rendszerrel, valamint egy olyan szoftvert, mely az emberi agyhoz hasonló módon próbálja megállapítani, hogy a környezetében mozgó tárgyak pontosan hol is vannak, és követi is őket a kamera segítségével, valamint a rendszer a hangok forrása felé is képes elfordulni.
Az új kamerarendszer elkészülte után nem sokkal már el is kezdték az alapos tesztüzemeket, melyeket az egyetem különböző laboratóriumaiban végeznek el. Ray elmondta, hogy amennyiben a tesztek sikeresen befejeződnek, és az új rendszer úgy teljesít majd, ahogy azt tőle elvárják, akkor számtalan felhasználási területe lehet majd egy ilyen, teljesen automatikus működésre képes új kamerarendszernek. Ray szerint a rendszert elsősorban a különböző biztonságtechnikai cégek, valamint a hadsereg fogadja majd várhatóan nagy örömmel, hiszen alkalmazásával bizonyos megfigyelési feladatok az eddigieknél lényegesen könnyebben, lényegében teljesen automatikusan hajthatóak majd végre. A rendszerben egyébként nem is egy, hanem két kamera kapott helyet, melyek közül az egyik a teljes méretű képet rögzíti, és ezen kép alapján történnek meg a szükséges mozgáskövető számítások is, a másik kamera pedig az első kamera látómezejének bizonyos részleteinek kinagyítására hivatott.