SG.hu
Lisa Su és az AMD a mesterséges intelligencia korszakában
Miközben az elmúlt években szinte mindenki az Nvidia grafikus processzorairól beszélt, Lisa Su - az AMD vezérigazgatója - szinte észrevétlenül, de annál hatékonyabban alakította át cégét az MI-korszak egyik meghatározó szereplőjévé. Szerinte a mesterséges intelligencia fejlesztése ma már nemcsak technológiai, hanem geopolitikai kérdés is, és ebben az új korszakban az AMD kulcsszerepet tölt be. Úgy véli, a félvezetőipar jövője, és az USA versenyképessége is azon múlik, hogy az olyan vállalatok, mint az AMD, hogyan alkalmazkodnak a gyorsan változó szabályokhoz - különösen a Kínával szembeni exportkorlátozások fényében.
Su, az AMD vezetője manapság gyorsan cselekszik - derül ki a Wired által a cégvezetővel készített hosszú interjúból. Cége chipjei alapját képezik a világot villámgyorsan megváltoztató mesterséges intelligenciának. A félvezetőiparban mindenki arról beszél, hogy az Egyesült Államok mesterséges intelligencia versenyben áll Kínával - és a szabályok folyamatosan változnak. A Trump-kormány nemrég ismét megváltoztatta álláspontját azzal kapcsolatban, hogy milyen chipeket lehet és nem lehet Kínába szállítani, és a legújabb rendelet szerint az Egyesült Államok 15 százalékos exportvámot vet ki az AMD és az Nvidia chipjeinek Kínába történő értékesítésére. Su szerint az ilyen intézkedések nem állítják meg a mesterséges intelligencia fejlődését, legfeljebb más szereplők kezébe adják a kezdeményezést. Úgy látja, a technológiai fejlődés nem lassul le attól, hogy az USA korlátozza a chipkivitelét, sőt: „Mi, technológiai vállalatok, akkor járunk jól, ha minél több felhasználó van az ökoszisztémánkban. Ha ezt szűkítjük, az nemcsak nekünk, de az Egyesült Államoknak is rossz.”
Lisa Su vezetésével az amerikai chipóriás újra megerősítette pozícióját az MI korszakában. A „megerősítette” kifejezés nem adja vissza a valóságot: Su a nehézségekkel küzdő AMD-vel 10 év alatt olyan fordulatot hajtott végre, amely a közgazdászok szavaival élve nagyon is figyelemre méltó. 2014 óta, amikor Su átvette a vezérigazgatói posztot, az AMD piaci kapitalizációja körülbelül 2 milliárd dollárról közel 300 milliárd dollárra emelkedett. Akkoriban sokan értetlenkedtek, miért vállalja el a vezetést, de Su nem habozott. Úgy vélte, ez egy olyan lehetőség, amellyel valódi hatást gyakorolhat az iparra. Su szerint nem az volt a célja, hogy vezérigazgató legyen, hanem az, hogy valami igazán fontos dolgon dolgozhasson.
A vállalat átalakításának egyik kulcsa a chiplet-technológia alkalmazása volt: ez a moduláris chipépítési módszer lehetővé tette, hogy az AMD rugalmasabban és gyorsabban reagáljon a piac igényeire. Az AMD volt az első, amely 7 nanométeres adatközponti GPU-t dobott piacra, és Su vezetésével két év alatt megduplázta adatközponti bevételeit. Emellett sikerült stratégiai partnerségeket kialakítania olyan technológiai óriásokkal, mint a Meta, a Google, az OpenAI vagy Elon Musk vállalatai. Mindezek ellenére az AMD értéke még mindig töredéke az Nvidia 4,4 billió dolláros piaci kapitalizációjának, de a két vállalat összehasonlítása elkerülhetetlen - különösen, mivel Su távoli rokonságban áll Jensen Huanggal, az Nvidia vezérigazgatójával. Bár Su kifejezetten nem kedveli ezt a témát, a hasonlítgatások rendre előkerülnek.
A jövőt illetően Su világossá tette: célja nem csupán az Nvidia beérése az MI-piacon, hanem az, hogy az AMD minden tekintetben kulcsszereplő legyen. Szerinte nincs „egy mindenkinek jó” megoldás az iparágban. A kulcs a sokszínű portfólió: kiváló CPU-k, GPU-k, MI-gyorsítók és személyi számítógépes megoldások, amelyek együttesen több mint 500 milliárd dolláros piaci potenciált képviselnek a következő három-öt évben. Bár az Nvidia a fejlesztők körében évek óta előnyben van a CUDA szoftveres környezet révén, Su úgy véli, az AMD ROCm platformja gyorsan fejlődik. Elismeri, hogy a fejlesztői élmény még nem tökéletes, de hangsúlyozza: „Még nem találkoztam olyan ügyféllel, akinél ne tudtuk volna működésre bírni és optimalizálni a rendszert.” A cél, hogy minél gyorsabban fejlődjenek, ennek érdekében felvásárlásokkal és intenzív fejlesztésekkel építik fel a szoftveres ökoszisztémát.
A technológiai előrelépések ellenére Su pragmatikus: szerinte nem elég, ha egy rendszer „okos”, az is fontos, hogy megbízható legyen. A mai MI-megoldások még nem érik el ezt a szintet - gondoljunk csak a generatív modellek hallucinációira -, de szerinte eljön az idő, amikor az emberek ténylegesen megbízhatnak majd a mesterséges intelligencia válaszaiban. Addig azonban „minden nap tanulunk, hallgatunk, alkalmazkodunk - ez a haladás útja”. Su különösen lelkes az MI egészségügyi alkalmazásaival kapcsolatban. Édesanyja hosszú betegsége során szerzett tapasztalatai mély nyomot hagytak benne. Úgy véli, az egészségügy ma még mindig túl sokszor működik művészetként, nem tudományként, és ez szerinte technológiával orvosolható. Szerinte az MI lehet az eszköz, amellyel az orvosi adatok és szakterületek integrálhatók, ezzel pontosabb diagnózisokat és jobb kezeléseket lehet nyújtani.
A mesterséges általános intelligenciáról (AGI) szóló diskurzusokban Su realistának tartja magát. Bár hisz az AGI eljövetelében, nem tart attól, hogy a mesterséges intelligencia „felülírná” az emberiséget. Inkább a gyakorlati előnyökre koncentrál: hogyan lehet az MI-t a valós, nehéz problémák megoldására használni. Például, hogyan lehetne a jelenlegi hároméves chiptervezési ciklust hat hónapra csökkenteni. A cégvezetésben Su a szenvedélyt tartja a legfontosabb tulajdonságnak, ami szerinte átlendíthet egy csapatot a nehézségeken. Mint mondja: „Aki igazán szenvedélyesen szereti, amit csinál, az akkor is ragyogni fog, amikor gondok vannak.” A személyes rezilienciáját bokszedzésekkel és mértékletes Starbucks-fogyasztással tartja fent, és igyekszik naponta legalább öt-hat órát aludni.
Arra a kérdésre, hogy miként jellemezné önmagát, Su egy önironikus, de találó kifejezést használ: „Pragmatikus, technológiai szuperoptimista.” Azt vallja, a technológia képes jobbá tenni az életet, de csak akkor, ha nap mint nap keményen dolgozunk rajta. A cél nem csupán a verseny megnyerése, hanem az, hogy az AMD olyan termékeket hozzon létre, amelyek valóban megváltoztatják a világot. Ez az, ami minden reggel felkelésre készteti.
Su, az AMD vezetője manapság gyorsan cselekszik - derül ki a Wired által a cégvezetővel készített hosszú interjúból. Cége chipjei alapját képezik a világot villámgyorsan megváltoztató mesterséges intelligenciának. A félvezetőiparban mindenki arról beszél, hogy az Egyesült Államok mesterséges intelligencia versenyben áll Kínával - és a szabályok folyamatosan változnak. A Trump-kormány nemrég ismét megváltoztatta álláspontját azzal kapcsolatban, hogy milyen chipeket lehet és nem lehet Kínába szállítani, és a legújabb rendelet szerint az Egyesült Államok 15 százalékos exportvámot vet ki az AMD és az Nvidia chipjeinek Kínába történő értékesítésére. Su szerint az ilyen intézkedések nem állítják meg a mesterséges intelligencia fejlődését, legfeljebb más szereplők kezébe adják a kezdeményezést. Úgy látja, a technológiai fejlődés nem lassul le attól, hogy az USA korlátozza a chipkivitelét, sőt: „Mi, technológiai vállalatok, akkor járunk jól, ha minél több felhasználó van az ökoszisztémánkban. Ha ezt szűkítjük, az nemcsak nekünk, de az Egyesült Államoknak is rossz.”
Lisa Su vezetésével az amerikai chipóriás újra megerősítette pozícióját az MI korszakában. A „megerősítette” kifejezés nem adja vissza a valóságot: Su a nehézségekkel küzdő AMD-vel 10 év alatt olyan fordulatot hajtott végre, amely a közgazdászok szavaival élve nagyon is figyelemre méltó. 2014 óta, amikor Su átvette a vezérigazgatói posztot, az AMD piaci kapitalizációja körülbelül 2 milliárd dollárról közel 300 milliárd dollárra emelkedett. Akkoriban sokan értetlenkedtek, miért vállalja el a vezetést, de Su nem habozott. Úgy vélte, ez egy olyan lehetőség, amellyel valódi hatást gyakorolhat az iparra. Su szerint nem az volt a célja, hogy vezérigazgató legyen, hanem az, hogy valami igazán fontos dolgon dolgozhasson.
A vállalat átalakításának egyik kulcsa a chiplet-technológia alkalmazása volt: ez a moduláris chipépítési módszer lehetővé tette, hogy az AMD rugalmasabban és gyorsabban reagáljon a piac igényeire. Az AMD volt az első, amely 7 nanométeres adatközponti GPU-t dobott piacra, és Su vezetésével két év alatt megduplázta adatközponti bevételeit. Emellett sikerült stratégiai partnerségeket kialakítania olyan technológiai óriásokkal, mint a Meta, a Google, az OpenAI vagy Elon Musk vállalatai. Mindezek ellenére az AMD értéke még mindig töredéke az Nvidia 4,4 billió dolláros piaci kapitalizációjának, de a két vállalat összehasonlítása elkerülhetetlen - különösen, mivel Su távoli rokonságban áll Jensen Huanggal, az Nvidia vezérigazgatójával. Bár Su kifejezetten nem kedveli ezt a témát, a hasonlítgatások rendre előkerülnek.
A jövőt illetően Su világossá tette: célja nem csupán az Nvidia beérése az MI-piacon, hanem az, hogy az AMD minden tekintetben kulcsszereplő legyen. Szerinte nincs „egy mindenkinek jó” megoldás az iparágban. A kulcs a sokszínű portfólió: kiváló CPU-k, GPU-k, MI-gyorsítók és személyi számítógépes megoldások, amelyek együttesen több mint 500 milliárd dolláros piaci potenciált képviselnek a következő három-öt évben. Bár az Nvidia a fejlesztők körében évek óta előnyben van a CUDA szoftveres környezet révén, Su úgy véli, az AMD ROCm platformja gyorsan fejlődik. Elismeri, hogy a fejlesztői élmény még nem tökéletes, de hangsúlyozza: „Még nem találkoztam olyan ügyféllel, akinél ne tudtuk volna működésre bírni és optimalizálni a rendszert.” A cél, hogy minél gyorsabban fejlődjenek, ennek érdekében felvásárlásokkal és intenzív fejlesztésekkel építik fel a szoftveres ökoszisztémát.
A technológiai előrelépések ellenére Su pragmatikus: szerinte nem elég, ha egy rendszer „okos”, az is fontos, hogy megbízható legyen. A mai MI-megoldások még nem érik el ezt a szintet - gondoljunk csak a generatív modellek hallucinációira -, de szerinte eljön az idő, amikor az emberek ténylegesen megbízhatnak majd a mesterséges intelligencia válaszaiban. Addig azonban „minden nap tanulunk, hallgatunk, alkalmazkodunk - ez a haladás útja”. Su különösen lelkes az MI egészségügyi alkalmazásaival kapcsolatban. Édesanyja hosszú betegsége során szerzett tapasztalatai mély nyomot hagytak benne. Úgy véli, az egészségügy ma még mindig túl sokszor működik művészetként, nem tudományként, és ez szerinte technológiával orvosolható. Szerinte az MI lehet az eszköz, amellyel az orvosi adatok és szakterületek integrálhatók, ezzel pontosabb diagnózisokat és jobb kezeléseket lehet nyújtani.
A mesterséges általános intelligenciáról (AGI) szóló diskurzusokban Su realistának tartja magát. Bár hisz az AGI eljövetelében, nem tart attól, hogy a mesterséges intelligencia „felülírná” az emberiséget. Inkább a gyakorlati előnyökre koncentrál: hogyan lehet az MI-t a valós, nehéz problémák megoldására használni. Például, hogyan lehetne a jelenlegi hároméves chiptervezési ciklust hat hónapra csökkenteni. A cégvezetésben Su a szenvedélyt tartja a legfontosabb tulajdonságnak, ami szerinte átlendíthet egy csapatot a nehézségeken. Mint mondja: „Aki igazán szenvedélyesen szereti, amit csinál, az akkor is ragyogni fog, amikor gondok vannak.” A személyes rezilienciáját bokszedzésekkel és mértékletes Starbucks-fogyasztással tartja fent, és igyekszik naponta legalább öt-hat órát aludni.
Arra a kérdésre, hogy miként jellemezné önmagát, Su egy önironikus, de találó kifejezést használ: „Pragmatikus, technológiai szuperoptimista.” Azt vallja, a technológia képes jobbá tenni az életet, de csak akkor, ha nap mint nap keményen dolgozunk rajta. A cél nem csupán a verseny megnyerése, hanem az, hogy az AMD olyan termékeket hozzon létre, amelyek valóban megváltoztatják a világot. Ez az, ami minden reggel felkelésre készteti.