SG.hu
8 milliárd dollárra perlik Mark Zuckerberget a Cambridge Analytica miatt
A Facebook adatvédelmi gyakorlata áll a Zuckerberg ellen indított 8 milliárd dolláros per középpontjában.
Megkezdődött a Meta Platforms részvényeseinek 8 milliárd dolláros pere Mark Zuckerberg és más jelenlegi és korábbi cégvezetők ellen, akik azt állítják, hogy az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal kötött 2012-es megállapodást megsértve illegálisan gyűjtötték a Facebook-felhasználók adatait. Az egyik első tanú Jeffrey Zients, a Fehér Ház kabinetfőnöke Joe Biden elnök alatt és 2018 májusától két éven át a Meta igazgatója, aki az esküdtszék nélküli perben Kathaleen McCormick, a delaware-i kancellári bíróság vezető bírája előtt fog vallomást tenni.
Az ügyben tanúvallomást tesz Zuckerberg és más milliárdos vádlottak, köztük Sheryl Sandberg volt operatív vezérigazgató, Marc Andreessen kockázati tőkés és igazgatósági tag, valamint Peter Thiel, a Palantir Technologies társalapítója és Reed Hastings, a Netflix társalapítója. A vádakat tagadó vádlottak ügyvédje nem kívánt nyilatkozni.
Az ügy 2018-ban kezdődött, miután kiderült, hogy több millió Facebook-felhasználó adataihoz jutott hozzá a Cambridge Analytica, egy mára már megszűnt politikai tanácsadó cég, amely Donald Trump 2016-os sikeres amerikai elnökválasztási kampányának dolgozott. Az FTC a Cambridge Analytica-botrány nyomán 5 milliárd dollárra bírságolta a Facebookot, mondván, hogy a vállalat megsértette az FTC-vel kötött 2012-es megállapodást a felhasználói adatok védelméről. A részvényesek azt akarják, hogy az alperesek térítsék meg a Meta számára az FTC bírságát és egyéb jogi költségeket, amelyek a felperesek becslése szerint összesen több mint 8 milliárd dollárt tesznek ki.
A bírósági beadványokban az alperesek „szélsőségesnek” minősítették a vádakat, és azt mondták, hogy a tárgyaláson a bizonyítékok azt fogják bizonyítani, hogy a Facebook külső tanácsadó céget bérelt fel az FTC-megállapodás betartásának biztosítására, és hogy a Facebook a Cambridge Analytica megtévesztésének áldozata volt. A Meta a honlapján azt közölte, hogy 2019 óta több milliárd dollárt fektetett be a felhasználói adatvédelembe.
A pert az első olyan peres eljárásnak tekintik, amely azt állítja, hogy az igazgatótanács tagjai tudatosan elmulasztották felügyelni a cégüket. Ezt gyakran a legnehezebben bizonyítható állításként írják le a delaware-i társasági jogban. A Boeing jelenlegi és korábbi igazgatótanácsi tagjai 2021-ben egy hasonló állításokat tartalmazó ügyben 237,5 millió dollárban egyeztek meg, ami az eddigi legnagyobb összeg volt egy állítólagos felügyeleti kötelezettségszegési perben. A Boeing igazgatói nem ismerték el a jogsértést.
A Meta-ügy középpontjában álló adatvédelmi állítások mellett a felperesek azt állítják, hogy Zuckerberg előre látta, hogy a Cambridge Analytica-botrány miatt a vállalat részvényei csökkenni fognak, és ennek következtében eladta Facebook-részvényeit, legalább 1 milliárd dollárt zsebelve be. Az alperesek szerint a bizonyítékok azt fogják bizonyítani, hogy Zuckerberg nem bennfentes információk alapján kereskedett, és hogy egy olyan részvénykereskedelmi tervet használt, amely megszünteti az eladások feletti ellenőrzését, és amelynek célja a bennfentes kereskedelem elleni védelem. McCormick várhatóan hónapokkal a tárgyalás befejezése után fog dönteni a felelősségről és a kártérítésről.
Megkezdődött a Meta Platforms részvényeseinek 8 milliárd dolláros pere Mark Zuckerberg és más jelenlegi és korábbi cégvezetők ellen, akik azt állítják, hogy az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal kötött 2012-es megállapodást megsértve illegálisan gyűjtötték a Facebook-felhasználók adatait. Az egyik első tanú Jeffrey Zients, a Fehér Ház kabinetfőnöke Joe Biden elnök alatt és 2018 májusától két éven át a Meta igazgatója, aki az esküdtszék nélküli perben Kathaleen McCormick, a delaware-i kancellári bíróság vezető bírája előtt fog vallomást tenni.
Az ügyben tanúvallomást tesz Zuckerberg és más milliárdos vádlottak, köztük Sheryl Sandberg volt operatív vezérigazgató, Marc Andreessen kockázati tőkés és igazgatósági tag, valamint Peter Thiel, a Palantir Technologies társalapítója és Reed Hastings, a Netflix társalapítója. A vádakat tagadó vádlottak ügyvédje nem kívánt nyilatkozni.
Az ügy 2018-ban kezdődött, miután kiderült, hogy több millió Facebook-felhasználó adataihoz jutott hozzá a Cambridge Analytica, egy mára már megszűnt politikai tanácsadó cég, amely Donald Trump 2016-os sikeres amerikai elnökválasztási kampányának dolgozott. Az FTC a Cambridge Analytica-botrány nyomán 5 milliárd dollárra bírságolta a Facebookot, mondván, hogy a vállalat megsértette az FTC-vel kötött 2012-es megállapodást a felhasználói adatok védelméről. A részvényesek azt akarják, hogy az alperesek térítsék meg a Meta számára az FTC bírságát és egyéb jogi költségeket, amelyek a felperesek becslése szerint összesen több mint 8 milliárd dollárt tesznek ki.
A bírósági beadványokban az alperesek „szélsőségesnek” minősítették a vádakat, és azt mondták, hogy a tárgyaláson a bizonyítékok azt fogják bizonyítani, hogy a Facebook külső tanácsadó céget bérelt fel az FTC-megállapodás betartásának biztosítására, és hogy a Facebook a Cambridge Analytica megtévesztésének áldozata volt. A Meta a honlapján azt közölte, hogy 2019 óta több milliárd dollárt fektetett be a felhasználói adatvédelembe.
A pert az első olyan peres eljárásnak tekintik, amely azt állítja, hogy az igazgatótanács tagjai tudatosan elmulasztották felügyelni a cégüket. Ezt gyakran a legnehezebben bizonyítható állításként írják le a delaware-i társasági jogban. A Boeing jelenlegi és korábbi igazgatótanácsi tagjai 2021-ben egy hasonló állításokat tartalmazó ügyben 237,5 millió dollárban egyeztek meg, ami az eddigi legnagyobb összeg volt egy állítólagos felügyeleti kötelezettségszegési perben. A Boeing igazgatói nem ismerték el a jogsértést.
A Meta-ügy középpontjában álló adatvédelmi állítások mellett a felperesek azt állítják, hogy Zuckerberg előre látta, hogy a Cambridge Analytica-botrány miatt a vállalat részvényei csökkenni fognak, és ennek következtében eladta Facebook-részvényeit, legalább 1 milliárd dollárt zsebelve be. Az alperesek szerint a bizonyítékok azt fogják bizonyítani, hogy Zuckerberg nem bennfentes információk alapján kereskedett, és hogy egy olyan részvénykereskedelmi tervet használt, amely megszünteti az eladások feletti ellenőrzését, és amelynek célja a bennfentes kereskedelem elleni védelem. McCormick várhatóan hónapokkal a tárgyalás befejezése után fog dönteni a felelősségről és a kártérítésről.