SG.hu·
Brüsszelre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy lépjen fel a Budapest Pride-on történő arcszkennelés ellen
Jogvédő csoportok arra kérik az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel az ellen, hogy Magyarország esetleg arcfelismerő technológiát alkalmazzon a hétvégi betiltott budapesti Pride résztvevőinek azonosítására.
Digitális és emberi jogi csoportok tucatjai szerint a technológia magyarországi alkalmazása „égbekiáltóan sérti” az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló törvényét - áll a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és a technológiáért, jogállamiságért és egyenlőségért felelős kollégáinak küldött nyílt levélben. A csoportok azt szeretnék, ha Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indítana Magyarország ellen az uniós jog megsértése miatt. Egy ilyen lépés tovább fokozná a Brüsszel és Budapest között fennálló feszültséget azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány betartja-e az EU jogállamisági normáit. Brüsszel eddig csak annyit mondott, hogy vizsgálja az ügyet - annak ellenére, hogy a Budapest Pride szombaton kerül megrendezésre. Az uniós végrehajtó hatalom nem válaszolt a több tucat európai parlamenti törvényhozó által benyújtott kérdésekre sem.
Áprilisban a POLITICO arról számolt be, hogy a Bizottság „értékeli” azt a magyar törvényt, amely lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy arcfelismerő technológiát használjon a Pride rendezvényeken résztvevők azonosítására, és „nem fog habozni, hogy adott esetben lépéseket tegyen”. A civil társadalmat felháborítja az azóta tanúsított csend. "Mélységesen aggasztó, hogy a Bizottság a civil társadalom sürgetése ellenére sem tesz semmit az alapvető és digitális jogok érvényesítése érdekében” - mondta Blue Tiyavorabun, az EDRi digitális jogokkal foglalkozó csoport politikai tanácsadója, a levél egyik aláírója. Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője azt mondta, hogy az intézmény felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy „pontosítást” kérjen az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos rendelkezésekkel kapcsolatban. „Minden szükséges lépést mérlegelni fogunk az uniós jog védelméhez, amennyiben szükséges” - mondta Regnier.
Magyarország március közepén betiltotta a Pride-gyűléseket, indoklásuk szerint a lépés célja a gyermekek védelme. A hatályos törvények módosításával megnyitották az utat a rendőrség előtt, hogy bármilyen bűncselekmény esetén - beleértve a Pride-hoz hasonló tiltott gyűléseken való részvételt is - arcszkennelést alkalmazzon. Ha az arcfelismerés valós időben történik, az az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének megsértését jelentené. A törvény megtiltja a bűnüldöző szervek számára a valós idejű biometrikus azonosítást nyilvános helyeken - ez a szabály februárban lépett hatályba.
A magyarországi eset „a tilalom első ismert megsértését” jelenti - írták levelükben a jogvédő csoportok, mondván, hogy ez „aggasztó precedenst” teremtene. "Ha nem foglalkoznak vele, ez dominóhatást okozhat, amelyben más tagállamok is felbátorodhatnak hasonló jogszabályok elfogadására” - írták. A Bizottságnak azonban még meg kell vizsgálnia, hogy a technológia magyarországi használata „valós idejű” használatnak minősül-e. Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályzata kevésbé szigorú a nem valós időben alkalmazott biometrikus azonosítással szemben. Az ilyen biometrikus azonosítás például bírósági jóváhagyással engedélyezhető lenne meghatározott bűncselekmények esetében, miután a tényállás megtörtént.
A digitális és emberi jogi csoportok arról próbálják meggyőzni Brüsszelt, hogy a magyar rendszer lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy „olyan módon járjanak el, amely valós idejűnek tekintendő” - áll a Bizottsággal megosztott jogi elemzésben. A magyar hatóságok nem közöltek részleteket arról, hogy a technológiát hogyan vetnék be, de a Hungarian Council for Civil Liberties Union összeállított egy listát, amely tartalmaz néhány állítást a rendszerről. Ez alapján az arcfelismerés állóképek alapján történik, és a rendszer csak magyar fényképes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező személyeket tud azonosítani, mivel a képeket a Magyar Törvényszéki Orvostani Intézet (HIFS) által vezetett arcprofil-nyilvántartással hasonlítják össze. A nyilvántartás nem tényleges fényképeket, hanem „biometrikus azonosítót” tartalmaz - írták.
Jogi elemzésükben a jogvédő csoportok szerint a rendőrség közvetlenül csatlakozhatna a HIFS rendszereihez, és a helyszínen megnézhetné, hogy a kép és a biometrikus azonosító között van-e egyezés. Ez megfelelne a mesterséges intelligenciáról szóló törvény valós idejű, azaz „jelentős késedelem nélkül” történő meghatározásának - mondták. A magyar kormány szóvivője áprilisban úgy vélte, hogy „minden összhangban van az alkotmányunkkal és az uniós joggal”.
A szombati Pride-ra számos magas rangú európai politikusra számítanak, köztük Hadja Lahbib egyenlőségi biztosra, a szocialista, liberális és zöld frakciók elnökeire, Ernest Urtasun spanyol kulturális miniszterre, Eppo Bruins holland oktatási miniszterre, Elio Di Rupo volt belga miniszterelnökre és Leo Varadkar volt ír kormányfőre. Kim van Sparrentak, az MI-törvény egyik társszerzője szintén jelezte, hogy részt vesz a felvonuláson. Von der Leyen szerda este felszólította Magyarországot, hogy engedélyezze a Budapest Pride-ot, „anélkül, hogy a szervezőkkel vagy a résztvevőkkel szemben büntetőjogi vagy közigazgatási szankcióktól kellene tartani”. Orbán Viktor magyar miniszterelnök válaszul azt közölte, hogy törődjön a saját dolgával: felszólította az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon attól, hogy beavatkozzon a tagállamok bűnüldözési ügyeibe, ahol nincs szerepe.
Digitális és emberi jogi csoportok tucatjai szerint a technológia magyarországi alkalmazása „égbekiáltóan sérti” az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló törvényét - áll a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és a technológiáért, jogállamiságért és egyenlőségért felelős kollégáinak küldött nyílt levélben. A csoportok azt szeretnék, ha Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indítana Magyarország ellen az uniós jog megsértése miatt. Egy ilyen lépés tovább fokozná a Brüsszel és Budapest között fennálló feszültséget azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány betartja-e az EU jogállamisági normáit. Brüsszel eddig csak annyit mondott, hogy vizsgálja az ügyet - annak ellenére, hogy a Budapest Pride szombaton kerül megrendezésre. Az uniós végrehajtó hatalom nem válaszolt a több tucat európai parlamenti törvényhozó által benyújtott kérdésekre sem.
Áprilisban a POLITICO arról számolt be, hogy a Bizottság „értékeli” azt a magyar törvényt, amely lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy arcfelismerő technológiát használjon a Pride rendezvényeken résztvevők azonosítására, és „nem fog habozni, hogy adott esetben lépéseket tegyen”. A civil társadalmat felháborítja az azóta tanúsított csend. "Mélységesen aggasztó, hogy a Bizottság a civil társadalom sürgetése ellenére sem tesz semmit az alapvető és digitális jogok érvényesítése érdekében” - mondta Blue Tiyavorabun, az EDRi digitális jogokkal foglalkozó csoport politikai tanácsadója, a levél egyik aláírója. Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője azt mondta, hogy az intézmény felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy „pontosítást” kérjen az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos rendelkezésekkel kapcsolatban. „Minden szükséges lépést mérlegelni fogunk az uniós jog védelméhez, amennyiben szükséges” - mondta Regnier.
Magyarország március közepén betiltotta a Pride-gyűléseket, indoklásuk szerint a lépés célja a gyermekek védelme. A hatályos törvények módosításával megnyitották az utat a rendőrség előtt, hogy bármilyen bűncselekmény esetén - beleértve a Pride-hoz hasonló tiltott gyűléseken való részvételt is - arcszkennelést alkalmazzon. Ha az arcfelismerés valós időben történik, az az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének megsértését jelentené. A törvény megtiltja a bűnüldöző szervek számára a valós idejű biometrikus azonosítást nyilvános helyeken - ez a szabály februárban lépett hatályba.
A magyarországi eset „a tilalom első ismert megsértését” jelenti - írták levelükben a jogvédő csoportok, mondván, hogy ez „aggasztó precedenst” teremtene. "Ha nem foglalkoznak vele, ez dominóhatást okozhat, amelyben más tagállamok is felbátorodhatnak hasonló jogszabályok elfogadására” - írták. A Bizottságnak azonban még meg kell vizsgálnia, hogy a technológia magyarországi használata „valós idejű” használatnak minősül-e. Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályzata kevésbé szigorú a nem valós időben alkalmazott biometrikus azonosítással szemben. Az ilyen biometrikus azonosítás például bírósági jóváhagyással engedélyezhető lenne meghatározott bűncselekmények esetében, miután a tényállás megtörtént.
A digitális és emberi jogi csoportok arról próbálják meggyőzni Brüsszelt, hogy a magyar rendszer lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy „olyan módon járjanak el, amely valós idejűnek tekintendő” - áll a Bizottsággal megosztott jogi elemzésben. A magyar hatóságok nem közöltek részleteket arról, hogy a technológiát hogyan vetnék be, de a Hungarian Council for Civil Liberties Union összeállított egy listát, amely tartalmaz néhány állítást a rendszerről. Ez alapján az arcfelismerés állóképek alapján történik, és a rendszer csak magyar fényképes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező személyeket tud azonosítani, mivel a képeket a Magyar Törvényszéki Orvostani Intézet (HIFS) által vezetett arcprofil-nyilvántartással hasonlítják össze. A nyilvántartás nem tényleges fényképeket, hanem „biometrikus azonosítót” tartalmaz - írták.
Jogi elemzésükben a jogvédő csoportok szerint a rendőrség közvetlenül csatlakozhatna a HIFS rendszereihez, és a helyszínen megnézhetné, hogy a kép és a biometrikus azonosító között van-e egyezés. Ez megfelelne a mesterséges intelligenciáról szóló törvény valós idejű, azaz „jelentős késedelem nélkül” történő meghatározásának - mondták. A magyar kormány szóvivője áprilisban úgy vélte, hogy „minden összhangban van az alkotmányunkkal és az uniós joggal”.
I call on the Hungarian authorities to allow the Budapest Pride to go ahead.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) June 25, 2025
Without fear of any criminal or administrative sanctions against the organisers or participants.
To the LGBTIQ+ community in Hungary and beyond:
I will always be your ally. pic.twitter.com/Wz0GBFRz8C
A szombati Pride-ra számos magas rangú európai politikusra számítanak, köztük Hadja Lahbib egyenlőségi biztosra, a szocialista, liberális és zöld frakciók elnökeire, Ernest Urtasun spanyol kulturális miniszterre, Eppo Bruins holland oktatási miniszterre, Elio Di Rupo volt belga miniszterelnökre és Leo Varadkar volt ír kormányfőre. Kim van Sparrentak, az MI-törvény egyik társszerzője szintén jelezte, hogy részt vesz a felvonuláson. Von der Leyen szerda este felszólította Magyarországot, hogy engedélyezze a Budapest Pride-ot, „anélkül, hogy a szervezőkkel vagy a résztvevőkkel szemben büntetőjogi vagy közigazgatási szankcióktól kellene tartani”. Orbán Viktor magyar miniszterelnök válaszul azt közölte, hogy törődjön a saját dolgával: felszólította az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon attól, hogy beavatkozzon a tagállamok bűnüldözési ügyeibe, ahol nincs szerepe.