SG.hu
Politikai nézet alapú reklámcélzást is lehetővé tesz az X
Az X lehetővé tette a hirdetőknek, hogy reklámjaikat politikai kritériumok alapján célozzák meg, ami tiltott gyakorlat. Az AI Forensics nevű civil szervezet tanulmánya szerint ez a módszer, amely Európában néhány kivételtől eltekintve az általános adatvédelmi rendelet értelmében tilos, Elon Musk közösségi hálózatán továbbra is használatos, sőt ösztönözik is.
Az elmúlt két évben a közösségi hálózaton, az X-en több száz hirdetés jelent meg, amelyek valószínűleg illegális módon politikai vélemény, vallás vagy nemi identitás alapján célozták meg a francia állampolgárokat – derül ki egy európai nem kormányzati szervezet, az AI Forensics június 18-án, szerdán közzétett jelentéséből. Az X (korábban Twitter) lehetővé teszi a hirdetőknek, hogy hirdetéseiket a felhasználók érdeklődési körének megfelelően állítsák be. Például egy „pizza” kulcsszót tartalmazó hirdetés azoknak a felhasználóknak jelenik meg, akik ezt a kifejezést használták bejegyzéseikben, „lájkolták” az azt említő üzeneteket, vagy részt vettek egy erről szóló beszélgetésben. Ezzel szemben egy hirdető úgy is dönthet, hogy kizár bizonyos kulcsszavakat a célzásaiból – például rivális csapatok nevét, ha egy futballklubot hirdet.
Ez a gyakorlat általános és teljesen legális. Európában azonban nem szabad olyan kritériumokat használni, amelyek különösen érzékenynek minősülnek, mint például a politikai vélemény vagy a szexuális irányultság, amelyek gyűjtése és felhasználása nagyon szigorúan szabályozott. Az Európai Adatvédelmi Biztos (CEPD) 2024-ben nyilvánosságra hozott döntése szerint ezeknek a hirdetéseknek a címzettjei nem tudnak megfelelően hozzájárulni ezen információk felhasználásához, ami ellentétes az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR), az Európai Unióban a magánélet védelmét szabályozó fő jogszabályi szöveggel.
Az X hirdetési könyvtárának archívumának elemzése, amelyet az európai digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) kötelezővé tett, azonban azt mutatja, hogy 2023 és 2025 között számos vállalat alkalmazott ilyen típusú célzási kritériumokat. A TotalEnergies így összesen 86 millió alkalommal megjelenített 86 hirdetéshez egy különösen részletes kizárt kulcsszavas listát használt, amelyen szerepeltek környezetvédő szervezetek (Greenpeace, WWF), klímakampányolók (Greta Thunberg) és az Europe Ecologie-Les Verts párt képviselői (Marie Toussaint, Yannick Jadot stb.) is. Ez a lista valószínűleg szinte láthatatlanná tette a kőolajipari csoport hirdetéseit az ökológiával foglalkozó felhasználók számára.
A McDonald’s France szakszervezeti aktivistái valószínűleg nem látták az X-en a 2024-ben indított promóciós kampányt, amely tíz hirdetést tartalmazott, és 59 millió alkalommal jelent meg: a kizárt kulcsszavak listáján más politikai témák mellett a „CGT McDonald’s IDF” és a „collectif mcdroits” is szerepelt. Ez utóbbi a márka éttermeiben előforduló zaklatási eseteket tárja fel. A vállalat, amelyet megkerestünk, biztosítja, hogy „a szólásszabadsághoz és a sokszínű és élénk nyilvános vitához ragaszkodó hirdető”, amely „a hatályos jogszabályokat teljes mértékben tiszteletben tartva” jár el. ” A vállalat magyarázata szerint „lehetséges, hogy egy folyamatosan változó kulcsszólista alapján kontextuális logikát kellett alkalmaznia”, amelyet „X pontos ajánlásainak megfelelően” állítottak össze.
Magyar szempontból is vannak a dokumentumban érdekességek. Az Orban név szerepel például a Dell németországi részlege, a @DellTechDE fiók 10 hirdetésénél. Ezek 98,3 millió alkalommal jelentek meg a felhasználók számára 2024 áprilisa és augusztusa között, de a kivételi listán a magyar miniszterelnök hívei is ott vannak az Afd és a neonácik mellett. Ugyanígy tett az @EUHomeAffairs fiók, mely a hirdetéseinek célzásánál kizárta Vona Gabor, Viktor Orban és más EU-ellenes nézeteket valló politikusok híveit.
Bizonyos esetekben a használt kulcsszavak listája inkább az X-en folyó viták és moderálás állapotához kapcsolódik, mint ahhoz, hogy bizonyos személyeket kifejezetten megcélozzanak vagy kizárjanak. Egy nagy francia vállalat alapítványának reklámja, amely egy női labdarúgás népszerűsítését célzó jótékonysági projektet népszerűsített, több rasszista, nőgyűlölő vagy leszbofób kulcsszót tartalmazó kizárási listát használt, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy ne jelenjen meg azoknak a felhasználóknak, akik sértő megjegyzésekkel reagálhatnak rá.
Több nagyvállalat is alkalmazott 2023 vége óta hosszú listákat Izraellel és Gázával kapcsolatos tiltott szavakkal. A Société Générale, amely 2023-ban néhány hirdetéshez kizárási kulcsszavak listáját állította össze, azt nyilatkozta, hogy „nem akartak olyan tartalmakkal társulni, amelyek vitákat generálhatnak”, és hogy ez a beállítás „semmiképpen sem személyeket, hanem témákat célozott meg, függetlenül a kifejezett véleménytől”. A konfliktusok és viták elkerülésére irányuló ilyen kísérletek néha abszurd eredményekhez vezetnek. 2023 végén a Netflix France az En place című sorozatának promóciós kampányában, amely egy politikai komédia, és amely nagyrészt a rasszizmus kérdésével foglalkozik, kizárta a „Gáza”, „Izrael”, „Front national”, de még az „bevándorlás” kulcsszavakat is a célzási stratégiájából, pedig ez utóbbi téma a sorozat központi témája.
Az a tény, hogy a Netflix politikai vagy szexuális orientációra vonatkozó célzási kritériumokat alkalmaz, ellentétes az európai joggal. „A legszemélyesebb adatainkat – azt, hogy miben hiszünk, kire szavazunk, kit szeretünk, milyen az egészségi állapotunk – a nagy digitális platformok árucikké teszik, hogy kizárjanak vagy megcélozzanak polgárokat. Pontosan ezt kellene megakadályozniuk az európai törvényeknek” – jegyzi meg Paul Bouchaud, az AI Forensics jelentésének szerzője.
A hirdetés feladójának csak be kell ikszelnie, hogy melyik párt hívei lássák vagy ne lássák a reklámját
Az EPD 2024-es határozata megállapítja, hogy a hirdetés vásárlója a fő felelős a tervezett hirdetések jogszerűségéért. De azt is megerősíti, hogy a platform, amely ezt lehetővé tette számára, szintén felelősségre vonható, különösen azért, mert köteles biztosítani, hogy felhasználói kifejezett hozzájárulását megszerezte ezeknek a nagyon személyes adatoknak a feldolgozásához. A Facebook, az X egyik fő versenytársa, 2021-ben bejelentette, hogy globálisan megszünteti azt a célzási rendszert, amely lehetővé tette a politikai, vallási, orvosi vagy szexualitással kapcsolatos adatok felhasználását. Akkor a vállalat azzal indokolta döntését, hogy „meghallgatta a szakértők aggodalmát, miszerint ezeket az opciókat olyan módon lehetne felhasználni, amely negatív következményekkel járna [különböző kisebbségekre]”.
Elon Musk 2022 végi felvásárlása óta a közösségi hálózat nem válaszol a média kérdéseire. Saját hirdetési rendszerének használati szabályai tiltják a hirdetők számára a politikai, vallási, szexuális irányultságon vagy szakszervezeti tagságon alapuló kritériumok használatát. Ugyanakkor a platform kész célzási kategóriákat is kínál, amelyek lehetővé teszik többek között a legtöbb nagy nyugati politikai párt szimpatizánsainak megcélzását – vagy kizárását. Az X hirdetéscélzási rendszere lehetővé teszi több politikai párt szimpatizánsainak megcélzását, többek között Európában is, ahol ez a gyakorlat nagyrészt tilos.
Az elmúlt két évben a közösségi hálózaton, az X-en több száz hirdetés jelent meg, amelyek valószínűleg illegális módon politikai vélemény, vallás vagy nemi identitás alapján célozták meg a francia állampolgárokat – derül ki egy európai nem kormányzati szervezet, az AI Forensics június 18-án, szerdán közzétett jelentéséből. Az X (korábban Twitter) lehetővé teszi a hirdetőknek, hogy hirdetéseiket a felhasználók érdeklődési körének megfelelően állítsák be. Például egy „pizza” kulcsszót tartalmazó hirdetés azoknak a felhasználóknak jelenik meg, akik ezt a kifejezést használták bejegyzéseikben, „lájkolták” az azt említő üzeneteket, vagy részt vettek egy erről szóló beszélgetésben. Ezzel szemben egy hirdető úgy is dönthet, hogy kizár bizonyos kulcsszavakat a célzásaiból – például rivális csapatok nevét, ha egy futballklubot hirdet.
Ez a gyakorlat általános és teljesen legális. Európában azonban nem szabad olyan kritériumokat használni, amelyek különösen érzékenynek minősülnek, mint például a politikai vélemény vagy a szexuális irányultság, amelyek gyűjtése és felhasználása nagyon szigorúan szabályozott. Az Európai Adatvédelmi Biztos (CEPD) 2024-ben nyilvánosságra hozott döntése szerint ezeknek a hirdetéseknek a címzettjei nem tudnak megfelelően hozzájárulni ezen információk felhasználásához, ami ellentétes az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR), az Európai Unióban a magánélet védelmét szabályozó fő jogszabályi szöveggel.
Az X hirdetési könyvtárának archívumának elemzése, amelyet az európai digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) kötelezővé tett, azonban azt mutatja, hogy 2023 és 2025 között számos vállalat alkalmazott ilyen típusú célzási kritériumokat. A TotalEnergies így összesen 86 millió alkalommal megjelenített 86 hirdetéshez egy különösen részletes kizárt kulcsszavas listát használt, amelyen szerepeltek környezetvédő szervezetek (Greenpeace, WWF), klímakampányolók (Greta Thunberg) és az Europe Ecologie-Les Verts párt képviselői (Marie Toussaint, Yannick Jadot stb.) is. Ez a lista valószínűleg szinte láthatatlanná tette a kőolajipari csoport hirdetéseit az ökológiával foglalkozó felhasználók számára.
A McDonald’s France szakszervezeti aktivistái valószínűleg nem látták az X-en a 2024-ben indított promóciós kampányt, amely tíz hirdetést tartalmazott, és 59 millió alkalommal jelent meg: a kizárt kulcsszavak listáján más politikai témák mellett a „CGT McDonald’s IDF” és a „collectif mcdroits” is szerepelt. Ez utóbbi a márka éttermeiben előforduló zaklatási eseteket tárja fel. A vállalat, amelyet megkerestünk, biztosítja, hogy „a szólásszabadsághoz és a sokszínű és élénk nyilvános vitához ragaszkodó hirdető”, amely „a hatályos jogszabályokat teljes mértékben tiszteletben tartva” jár el. ” A vállalat magyarázata szerint „lehetséges, hogy egy folyamatosan változó kulcsszólista alapján kontextuális logikát kellett alkalmaznia”, amelyet „X pontos ajánlásainak megfelelően” állítottak össze.
Magyar szempontból is vannak a dokumentumban érdekességek. Az Orban név szerepel például a Dell németországi részlege, a @DellTechDE fiók 10 hirdetésénél. Ezek 98,3 millió alkalommal jelentek meg a felhasználók számára 2024 áprilisa és augusztusa között, de a kivételi listán a magyar miniszterelnök hívei is ott vannak az Afd és a neonácik mellett. Ugyanígy tett az @EUHomeAffairs fiók, mely a hirdetéseinek célzásánál kizárta Vona Gabor, Viktor Orban és más EU-ellenes nézeteket valló politikusok híveit.
Bizonyos esetekben a használt kulcsszavak listája inkább az X-en folyó viták és moderálás állapotához kapcsolódik, mint ahhoz, hogy bizonyos személyeket kifejezetten megcélozzanak vagy kizárjanak. Egy nagy francia vállalat alapítványának reklámja, amely egy női labdarúgás népszerűsítését célzó jótékonysági projektet népszerűsített, több rasszista, nőgyűlölő vagy leszbofób kulcsszót tartalmazó kizárási listát használt, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy ne jelenjen meg azoknak a felhasználóknak, akik sértő megjegyzésekkel reagálhatnak rá.
Több nagyvállalat is alkalmazott 2023 vége óta hosszú listákat Izraellel és Gázával kapcsolatos tiltott szavakkal. A Société Générale, amely 2023-ban néhány hirdetéshez kizárási kulcsszavak listáját állította össze, azt nyilatkozta, hogy „nem akartak olyan tartalmakkal társulni, amelyek vitákat generálhatnak”, és hogy ez a beállítás „semmiképpen sem személyeket, hanem témákat célozott meg, függetlenül a kifejezett véleménytől”. A konfliktusok és viták elkerülésére irányuló ilyen kísérletek néha abszurd eredményekhez vezetnek. 2023 végén a Netflix France az En place című sorozatának promóciós kampányában, amely egy politikai komédia, és amely nagyrészt a rasszizmus kérdésével foglalkozik, kizárta a „Gáza”, „Izrael”, „Front national”, de még az „bevándorlás” kulcsszavakat is a célzási stratégiájából, pedig ez utóbbi téma a sorozat központi témája.
Az a tény, hogy a Netflix politikai vagy szexuális orientációra vonatkozó célzási kritériumokat alkalmaz, ellentétes az európai joggal. „A legszemélyesebb adatainkat – azt, hogy miben hiszünk, kire szavazunk, kit szeretünk, milyen az egészségi állapotunk – a nagy digitális platformok árucikké teszik, hogy kizárjanak vagy megcélozzanak polgárokat. Pontosan ezt kellene megakadályozniuk az európai törvényeknek” – jegyzi meg Paul Bouchaud, az AI Forensics jelentésének szerzője.
A hirdetés feladójának csak be kell ikszelnie, hogy melyik párt hívei lássák vagy ne lássák a reklámját
Az EPD 2024-es határozata megállapítja, hogy a hirdetés vásárlója a fő felelős a tervezett hirdetések jogszerűségéért. De azt is megerősíti, hogy a platform, amely ezt lehetővé tette számára, szintén felelősségre vonható, különösen azért, mert köteles biztosítani, hogy felhasználói kifejezett hozzájárulását megszerezte ezeknek a nagyon személyes adatoknak a feldolgozásához. A Facebook, az X egyik fő versenytársa, 2021-ben bejelentette, hogy globálisan megszünteti azt a célzási rendszert, amely lehetővé tette a politikai, vallási, orvosi vagy szexualitással kapcsolatos adatok felhasználását. Akkor a vállalat azzal indokolta döntését, hogy „meghallgatta a szakértők aggodalmát, miszerint ezeket az opciókat olyan módon lehetne felhasználni, amely negatív következményekkel járna [különböző kisebbségekre]”.
Elon Musk 2022 végi felvásárlása óta a közösségi hálózat nem válaszol a média kérdéseire. Saját hirdetési rendszerének használati szabályai tiltják a hirdetők számára a politikai, vallási, szexuális irányultságon vagy szakszervezeti tagságon alapuló kritériumok használatát. Ugyanakkor a platform kész célzási kategóriákat is kínál, amelyek lehetővé teszik többek között a legtöbb nagy nyugati politikai párt szimpatizánsainak megcélzását – vagy kizárását. Az X hirdetéscélzási rendszere lehetővé teszi több politikai párt szimpatizánsainak megcélzását, többek között Európában is, ahol ez a gyakorlat nagyrészt tilos.