SG.hu
A kínai humanoid robotok célja a gyártás átalakítása
Miközben az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Kínával a vámokról, amelyeket Donald Trump elnök azért vetett ki, hogy segítsen visszacsábítani az USA-ba a gyártási munkahelyeket, Peking egy új ipari forradalmat céloz meg, ahol számos gyári feladatot humanoid robotok végeznének.
Egy Sanghaj külvárosában található hatalmas raktárban több tucat humanoid robotot manővereznek kezelőik, hogy újra és újra elvégezzék az olyan feladatokat, mint a pólóhajtogatás, a szendvicskészítés vagy az ajtónyitás. A napi 17 órában működő telephely célja, hogy rengeteg adatot gyűjtsön, amelyeket tulajdonosa, a kínai AgiBot humanoid robotokat fejlesztő startup cég arra használ, hogy robotokat képezzen ki, amelyek reményei szerint mindenütt jelen lesznek, és megváltoztatják az emberek életét és munkáját. "Képzeljük csak el, hogy egy nap a saját robotgyárunkban a robotjaink saját magukat szerelik össze" - mondta Yao Maoqing, az AgiBot egyik partnere.
Peking olyan égető problémákra keres megoldást, mint az Egyesült Államokkal való kereskedelmi súrlódások, a népességfogyás és a lassuló növekedés. A humanoid robotok fontosságát a múlt hónapban megmutatta, hogy Sanghajban Xi Jinping kínai elnök személyesen is megtekintette az AgiBot robotjait. Xi a látogatás során tréfásan megjegyezte, hogy a gépek talán egy futballcsapatban is játszhatnának. A humanoid robotok egy másik hazai fejlesztője, az Unitree is jelen volt egy találkozón, amelyet Xi az év elején rendezett magánvállalatok számára, ahol arra buzdította őket, hogy segítsék a kínai gazdaságot.
Az elmúlt években a kínai humanoid robotok egyre nagyobb ügyességről tettek tanúbizonyságot, többek között szaltót hajtottak végre, félmaratont futottak, sőt még fociztak is. Azonban a mesterséges intelligencia terén elért kínai fejlődés - részben a DeepSeekhez hasonló hazai cégek sikere, valamint a bőséges kormányzati támogatás révén - lassan lehetővé teszi a humanoid robotok fejlesztői számára, hogy a gépek már amúgy is lenyűgöző hardverét a gazdaságilag értékessé tételükhöz szükséges szoftverrel párosítsák. A robotok "agyának" fejlesztése terén elért áttörések lehetővé teszik, hogy ezek a fémből készült szerkezetek puszta látványosságból produktív és autodidakta munkásokká váljanak, amelyek forradalmasíthatják a világ kiemelkedő gyártóhatalmát.
Kína az adatok képzésére és a mesterséges intelligenciamodellek kifinomultságára összpontosítva kívánja kiépíteni előnyét, és egyesek szerint a DeepSeek képességei nagy segítséget jelentenek. Ezeknek a robotoknak a sikeres és széles körű alkalmazása a gyárakban lehetővé tenné Kína számára, hogy továbbra is ösztönözze a gazdasági növekedést és fenntartsa gyártási fölényét, így a terület az Egyesült Államokkal való versengés terepévé válna. Kevésbé világos, hogy Peking hogyan kezelné a gyári munkások elbocsátásának kísértetét. Az állami média azt sugallja, hogy a korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan a hosszú távú munkahelyteremtés meghaladja a rövid távú fájdalmakat.
"Nem hisszük, hogy a robotok munkanélkülivé teszik majd az embereket, hanem inkább növelik a hatékonyságot, vagy olyan feladatokat vállalnak át, amelyeket az emberek nem hajlandóak elvégezni - például a hatalmas világegyetem vagy az óceán mélységeinek felfedezését, ahová az emberek nem tudnak eljutni. A gépek segíthetnek nekünk ebben a felfedezésben" - mondta Liang Liang, a pekingi gazdasági-technológiai fejlesztési terület igazgatóhelyettese, amely Kína egyik legnagyobb technológiai központjának ad otthont. "Amikor éjszaka van, és az embereknek pihenésre van szükségük, a gépek tovább dolgozhatnak, jobb, olcsóbb és felhasználóbarátabb termékeket adva nekünk. Ezt tekintjük a jövőbeli fejlődésünk irányának" - tette hozzá.
A kínai hatóságok nagyvonalú támogatásokat nyújtanak a humanoid robotokat gyártó cégeknek. Az elmúlt évben több mint 20 milliárd dollárt különítettek el az ágazatnak, és Peking egy trillió jüan (137 milliárd dollár) értékű alapot hoz létre az olyan területeken működő startupok támogatására, mint a mesterséges intelligencia és a robotika - derül ki a hivatalos bejelentésekből. Egy több száz pályázati dokumentumot áttekintő jelentés szerint a kormány is kulcsfontosságú vásárló. A humanoid robotok és kapcsolódó technológiák állami beszerzése a 2023-as 4,7 millió jüanról 214 millió jüanra ugrott 2024-ben. Az egyéb állami támogatások közé tartozik a déli Sencsen város által újonnan létrehozott 10 milliárd jüanos MI- és robotikai alap. A Wuhanban székhellyel rendelkező humanoid robotgyártók és alkatrész-beszállítók beszerzési és értékesítési célok küszöbértékeinek elérése után 5 millió jüanig terjedő támogatásra, valamint ingyenes irodahelyiségre jogosultak. pekingi önkormányzat 2023-ban hozott létre egy robotikai alapot, amely akár 30 millió jüant is felajánlott az első termékeik gyártását felgyorsítani kívánó vállalatoknak.
Egyes elemzők azt jósolják, hogy a humanoidok követhetik az elektromos járművek pályáját, amelyek költségei az elmúlt évtizedben drasztikusan csökkentek, mivel a gyártók elárasztották a piacot, és a kormányzati támogatások széles körű elfogadását ösztönözték a kínai lakosság körében. Egy humanoid robot átlagos anyagköltsége az idei év végére 35 000 dollár lesz, de 2030-ra 17 000 dollárra csökkenhet, ha a legtöbb anyagot Kínából szerzik be - véli Ming Hsun Lee, a Bank of America Securities Greater China autóipari és ipari kutatásainak vezetője. Három kínai humanoid-gyártó a költségek felére csökkenését jósolja - talán egy éven belül. Összehasonlításképpen a Tesla Optimus robotjainak alkatrészköltsége, ha minden fontosabb alkatrészüket Kínán kívülről szerzik be, jelenleg 50 000-60 000 dollár - tette hozzá Lee. "Átfogó ellátási láncával Kína előnyben van a humanoid robotok gyártási költségeinek jelentős csökkentésében" - mondta Lee, és úgy becsülte, hogy a humanoid robotok éves globális értékesítése 2030-ra elérheti az 1 millió darabot. "Ez az iparág még mindig a baby boom szakaszában van."
A kínai kormány az adatgyűjtésbe is nagy összegeket fektet be, ami több vezető szerint az iparág legfájdalmasabb pontja, de egyben olyan terület is, ahol Kína előnyben van. A generatív mesterséges intelligenciához képest, ahol az MI-cégek szövegek, képek és hangok hatalmas online adathalmazaiból merítve képeztek ki alapmodelleket, a humanoid robotok - más néven megtestesült mesterséges intelligencia platformok - működtetéséhez használt MI-modellek képzéséhez szükséges adatmennyiség sokkal kisebb. A humanoidoknak fizikai környezettel kell interakcióba lépniük, és olyan feladatokra összpontosító adathalmazokon kell edzeniük, mint például dobozok egymásra helyezése vagy víz kiöntése egy pohárba.
Tavaly a sanghaji hatóságok segítettek az AgiBot adatgyűjtő telephelyének felállításában, bérmentesen biztosítva helyiségeket, ahol naponta mintegy 100 - 200 ember által működtetett robot dolgozik. Yao szerint az AgiBot létesítmény lehetővé teszi, hogy jó minőségű, célzott adatokat gyűjtsenek, amelyeket a megtestesült mesterséges intelligencia modelljének betanításához használhatnak. A bejelentések szerint hasonló telephelyeket építenek a pekingi és a sencseni kormányok. A humanoidok egyre szélesebb körű alkalmazása, különösen a gyárakban, valószínűleg felgyorsítja az adatgyűjtést.
A MagicLab, egy másik humanoid startup szerint a robotok agyára való összpontosítás lehetővé tette, hogy a közelmúltban elkezdjék prototípusok telepítését gyártósorokon olyan feladatokra, mint a minőségellenőrzés, az anyagmozgatás és az összeszerelés. "Ezek az áttörések megalapozzák, hogy már idén a valós alkalmazásokra összpontosítsunk" - mondta Wu Changzheng vezérigazgató, hozzátéve, hogy a MagicLab olyan MI-modellekkel integrálta robotjait, mint a DeepSeek, az Alibaba, a Qwen és a ByteDance Doubao. "A DeepSeek hasznos volt a feladatok érvelésében és megértésében, hozzájárulva robotjaink "agyának" fejlődéséhez".
Kína legegyértelműbb előnye azonban az, hogy uralja a humanoidot alkotó hardvert. Elemzők és startupok szerint az ország képes a robotok alkatrészeinek akár 90%-át belsőleg előállítani, ami csökkenti a belépési korlátokat. Ennek eredményeként a Morgan Stanley szerint ma már Kína adja az ilyen projekteken dolgozó gyártók többségét világszerte, és uralják az ellátási láncot. Egyes kínai startupok már 88 000 jüan (12 178 dollár) alatt is árulnak robotokat. "Ha reggel van egy igényed, a beszállítók délutánra eljönnek a cégedhez az anyagokkal vagy termékekkel, vagy közvetlenül a telephelyükre mehetsz, hogy meggyőződj arról a saját szemeddel" - mondta Zhang Miao, a pekingi székhelyű CASBOT startup vezetője. "A tengerentúlon nehéz ilyen szintű hatékonyságot elérni" - tette hozzá, mivel a vállalatoknak Kínából kell importálniuk az anyagokat.
Az ágazatban robbanásszerűen nő az új cégek száma. A Morgan Stanley szerint 2024-ben 31 kínai cég 36 egymással versengő humanoid modellt mutatott be, szemben az amerikai cégek nyolc darabjával. Legalább hat kínai cég, köztük a piacvezető Unitree és az UBTech közölte, hogy idén megkezdte a tömeggyártást, vagy erre készül.
Miközben az iparág még kezdeti stádiumban van, a kínai törvényhozók már elkezdték megvitatni, hogy az intelligens humanoid robotok milyen messzemenő hatással lehetnek a munkaerőre. A Nemzeti Statisztikai Hivatal 2023-as felmérése szerint Kínában mintegy 123 millió ember dolgozik a feldolgozóiparban. Az idei Országos Népi Kongresszuson Zheng Gongcheng társadalombiztosítási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia fejlődése a kínai feldolgozóipar mintegy 70%-át érinti, ami a társadalombiztosítási járulékok meredek csökkenéséhez vezethet. Ugyanezen az összejövetelen Liu Qingfeng, az iFlytek hazai MI cég elnöke egy olyan MI munkanélküliségi biztosítási program létrehozását javasolta, amely hat-tizenkét hónapos fedezetet biztosítana a robotok által helyettesített munkavállalóknak.
Tang Jian, a kormány által támogatott Beijing Innovation Centre of Human Robotics technológiai vezetője elmondta, hogy a prototípusok olyan munkákat céloznak meg, amelyeket az emberek nem szívesen végeznek unalmas vagy ismétlődő jellegük miatt, valamint veszélyes feladatokat. A munkahelyekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggodalmak ellenére Peking úgy látja, hogy a technológia kulcsfontosságú a munkaerőhiány megszüntetéséhez olyan területeken, mint például az idősgondozás, ahol az 1,4 milliárdos kínai népesség elöregedésével egyre nagyobb a kereslet. A kínai kormány decemberben nemzeti idősgondozási tervet tett közzé, amely ösztönzi a humanoid robotok és a mesterséges intelligencia integrációját. Nem sokkal később az Ant Group technológiai óriás bejelentette az Ant Lingbo Technology új leányvállalatának létrehozását, amelynek humanoid robotjai többek között az idősgondozásra fognak összpontosítani. "A robotok öt vagy tíz év múlva képesek lesznek egy lakó szobáját rendezni, csomagot felvenni, vagy akár az ágyból a mosdóba szállítani az embereket” - mondta Yao, az AgiBot munkatársa.
Egy Sanghaj külvárosában található hatalmas raktárban több tucat humanoid robotot manővereznek kezelőik, hogy újra és újra elvégezzék az olyan feladatokat, mint a pólóhajtogatás, a szendvicskészítés vagy az ajtónyitás. A napi 17 órában működő telephely célja, hogy rengeteg adatot gyűjtsön, amelyeket tulajdonosa, a kínai AgiBot humanoid robotokat fejlesztő startup cég arra használ, hogy robotokat képezzen ki, amelyek reményei szerint mindenütt jelen lesznek, és megváltoztatják az emberek életét és munkáját. "Képzeljük csak el, hogy egy nap a saját robotgyárunkban a robotjaink saját magukat szerelik össze" - mondta Yao Maoqing, az AgiBot egyik partnere.
Peking olyan égető problémákra keres megoldást, mint az Egyesült Államokkal való kereskedelmi súrlódások, a népességfogyás és a lassuló növekedés. A humanoid robotok fontosságát a múlt hónapban megmutatta, hogy Sanghajban Xi Jinping kínai elnök személyesen is megtekintette az AgiBot robotjait. Xi a látogatás során tréfásan megjegyezte, hogy a gépek talán egy futballcsapatban is játszhatnának. A humanoid robotok egy másik hazai fejlesztője, az Unitree is jelen volt egy találkozón, amelyet Xi az év elején rendezett magánvállalatok számára, ahol arra buzdította őket, hogy segítsék a kínai gazdaságot.
Az elmúlt években a kínai humanoid robotok egyre nagyobb ügyességről tettek tanúbizonyságot, többek között szaltót hajtottak végre, félmaratont futottak, sőt még fociztak is. Azonban a mesterséges intelligencia terén elért kínai fejlődés - részben a DeepSeekhez hasonló hazai cégek sikere, valamint a bőséges kormányzati támogatás révén - lassan lehetővé teszi a humanoid robotok fejlesztői számára, hogy a gépek már amúgy is lenyűgöző hardverét a gazdaságilag értékessé tételükhöz szükséges szoftverrel párosítsák. A robotok "agyának" fejlesztése terén elért áttörések lehetővé teszik, hogy ezek a fémből készült szerkezetek puszta látványosságból produktív és autodidakta munkásokká váljanak, amelyek forradalmasíthatják a világ kiemelkedő gyártóhatalmát.
Kína az adatok képzésére és a mesterséges intelligenciamodellek kifinomultságára összpontosítva kívánja kiépíteni előnyét, és egyesek szerint a DeepSeek képességei nagy segítséget jelentenek. Ezeknek a robotoknak a sikeres és széles körű alkalmazása a gyárakban lehetővé tenné Kína számára, hogy továbbra is ösztönözze a gazdasági növekedést és fenntartsa gyártási fölényét, így a terület az Egyesült Államokkal való versengés terepévé válna. Kevésbé világos, hogy Peking hogyan kezelné a gyári munkások elbocsátásának kísértetét. Az állami média azt sugallja, hogy a korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan a hosszú távú munkahelyteremtés meghaladja a rövid távú fájdalmakat.
"Nem hisszük, hogy a robotok munkanélkülivé teszik majd az embereket, hanem inkább növelik a hatékonyságot, vagy olyan feladatokat vállalnak át, amelyeket az emberek nem hajlandóak elvégezni - például a hatalmas világegyetem vagy az óceán mélységeinek felfedezését, ahová az emberek nem tudnak eljutni. A gépek segíthetnek nekünk ebben a felfedezésben" - mondta Liang Liang, a pekingi gazdasági-technológiai fejlesztési terület igazgatóhelyettese, amely Kína egyik legnagyobb technológiai központjának ad otthont. "Amikor éjszaka van, és az embereknek pihenésre van szükségük, a gépek tovább dolgozhatnak, jobb, olcsóbb és felhasználóbarátabb termékeket adva nekünk. Ezt tekintjük a jövőbeli fejlődésünk irányának" - tette hozzá.
A kínai hatóságok nagyvonalú támogatásokat nyújtanak a humanoid robotokat gyártó cégeknek. Az elmúlt évben több mint 20 milliárd dollárt különítettek el az ágazatnak, és Peking egy trillió jüan (137 milliárd dollár) értékű alapot hoz létre az olyan területeken működő startupok támogatására, mint a mesterséges intelligencia és a robotika - derül ki a hivatalos bejelentésekből. Egy több száz pályázati dokumentumot áttekintő jelentés szerint a kormány is kulcsfontosságú vásárló. A humanoid robotok és kapcsolódó technológiák állami beszerzése a 2023-as 4,7 millió jüanról 214 millió jüanra ugrott 2024-ben. Az egyéb állami támogatások közé tartozik a déli Sencsen város által újonnan létrehozott 10 milliárd jüanos MI- és robotikai alap. A Wuhanban székhellyel rendelkező humanoid robotgyártók és alkatrész-beszállítók beszerzési és értékesítési célok küszöbértékeinek elérése után 5 millió jüanig terjedő támogatásra, valamint ingyenes irodahelyiségre jogosultak. pekingi önkormányzat 2023-ban hozott létre egy robotikai alapot, amely akár 30 millió jüant is felajánlott az első termékeik gyártását felgyorsítani kívánó vállalatoknak.
Egyes elemzők azt jósolják, hogy a humanoidok követhetik az elektromos járművek pályáját, amelyek költségei az elmúlt évtizedben drasztikusan csökkentek, mivel a gyártók elárasztották a piacot, és a kormányzati támogatások széles körű elfogadását ösztönözték a kínai lakosság körében. Egy humanoid robot átlagos anyagköltsége az idei év végére 35 000 dollár lesz, de 2030-ra 17 000 dollárra csökkenhet, ha a legtöbb anyagot Kínából szerzik be - véli Ming Hsun Lee, a Bank of America Securities Greater China autóipari és ipari kutatásainak vezetője. Három kínai humanoid-gyártó a költségek felére csökkenését jósolja - talán egy éven belül. Összehasonlításképpen a Tesla Optimus robotjainak alkatrészköltsége, ha minden fontosabb alkatrészüket Kínán kívülről szerzik be, jelenleg 50 000-60 000 dollár - tette hozzá Lee. "Átfogó ellátási láncával Kína előnyben van a humanoid robotok gyártási költségeinek jelentős csökkentésében" - mondta Lee, és úgy becsülte, hogy a humanoid robotok éves globális értékesítése 2030-ra elérheti az 1 millió darabot. "Ez az iparág még mindig a baby boom szakaszában van."
A kínai kormány az adatgyűjtésbe is nagy összegeket fektet be, ami több vezető szerint az iparág legfájdalmasabb pontja, de egyben olyan terület is, ahol Kína előnyben van. A generatív mesterséges intelligenciához képest, ahol az MI-cégek szövegek, képek és hangok hatalmas online adathalmazaiból merítve képeztek ki alapmodelleket, a humanoid robotok - más néven megtestesült mesterséges intelligencia platformok - működtetéséhez használt MI-modellek képzéséhez szükséges adatmennyiség sokkal kisebb. A humanoidoknak fizikai környezettel kell interakcióba lépniük, és olyan feladatokra összpontosító adathalmazokon kell edzeniük, mint például dobozok egymásra helyezése vagy víz kiöntése egy pohárba.
Tavaly a sanghaji hatóságok segítettek az AgiBot adatgyűjtő telephelyének felállításában, bérmentesen biztosítva helyiségeket, ahol naponta mintegy 100 - 200 ember által működtetett robot dolgozik. Yao szerint az AgiBot létesítmény lehetővé teszi, hogy jó minőségű, célzott adatokat gyűjtsenek, amelyeket a megtestesült mesterséges intelligencia modelljének betanításához használhatnak. A bejelentések szerint hasonló telephelyeket építenek a pekingi és a sencseni kormányok. A humanoidok egyre szélesebb körű alkalmazása, különösen a gyárakban, valószínűleg felgyorsítja az adatgyűjtést.
A MagicLab, egy másik humanoid startup szerint a robotok agyára való összpontosítás lehetővé tette, hogy a közelmúltban elkezdjék prototípusok telepítését gyártósorokon olyan feladatokra, mint a minőségellenőrzés, az anyagmozgatás és az összeszerelés. "Ezek az áttörések megalapozzák, hogy már idén a valós alkalmazásokra összpontosítsunk" - mondta Wu Changzheng vezérigazgató, hozzátéve, hogy a MagicLab olyan MI-modellekkel integrálta robotjait, mint a DeepSeek, az Alibaba, a Qwen és a ByteDance Doubao. "A DeepSeek hasznos volt a feladatok érvelésében és megértésében, hozzájárulva robotjaink "agyának" fejlődéséhez".
Kína legegyértelműbb előnye azonban az, hogy uralja a humanoidot alkotó hardvert. Elemzők és startupok szerint az ország képes a robotok alkatrészeinek akár 90%-át belsőleg előállítani, ami csökkenti a belépési korlátokat. Ennek eredményeként a Morgan Stanley szerint ma már Kína adja az ilyen projekteken dolgozó gyártók többségét világszerte, és uralják az ellátási láncot. Egyes kínai startupok már 88 000 jüan (12 178 dollár) alatt is árulnak robotokat. "Ha reggel van egy igényed, a beszállítók délutánra eljönnek a cégedhez az anyagokkal vagy termékekkel, vagy közvetlenül a telephelyükre mehetsz, hogy meggyőződj arról a saját szemeddel" - mondta Zhang Miao, a pekingi székhelyű CASBOT startup vezetője. "A tengerentúlon nehéz ilyen szintű hatékonyságot elérni" - tette hozzá, mivel a vállalatoknak Kínából kell importálniuk az anyagokat.
Az ágazatban robbanásszerűen nő az új cégek száma. A Morgan Stanley szerint 2024-ben 31 kínai cég 36 egymással versengő humanoid modellt mutatott be, szemben az amerikai cégek nyolc darabjával. Legalább hat kínai cég, köztük a piacvezető Unitree és az UBTech közölte, hogy idén megkezdte a tömeggyártást, vagy erre készül.
Miközben az iparág még kezdeti stádiumban van, a kínai törvényhozók már elkezdték megvitatni, hogy az intelligens humanoid robotok milyen messzemenő hatással lehetnek a munkaerőre. A Nemzeti Statisztikai Hivatal 2023-as felmérése szerint Kínában mintegy 123 millió ember dolgozik a feldolgozóiparban. Az idei Országos Népi Kongresszuson Zheng Gongcheng társadalombiztosítási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia fejlődése a kínai feldolgozóipar mintegy 70%-át érinti, ami a társadalombiztosítási járulékok meredek csökkenéséhez vezethet. Ugyanezen az összejövetelen Liu Qingfeng, az iFlytek hazai MI cég elnöke egy olyan MI munkanélküliségi biztosítási program létrehozását javasolta, amely hat-tizenkét hónapos fedezetet biztosítana a robotok által helyettesített munkavállalóknak.
Tang Jian, a kormány által támogatott Beijing Innovation Centre of Human Robotics technológiai vezetője elmondta, hogy a prototípusok olyan munkákat céloznak meg, amelyeket az emberek nem szívesen végeznek unalmas vagy ismétlődő jellegük miatt, valamint veszélyes feladatokat. A munkahelyekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggodalmak ellenére Peking úgy látja, hogy a technológia kulcsfontosságú a munkaerőhiány megszüntetéséhez olyan területeken, mint például az idősgondozás, ahol az 1,4 milliárdos kínai népesség elöregedésével egyre nagyobb a kereslet. A kínai kormány decemberben nemzeti idősgondozási tervet tett közzé, amely ösztönzi a humanoid robotok és a mesterséges intelligencia integrációját. Nem sokkal később az Ant Group technológiai óriás bejelentette az Ant Lingbo Technology új leányvállalatának létrehozását, amelynek humanoid robotjai többek között az idősgondozásra fognak összpontosítani. "A robotok öt vagy tíz év múlva képesek lesznek egy lakó szobáját rendezni, csomagot felvenni, vagy akár az ágyból a mosdóba szállítani az embereket” - mondta Yao, az AgiBot munkatársa.