SG.hu
A pénzügyi csalások hirdetését közzétevőket is felelősségre vonhatja az EU
Írország állt azon követelés élére, hogy a közösségi platformokat kényszerítsék arra, hogy a pénzügyi hirdetéseket átverések szempontjából is vizsgálják meg. Az uniós tagállamok a szabályok megváltoztatását szorgalmazzák, mert úgy vélik, a technológiai csoportok is felelősséget kell vállaljanak az évente eurómilliárdokba kerülő csalásokért.
Több tagállam is nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, hogy kényszerítse ki, a közösségi platformok is vegyenek részt az évente több milliárd eurót csaló online fizetési csalások elleni küzdelemben. Az Írország által vezetett kezdeményezésre akkor kerül sor, amikor Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Brüsszelt, hogy csökkentse a nagy amerikai technológiai vállalatokra vonatkozó szabályozást. Az EU a pénzforgalmi szolgáltatások szabályozásáról szóló, az uniós országok között tárgyalás alatt álló bizottsági javaslat értelmében a PayPal, a Visa, a Mastercard és a bankok automatikus visszatérítési jogát kívánja bevezetni a csalók által becsapott ügyfelek számára.
Az ír pénzügyminisztérium által benyújtott és más uniós országok körében is egyre nagyobb teret nyerő javaslat módosítási javaslata azonban arra kötelezné az amerikai közösségi platformokat, hogy a hirdetések feladása előtt ellenőrizze a hirdetők jogszerűségét. Az online csalók kifinomult hirdetések segítségével személyes adatok megadására szólítják fel a felhasználókat, és a legfrissebb uniós adatok szerint 2022-ben 4,3 milliárd eurót csaltak ki az európaiaktól. Az ír javaslat szerint csak a bejegyzett pénzügyi szolgáltatók hirdetései lennének megengedettek az EU-ban. Ehhez a jelenleg tárgyalás alatt álló rendeletek módosítására lenne szükség, de az uniós országok mintegy fele már támogatását fejezte ki. "Nem hagyhatunk olyan égbekiáltóan nyilvánvaló lyukakat a jogszabályokban, amelyek lehetővé teszik a bűnözők számára, hogy az emberektől kicsalják egész életük megtakarításait” - mondta Regina Doherty, Írország egyik európai törvényhozója.
A Google nem kívánta kommentálni a tárgyalásokat, de azt mondta, hogy "eszközeinkkel, embereinkkel és politikáinkkal küzdünk a pénzügyi csalásokkal kapcsolatos hirdetésekkel." A Google a csalás elleni küzdelem elősegítésére pénzügyi szolgáltatási tanúsítási programmal rendelkezik, amely 17 országban működik. A pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó hirdetőknek igazolniuk kell, hogy a hirdetések megjelenési helyéül szolgáló országok nemzeti pénzügyi szabályozó hatóságai engedélyezték a hirdetések közzétételét a Google-on.
Az ír terv elfogadása nem lesz egyszerű. A Bizottság azzal érvel, hogy több uniós diplomata szerint az, hogy a Big Tech-et köteleznék az online hirdetők átvilágítására a csalások szempontjából, ellentétes lenne a mérföldkőnek számító digitális szolgáltatási törvény azon rendelkezésével, amely szerint a technológiai csoportoknak nem kell széles körű tartalomellenőrzést végezniük. Az ír vezetésű kezdeményezés támogatói azonban azzal ellenkeztek, hogy a hirdetők ellenőrzésére vonatkozó követelményt ki lehetne úgy alakítani, hogy az megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.
"Meg lehetne oldani, de a Bizottság szerintünk nem akarja, és ezért el vagyunk keseredve” - mondta Doherty. Szerinte nem elég a közösségi médiaplatformok önkéntes szabályozására hagyatkozni. Az EU soros elnökségét betöltő Lengyelországot - amelynek feladata, hogy konszenzust keressen a jogszabályoknál - nem győzték meg az érvek. Varsó ehelyett a fizetési szolgáltatók és a platformok közötti kommunikáció egyszerűsítését javasolta, amelyeknek a javaslattervezet szerint „el kellene távolítaniuk vagy meg kellene akadályozniuk a hozzáférést a bejelentett csalásokkal kapcsolatos tartalmakhoz”.
Az iparág szerint ez túl késő, és a jogalkotók nem teljesen értik a befektetési csalások természetét és a jogszabályi hiányosságokat. A Bank of Ireland, az ország legnagyobb bankja és az ír javaslatok egyik fő szorgalmazója szerint tavaly ügyfelei veszteségeinek több mint 75 százaléka befektetési csalásból származott. Az online csalásokat népszerűsítő hirdetéseket nagy mennyiségben lehet közzétenni, majd bármikor le lehet venni, gyakran már a kár bekövetkezte után, de még azelőtt, hogy a hatóságok tudomására jutnának. Sok esetben az áldozatok nem tudják visszakapni a pénzüket, miközben a hirdetők más formátumban újra feladnak hasonló hirdetéseket.
"A közösségi médiaplatformokon bejelentett csalásoknál a kár már az észlelés előtt megtörténik” - mondta Brian Hayes, a Banking and Payments Federation Ireland vezérigazgatója. "Az EU Bizottsága arra próbálja ösztönözni az ügyfeleket, hogy fektessenek be a pénzügyi piacokon. De ha egy ilyen esemény történik egy fogyasztóval, akkor az egy életre megjegyzi ezt, és valószínűleg soha többé nem akar befektetni”.
Több tagállam is nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, hogy kényszerítse ki, a közösségi platformok is vegyenek részt az évente több milliárd eurót csaló online fizetési csalások elleni küzdelemben. Az Írország által vezetett kezdeményezésre akkor kerül sor, amikor Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Brüsszelt, hogy csökkentse a nagy amerikai technológiai vállalatokra vonatkozó szabályozást. Az EU a pénzforgalmi szolgáltatások szabályozásáról szóló, az uniós országok között tárgyalás alatt álló bizottsági javaslat értelmében a PayPal, a Visa, a Mastercard és a bankok automatikus visszatérítési jogát kívánja bevezetni a csalók által becsapott ügyfelek számára.
Az ír pénzügyminisztérium által benyújtott és más uniós országok körében is egyre nagyobb teret nyerő javaslat módosítási javaslata azonban arra kötelezné az amerikai közösségi platformokat, hogy a hirdetések feladása előtt ellenőrizze a hirdetők jogszerűségét. Az online csalók kifinomult hirdetések segítségével személyes adatok megadására szólítják fel a felhasználókat, és a legfrissebb uniós adatok szerint 2022-ben 4,3 milliárd eurót csaltak ki az európaiaktól. Az ír javaslat szerint csak a bejegyzett pénzügyi szolgáltatók hirdetései lennének megengedettek az EU-ban. Ehhez a jelenleg tárgyalás alatt álló rendeletek módosítására lenne szükség, de az uniós országok mintegy fele már támogatását fejezte ki. "Nem hagyhatunk olyan égbekiáltóan nyilvánvaló lyukakat a jogszabályokban, amelyek lehetővé teszik a bűnözők számára, hogy az emberektől kicsalják egész életük megtakarításait” - mondta Regina Doherty, Írország egyik európai törvényhozója.
A Google nem kívánta kommentálni a tárgyalásokat, de azt mondta, hogy "eszközeinkkel, embereinkkel és politikáinkkal küzdünk a pénzügyi csalásokkal kapcsolatos hirdetésekkel." A Google a csalás elleni küzdelem elősegítésére pénzügyi szolgáltatási tanúsítási programmal rendelkezik, amely 17 országban működik. A pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó hirdetőknek igazolniuk kell, hogy a hirdetések megjelenési helyéül szolgáló országok nemzeti pénzügyi szabályozó hatóságai engedélyezték a hirdetések közzétételét a Google-on.
Az ír terv elfogadása nem lesz egyszerű. A Bizottság azzal érvel, hogy több uniós diplomata szerint az, hogy a Big Tech-et köteleznék az online hirdetők átvilágítására a csalások szempontjából, ellentétes lenne a mérföldkőnek számító digitális szolgáltatási törvény azon rendelkezésével, amely szerint a technológiai csoportoknak nem kell széles körű tartalomellenőrzést végezniük. Az ír vezetésű kezdeményezés támogatói azonban azzal ellenkeztek, hogy a hirdetők ellenőrzésére vonatkozó követelményt ki lehetne úgy alakítani, hogy az megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.
"Meg lehetne oldani, de a Bizottság szerintünk nem akarja, és ezért el vagyunk keseredve” - mondta Doherty. Szerinte nem elég a közösségi médiaplatformok önkéntes szabályozására hagyatkozni. Az EU soros elnökségét betöltő Lengyelországot - amelynek feladata, hogy konszenzust keressen a jogszabályoknál - nem győzték meg az érvek. Varsó ehelyett a fizetési szolgáltatók és a platformok közötti kommunikáció egyszerűsítését javasolta, amelyeknek a javaslattervezet szerint „el kellene távolítaniuk vagy meg kellene akadályozniuk a hozzáférést a bejelentett csalásokkal kapcsolatos tartalmakhoz”.
Az iparág szerint ez túl késő, és a jogalkotók nem teljesen értik a befektetési csalások természetét és a jogszabályi hiányosságokat. A Bank of Ireland, az ország legnagyobb bankja és az ír javaslatok egyik fő szorgalmazója szerint tavaly ügyfelei veszteségeinek több mint 75 százaléka befektetési csalásból származott. Az online csalásokat népszerűsítő hirdetéseket nagy mennyiségben lehet közzétenni, majd bármikor le lehet venni, gyakran már a kár bekövetkezte után, de még azelőtt, hogy a hatóságok tudomására jutnának. Sok esetben az áldozatok nem tudják visszakapni a pénzüket, miközben a hirdetők más formátumban újra feladnak hasonló hirdetéseket.
"A közösségi médiaplatformokon bejelentett csalásoknál a kár már az észlelés előtt megtörténik” - mondta Brian Hayes, a Banking and Payments Federation Ireland vezérigazgatója. "Az EU Bizottsága arra próbálja ösztönözni az ügyfeleket, hogy fektessenek be a pénzügyi piacokon. De ha egy ilyen esemény történik egy fogyasztóval, akkor az egy életre megjegyzi ezt, és valószínűleg soha többé nem akar befektetni”.