SG.hu
Egymás után jelentkeznek be a cégek a Chrome megvásárlására
A Chrome végül eladásra kerülhet, ha az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma sikert arat az USA kontra Google monopolperben. És már most sorban állnak a vevők a Google ajtaja előtt.
Egy esetleges eladásra azonban még nagyon sokáig nem kerülhet sor. A per még folyamatban van, döntés még jó ideig nem várható, és a Google már előre közölte, hogy fellebbezni fog, ami minden bizonnyal még több időt fog igénybe venni. A bíróság végül visszafordíthatja a döntést, amelyben a Google-t a böngésző eladására kényszeríthetik. De tegyük fel, hogy a Google-nek mégis el kell adnia a Chrome-ot - kinek kell? És miért? A perből kiderül a válasz.
Kezdjük a miérttel: egy böngésző remek módja a saját keresőmotor népszerűsítésének, különösen egy olyan széles körben használt böngésző, mint a Chrome. A Google fejleszti a Chrome-ot, így teljesen logikus, hogy abban a Google kereső a webes keresés alapértelmezett módja. A Chrome ráadásul messze a legszélesebb körben használt böngésző - becslések szerint ezen szoftverek piaci részesedésének kétharmadát birtokolja -, ami azt jelenti, hogy sokkal, de sokkal többen használják a Google Searchet más keresőmotorok helyett csak azért, mert ott ez az alapértelmezett.
De az érdek nem csak a keresés népszerűsítése - egy olyan nagy böngésző, mint a Chrome, lehetőséget ad a vállalatoknak arra, hogy szinte bármit eladjanak. A Chrome birtoklása lehetővé tenné, hogy egy vállalat hirtelen négymilliárd ember elé terjesszen termékeket. Ha egy feltörekvő cég próbál nagyot nőni, akkor ez verhetetlen, különösen, ha egy olyan feltörekvő cégről van szó, mint egy MI-vállalat, amely megpróbálja átalakítani a webet.
Itt vannak a lelkes potenciális vásárlók - legalábbis amiről tudunk:
OpenAI: Nick Turley, a ChatGPT termékvezetője kijelentette, hogy az OpenAI érdeklődne a böngésző megvásárlása iránt. Az OpenAI már rendelkezik a ChatGPT-be épített webes keresési funkciókkal, így logikus, hogy a vállalat érdekelt lenne egy széles körben használt böngésző birtoklásában, hogy potenciálisan még több felhasználóhoz juttassa el a ChatGPT-t. Emellett az OpenAI, a Google egyik legnagyobb riválisa valószínűleg nagyon örülne, ha a Google egyik értékes eszközét birtokolhatná.
Perplexity: Ez a cég szintén mesterséges intelligencia-alapú keresést kínál. A vállalat üzleti vezetője nyilatkozta, hogy érdeklődnének a Chrome megvásárlása iránt. A társaság valószínűleg ugyanazért akarja a Chrome-ot, amiért az OpenAI is: egy olyan platformként, amellyel több embert tudnak rávenni arra, hogy használják a szolgáltatásukat. A cég emellett már saját böngészőt is készít, ami a Perplexity vezérigazgatója szerint segít majd jobb ügynököket építeni, és segít adatokat szerezni az alkalmazáson kívülről, hogy „jobban megértse” a felhasználóit (és persze potenciálisan személyre szabott hirdetéseket jelenítsen meg nekik).
Yahoo: A vállalat a tárgyaláson kijelentette, hogy egy saját webböngészőt fejleszt, de a Chrome megvásárlása sokkal egyszerűbb módja lenne annak, hogy a Yahoo-t sokkal több emberhez juttassák el. A tárgyaláson Brian Provost, a Yahoo Search vezérigazgatója elmondta, hogy ugyan a Chrome megvásárlása több tízmilliárd dollárba kerülhet, de a vállalat ezt a tulajdonos Apollo Global Management segítségével meg tudná valósítani.
Nem a Yahoo az egyetlen cég, amely tizenegy számjegyű árat becsül; Gabriel Weinberg, a DuckDuckGo vezérigazgatója azt vallotta, hogy a Chrome becslésük szerint akár 50 milliárd dollárt is érhet. Ha tehát egy vállalat lehetőséget kapna a Chrome megvásárlására, akkor valószínűleg sok pénzt kell majd letennie az asztalra. De ez a hatalmas befektetés megérheti. Bárki is vásárolja meg a Chrome-ot, azonnal egy több milliárd felhasználóval rendelkező platform tulajdonosa lesz. És most, amikor a Google sebezhetőnek tűnik, a böngésző elvesztése valószínűleg jelentős csapás lenne számukra, főleg ha az egy versenytárshoz kerül.
Egy esetleges eladásra azonban még nagyon sokáig nem kerülhet sor. A per még folyamatban van, döntés még jó ideig nem várható, és a Google már előre közölte, hogy fellebbezni fog, ami minden bizonnyal még több időt fog igénybe venni. A bíróság végül visszafordíthatja a döntést, amelyben a Google-t a böngésző eladására kényszeríthetik. De tegyük fel, hogy a Google-nek mégis el kell adnia a Chrome-ot - kinek kell? És miért? A perből kiderül a válasz.
Kezdjük a miérttel: egy böngésző remek módja a saját keresőmotor népszerűsítésének, különösen egy olyan széles körben használt böngésző, mint a Chrome. A Google fejleszti a Chrome-ot, így teljesen logikus, hogy abban a Google kereső a webes keresés alapértelmezett módja. A Chrome ráadásul messze a legszélesebb körben használt böngésző - becslések szerint ezen szoftverek piaci részesedésének kétharmadát birtokolja -, ami azt jelenti, hogy sokkal, de sokkal többen használják a Google Searchet más keresőmotorok helyett csak azért, mert ott ez az alapértelmezett.
De az érdek nem csak a keresés népszerűsítése - egy olyan nagy böngésző, mint a Chrome, lehetőséget ad a vállalatoknak arra, hogy szinte bármit eladjanak. A Chrome birtoklása lehetővé tenné, hogy egy vállalat hirtelen négymilliárd ember elé terjesszen termékeket. Ha egy feltörekvő cég próbál nagyot nőni, akkor ez verhetetlen, különösen, ha egy olyan feltörekvő cégről van szó, mint egy MI-vállalat, amely megpróbálja átalakítani a webet.
Itt vannak a lelkes potenciális vásárlók - legalábbis amiről tudunk:
OpenAI: Nick Turley, a ChatGPT termékvezetője kijelentette, hogy az OpenAI érdeklődne a böngésző megvásárlása iránt. Az OpenAI már rendelkezik a ChatGPT-be épített webes keresési funkciókkal, így logikus, hogy a vállalat érdekelt lenne egy széles körben használt böngésző birtoklásában, hogy potenciálisan még több felhasználóhoz juttassa el a ChatGPT-t. Emellett az OpenAI, a Google egyik legnagyobb riválisa valószínűleg nagyon örülne, ha a Google egyik értékes eszközét birtokolhatná.
Perplexity: Ez a cég szintén mesterséges intelligencia-alapú keresést kínál. A vállalat üzleti vezetője nyilatkozta, hogy érdeklődnének a Chrome megvásárlása iránt. A társaság valószínűleg ugyanazért akarja a Chrome-ot, amiért az OpenAI is: egy olyan platformként, amellyel több embert tudnak rávenni arra, hogy használják a szolgáltatásukat. A cég emellett már saját böngészőt is készít, ami a Perplexity vezérigazgatója szerint segít majd jobb ügynököket építeni, és segít adatokat szerezni az alkalmazáson kívülről, hogy „jobban megértse” a felhasználóit (és persze potenciálisan személyre szabott hirdetéseket jelenítsen meg nekik).
Yahoo: A vállalat a tárgyaláson kijelentette, hogy egy saját webböngészőt fejleszt, de a Chrome megvásárlása sokkal egyszerűbb módja lenne annak, hogy a Yahoo-t sokkal több emberhez juttassák el. A tárgyaláson Brian Provost, a Yahoo Search vezérigazgatója elmondta, hogy ugyan a Chrome megvásárlása több tízmilliárd dollárba kerülhet, de a vállalat ezt a tulajdonos Apollo Global Management segítségével meg tudná valósítani.
Nem a Yahoo az egyetlen cég, amely tizenegy számjegyű árat becsül; Gabriel Weinberg, a DuckDuckGo vezérigazgatója azt vallotta, hogy a Chrome becslésük szerint akár 50 milliárd dollárt is érhet. Ha tehát egy vállalat lehetőséget kapna a Chrome megvásárlására, akkor valószínűleg sok pénzt kell majd letennie az asztalra. De ez a hatalmas befektetés megérheti. Bárki is vásárolja meg a Chrome-ot, azonnal egy több milliárd felhasználóval rendelkező platform tulajdonosa lesz. És most, amikor a Google sebezhetőnek tűnik, a böngésző elvesztése valószínűleg jelentős csapás lenne számukra, főleg ha az egy versenytárshoz kerül.