SG.hu

Gyilkos verseny folyik a programozók munkájának elvételéért

Rengeteg startup dolgozik a szoftveripar átalakításán, a mesterséges intelligenciával foglalkozó csoportok modelljei átformálhatják a kódolói állásokat.

A mesterséges intelligencia készen áll arra, hogy felülmúlja az embereket a kódírás terén, mivel vezető csoportok - köztük az OpenAI, az Anthropic és a Google - versenyfutást folytatnak a szoftveripart átformáló rendszerek kiadásáért. A San Franciscó-i székhelyű OpenAI a héten új modelleket adott ki, amelyek független összehasonlító tesztek szerint a számítógépes programozás eddigi legjobbjai közé tartoznak. Az új GPT-4.1, o3 és o4-mini modellek minden eddiginél hatékonyabban oldják meg a programozási problémákat - az utóbbi kettő „érvelést” használ, így több idő áll rendelkezésre az összetett lekérdezések átgondolására. Az OpenAI szerdán bejelentette a Codex CLI nevű, szabadon elérhető rendszert is, egy úgynevezett MI „ügynököt”, amelyet arra terveztek, hogy modelljei segítségével irányt mutasson a felhasználóknak a kódolási feladatokban.

Ezek a lépések illeszkednek a rivális Anthropic, a Google, a Meta és számos startup közelmúltbeli erőfeszítéseihez, amelyek a kódoláson, mint a nagyméretű nyelvi modellek egyik legegyértelműbb korai felhasználási területén dolgoznak. A programozásnak mint a mesterséges intelligencia rendszerek következő határterületének hangsúlyozása az egyik legkézzelfoghatóbb példája annak, hogy a technológia hogyan alakíthatja át az iparágakat, hiszen szoftverfejlesztők ezrei már most is MI-modelleket használnak munkájuk során. "Ez az az év, amikor az MI örökre jobb lesz, mint az ember kódolás terén” - mondta Kevin Weil, az OpenAI termékigazgatója az Overpowered podcastban. Az előrelépést ahhoz hasonlította, mint amikor az MI évtizeddel ezelőtt felülmúlta az embert a sakkban, de szerinte ennek sokkal demokratizálóbb hatása van „a világra, ha mindenki tud szoftvert készíteni”.


Az iparág vezető személyiségei szerint az LLM-ek felgyorsították a szoftverfejlesztési folyamatot azáltal, hogy néhány szöveges utasítás alapján teljes kódblokkokat generáltak. A mesterséges intelligencia rendszerek képesek a hibák azonosítására és kijavítására is. Az elmúlt évben a mesterséges intelligenciamodellek sokkal jobban képesek megérteni az összetett mintákat, a programozásban bemutatott problémáknál érvelnek és logikusan oldják meg azokat. 2023-ban az MI-rendszerek a SWE-bench nevű iparági teszt alapján a kódolási problémák mindössze 4,4 százalékát voltak képesek megoldani. Ez az arány idén 69,1 százalékra ugrott. Eközben a Microsoft GitHub kódolási platformjának kutatása szerint az amerikai fejlesztők 92 százaléka használ MI-eszközöket.

„Az MI-kódolás több ezer dollárt takarít meg egy mérnök számára” - mondta Misha Laskin, a Reflection AI kódolási startup társalapítója és vezérigazgatója. "Egyes kategóriák esetében képes igény szerint elvégezni helyetted valamit, amiért talán 10 000 dollárt fizettél volna. Egy példátlanul nagy piacra lépünk be”. Az olyan startupok, mint a Reflection nagy befektetői érdeklődést váltottak ki, a cég eddig 130 millió dollárt gyűjtött a Sequoia és a Lightspeed finanszírozásával. Az Anysphere - amely a Cursor kódolási automatizálási eszköz mögött áll - januárban 105 millió dollárt gyűjtött 2,5 milliárd dolláros értékelés mellett.

„Az intelligens munkavégzés költségeit egyre lejjebb szorítjuk, ami azt jelenti, hogy újra kell gondolnunk néhány szerepünket” - mondta Eiso Kant, a Poolside nevű startup társalapítója, mely októberben 500 millió dollárt gyűjtött 3 milliárd dolláros értékelés mellett olyan befektetőktől, mint a Bain Capital és az Nvidia. A Meta tavaly indította el a Code Llama nevű modellt, amely szöveges felszólítások segítségével generál kódot. Az Anthropicnak saját kódolási terméke van, a Claude Code, amelyet februárban indítottak el. Mike Krieger, az Anthropic termékigazgatója szerint a szoftvermérnökök szerepe egyre inkább a „követelmények megértésére, a csapatmunkára és annak megállapítására korlátozódik, hogy amit építettél, az valóban a megfelelő dolog volt-e. Arról van szó, hogy szinte bábjátékossá vagy karmesterévé válsz ezeknek az ügynököknek” - tette hozzá.

Ezzel nem ért egyet Thomas Wolf, a Hugging Face nyílt forráskódú MI-platform társalapítója. "Nem hiszem, hogy a kódolás el fog tűnni. A segédek csak gyorsabbá fogják tenni ezt a folyamatot." - mondta.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • CommieSlayer #10
    Érdekes, hogy mennyire naiv komcsi módon gondolkodtok a gazdaságról. A gazdaság nem egy véges valami, amibe adott számú termelő fér csak bele.
    Képzeljetek el két sóhajtozó munkanélkülit:
    -Tanár voltam, de az AI elvette a munkám, így most arra sincs pénzem, hogy kenyeret vegyek.
    -Ne is mond! Pék voltam, de a robotok elvették a munkám, így most arra sincs pénzem, hogy a gyerekeimet taníttassam.
    Valami nem stimmel ezzel a párbeszéddel, ugye?
    A munkanélküliek össze tudnának állni és csinálni egy működő gazdaságot, ahol kiszolgálják egymás szükségleteit. Általában az állam az első aki ezt próbálja ellehetetleníteni mindenféle előírásokkal, adókkal, minimálbérrel, stb.
  • dyra #9
    Első körben elkezdenek elmaradni a kisebb melók, mert a megrendelő házon belül megoldja AI-jal. Ez rengeteg területet érint majd az IT-szakmán belül is: scriptek, egyszerűbb programozások stb. Hosszabb távon pedig ki tudja, mi lesz, mert ahogy látom, elég lesz csak megmondani az AI-nak, hogy mit csináljon, és ő gyakorlatilag pillanatok alatt elvégzi azt a munkát, amin eddig akár több száz ember dolgozott. Ezzel szépen kiesik az a pénz is, amit ezeknek az embereknek fizettek volna.

    Az idealisták szokták mondani, hogy majd más munkát találnak az emberek. Ezt sose értettem. Egy ember évtizedekig tanul valamit, hogy igazán jó legyen benne – a legtöbb szakmában nem leszel profi 1-2 év alatt. Egy 50 éves embernek nem egyszerű váltania, de egy 35 évesnek se sokkal könnyebb.

    Az alapjövedelemben nem hiszek – szerintem sosem lesz belőle semmi. Szóval világviszonylatban rengeteg munkahely fog megszűnni, és ezzel együtt egy csomó minden be fog szakadni. Én ezt várom az AI-tól, mégpedig 10 éven belül. A gazdagok még gazdagabbak lesznek, a többiek meg mehetnek recskázni (mint ahogy most is mindenki leszarja ki miből él ez később is így lesz).
  • felemelő #8
    "Az allamnak meg mindegy hogy par milliardos fizet sokat vagy rengeteg munkas fejenkent keveset."

    Majdnem igaz, de minek a termelés (amiből a profit jön), ha nincsenek fogyasztók, akik megvegyék?
    A kevés gazdag, mégha túlfogyaszt is, akkor is igen kicsi az össz fogyasztási mennyisége.

    Vagyis ha nem jön egy Feltétel Nélküli Alapjövedelem, aminek alapja vagy a gazdagok vagyonadója vagy magasabb profitadó, akkor nagy baj lesz a "növekedéssel".
    A tőke valós érdeke az lenne, hogy többet juttasson (mondjuk a jelenlegi profitja felét elengedve) a fogyasztásnak, de játékerlmélettel bizonyított, hogy a saját közösségi érdekének megfelelően nem fog ténykedni, mert az egyéni érdek erősebb, ha valamelyik tőkés enged egy másik nem, akkor a második nyer igazán a lépéssel. Az együttes lépést meg vagy értelmes kormányzatok jogszabályai kényszeríthetik ki vagy forradalom. A politikára nem számítok, mert at közel sem demokratikus, nem a tömegeket szolgálja, hanem a tőkét, az vette meg.
  • z5oTtu #7
    A kukások pont nem jó példa, mert nem is keresnek rosszul.
    Én 30+ éve programozóként csak azt látom, hogy egyre többet segít az AI, de kiváltani nem holnap fog. Ugyanis a szoftverfejlesztésnek csak egy része a kódolás; ahogy a cikk is írja. A követelmények elemzésés sosem fogja AI csinálni és ezért magas szerintem a programozók fizetése. De a megrendelő tipikusan nem tudja, hogy mit szeretne (vagy mit lehet) pontosan csináltatni. Ez az AI terjedésével méginkább így lesz, félek hogy leszoknak az emberek a gondolkodásról (Idiocracy 2006). Számomra a mostani AI csak egy eszköz amivel rövidül a kódolási idő. Hasonlóan, mint a grafikusoknak a grafikai programok.
  • bdzsana #5
    szerintem más dolog amikor egy adott iparra csinálnak egy célszerszámot, mint amikor gyakorlatilag az emberi agyat akarják kiváltani, tehát mindenkit.
    Nyilván elöször azt akit jobban megéri. Programozóknak magasabb fizetésük van és gépen dolgoznak így könnyű kiváltani és meg is éri. Kukásnak alacsony a fizetése és drága lenne egy humanoid robottal kiváltani, de a kettő között van pár száz millió vagy pár milliárd ember akinek a nagyon közeli jövőben megszűnhet a munkája.
  • kvp #5
    Pontosan. A kombajnoknak es a tobbi gepnek koszonhetoen tizedannyi ember is kepes lett elvegezni ugyanazt a munkat. A szovogepek is lehetove tettek hogy a munkasokat mashol hasznositsak. A nagybirtokosok es nagytokesek pedig tovabbra is fizetnek adot csak a bevetel nagyobb resze marad meg nekik haszonkent. Az adobevetelek nem csokkennek, csak egyre kevesebb ember kezebe kerul a toke egyre nagyobb resze. A szegenyeknek juto resz pedig valojaban nem csokkent, csak tobb ember kozott kell elosztani ugyanazt az osszeget.

    Az automatizacio sem jelent kevesebb munkat csak mas fajta munkakra lesz szukseg, aminek persze egyre kevesebb ember felel majd meg, mivel egyre feljebb lesz a minimum intelligenciaszint ami a munkahoz szukseges.

    A mesterseges intelligencia viszont nem ennek a folyamatnak a resze hanem a 4 ipari forradalom eleje. Az elso a lovakat tette foloslegesse mig a mostani a munkasokat. Persze a lovakat se oltek halomba, hanem nem szaporitottak oket es termeszetesen lecsokkent a szamuk. Ma mar csak hobbibol tartjak oket. A munkasokkal (velunk) is ez tortenik, minden 2.1-es rata alatti tarsadalom termeszetes uton fogy. Igy beavatkozas nelkul elerheto egy olyan tarsadalom ahol mar csak a gazdagok es az altaluk hobbibol megtartott intelligens/tehetseges/szep szemelyzetuk el. Ahogy a lovak, ugy a munkasok se szolhatnak bele a fejuk folott meghozott dontesekbe es a tobbseg nem is akar. Az allamnak meg mindegy hogy par milliardos fizet sokat vagy rengeteg munkas fejenkent keveset. A cegeknek is mindegy hogy mondjuk 10 ezer autot adnak el darabjat 10 millioert vagy 100 autot darabjat 1 milliardert, ugyanannyit keresnek rajta. Sot a masodik talan magasabb profitot is hozhat, ez majd kiderul.
  • Gabbbbbbbbbbbb #4
    Sokan szoktak ezzel érvelni, szerintem ostobaság. Sajnos az én véleményemtől függetlenül el tudok valamit képzelni.
  • Cat #3
    Jaja, ugyanúgy lesz, ahogy a kombájnok és a szövőgépek bevezetése után.
  • Kotomicuki #2
    Remélem, a MI uú fog legalább adót fizetni is, mint az általa kiváltott embereknek volt az kötelező...
  • Kryon #1
    Ez szívás, de jön ott majd sorban mindenki más is...