SG.hu·
Négyszeresébe kerül a Windows Server futtatása a nem Microsoft felhőcégeknél
A Windows Server futtatása az Amazonnál, az Alibabán és a Google-on akár négyszer annyiba kerül, mint a Microsoft saját felhőjében, és ez a cég szerint teljesen rendben van. Ez a verseny, ez a szellemi tulajdonunk védelme, mondják a redmondi ügyvédek.
Az Amazon és a Google arra kérik a brit versenyfelügyeletet (CMA), hogy „avatkozzon be és korlátozza azt az árat”, amelyet a Microsoft a felhőjükben használt szoftverének licenceléséért számol fel nekik. A Microsoft 2019 óta „szoftverhasználónak” tekinti a Google és az AWS ügyfeleit. A Competition and Markets Authority (CMA) januárban vizsgálta meg a brit felhőalapú számítástechnikai ágazat állapotát, és arra jutottak, hogy az siralmas, és a Microsoft gyakorlata nem segít a helyzeten. Azon ügyfelek, akik az AWS-nél (Amazon Web Services) és a Google-nél Windows Servert szeretnének futtatni, akár négyszer többet kell fizetniük. Mindkét szolgáltató arra panaszkodik, hogy ez hátrányos helyzetbe hozza őket és ügyfeleiket.
A CMA egyetértett azzal, hogy „a Microsoft képes és ösztönözve van arra, hogy részben kizárja az AWS-t és a Google-t az érintett Microsoft-szoftvertermékek használatából, és hogy magatartása károsítja a versenyt a felhőszolgáltatások terén”. De a Microsoft szerint nincs igazuk. "Az Amazon és a Google azt kéri a CMA-tól, hogy avatkozzon be, és korlátozza azt az árat, amelyet a Microsoft felszámíthat nekik, amikor a Microsoft szoftverét használják felhőszolgáltatások létrehozásához és eladásához ügyfeleiknek, valamint azt az árat, amelyet a Microsoft a Microsoft szoftverének használatáért felszámít az Azure-on lévő ügyfeleinek. Ez egy rendkívüli és példátlan beavatkozás, amely semmibe veszi a Microsoft szellemi tulajdonjogait. Az iparágban egyetlen más szoftverszolgáltatót sem érintenének hasonló korlátozások” - állítja a Microsoft. A Microsoft beadványa szerint a jogorvoslat „egyetlen kedvezményezettje” az Amazon és a Google.
A Google tavaly szeptemberben nyújtotta be első trösztellenes panaszát a Microsoft ellen az Európai Bizottsághoz. Frédéric Jenny, az ESSEC Paris Business közgazdasági professzor emeritusának korábbi európai kutatása, amelyet az AWS által támogatott CISPE kereskedelmi csoport megbízásából végeztek, megállapította, hogy az európai ügyfeleknek kollektíven tíz számjegyű összegeket számláznak túl a Microsoft "Bring Your Own Licence" politikája miatt. A Microsoft szerint „köszönhetően” az örökölt szoftverek működésének, az ügyfelek készen állnak arra, hogy a munkaterheket a privát adatközpontokból a felhőbe költöztessék. Ők inkább az Azure-t választják, annak ellenére, hogy „szoftvereink más nyilvános felhőkön, köztük az AWS-en és a Google Cloudon is elérhetők.
„Többféle módon, többek között versenyképes árképzéssel versenyzünk az üzletük elnyeréséért. Az egyik módja annak, hogy marketingtevékenységeink során tudassuk velük, hogy vonzó árakat kívánunk kínálni, az, hogy állandó ajánlatot teszünk az Azure kedvezményes árára, és kompenzáljuk az ár Windows Server és SQL Server szoftverekre eső részét, amikor az ügyfelek olyan munkaterheket telepítenek az Azure-ra, amelyek részben ezekre a szoftverekre támaszkodnak. Ez nem kizárás; ez a verseny lényege, és ez a brit ügyfelek javát szolgálja.”
A Microsoft arra kéri a CMA-t, hogy hasonlítsa össze ezt a stratégiát az AWS S3, Aurora, DynamoDB, valamint a Google BigQuery, Looker, Google Analytics és egyéb szolgáltatásaival. "Az AWS és a Google licenceli a saját szoftvereit a versenytársaiknak, méghozzá fix áron? Nem teszik.” A beadvány hozzáteszi: „Érthető, miért érezhetjük magunkat igazságtalanul kiszemeltnek”. A Microsoft szerint a nagy riválisok tiltakozása üresen cseng, mivel az AWS a legnagyobb felhőalapú számítástechnikai szolgáltató az Egyesült Királyságban - ahol az ügyfelek által 2023-ban elköltött 9 milliárd font 50 százaléka az ő nevéhez fűződik. A Microsoft részesedése 30-40 százalék körül van. A Google Cloud a harmadik helyen áll, mégis 36 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le világszerte a negyedik naptári negyedévre.
A Microsoft szerint a Google „több ezer, ha nem több millió dollárt költött arra, hogy támogasson olyan 'szakmai szövetségeket', amelyek ismételgetik állításait a versenyhatóságok és a kormánytisztviselők előtt”. Korábban az európai felhőinfrastruktúra-szolgáltatók szakmai szövetsége, a CISPE betámadta a Microsoft gyakorlatát az EU-nál, de a Microsoft megegyezett velük. A Google egy 455 millió euró értékű csomaggal akarta rávenni őket, hogy mégis vigyék tovább az ügyet, a Microsoftnak azonban nagyobb sikere volt az udvarlásban. A Google azóta csatlakozott a Nyílt Felhő Koalícióhoz (Open Cloud Coalition, OCC), és a Microsoft már ezt is lobbicsoportnak bélyegezte.
A CMA további aggályait a felhőpiac egészével kapcsolatban a magas belépési díjak, a nagyfokú piaci koncentráció és a jelentős belépési korlátok jelentik. Az AWS-t is erős kritika érte, bár a Google szabadulókártyát kapott, mivel az Egyesült Királyságban „alacsony piaci részesedéssel” rendelkezik. A CMA most azt mérlegeli, hogy a digitális piacokra vonatkozó hatáskörét felhasználva beavatkozzon-e az általa azonosított akadályokkal, nevezetesen a szolgáltatóváltást megnehezítő kilépési díjakkal, a technikai akadályokkal és a Microsoft licencelési gyakorlatával kapcsolatban. A végső döntés még idén várható.
Az Amazon és a Google arra kérik a brit versenyfelügyeletet (CMA), hogy „avatkozzon be és korlátozza azt az árat”, amelyet a Microsoft a felhőjükben használt szoftverének licenceléséért számol fel nekik. A Microsoft 2019 óta „szoftverhasználónak” tekinti a Google és az AWS ügyfeleit. A Competition and Markets Authority (CMA) januárban vizsgálta meg a brit felhőalapú számítástechnikai ágazat állapotát, és arra jutottak, hogy az siralmas, és a Microsoft gyakorlata nem segít a helyzeten. Azon ügyfelek, akik az AWS-nél (Amazon Web Services) és a Google-nél Windows Servert szeretnének futtatni, akár négyszer többet kell fizetniük. Mindkét szolgáltató arra panaszkodik, hogy ez hátrányos helyzetbe hozza őket és ügyfeleiket.
A CMA egyetértett azzal, hogy „a Microsoft képes és ösztönözve van arra, hogy részben kizárja az AWS-t és a Google-t az érintett Microsoft-szoftvertermékek használatából, és hogy magatartása károsítja a versenyt a felhőszolgáltatások terén”. De a Microsoft szerint nincs igazuk. "Az Amazon és a Google azt kéri a CMA-tól, hogy avatkozzon be, és korlátozza azt az árat, amelyet a Microsoft felszámíthat nekik, amikor a Microsoft szoftverét használják felhőszolgáltatások létrehozásához és eladásához ügyfeleiknek, valamint azt az árat, amelyet a Microsoft a Microsoft szoftverének használatáért felszámít az Azure-on lévő ügyfeleinek. Ez egy rendkívüli és példátlan beavatkozás, amely semmibe veszi a Microsoft szellemi tulajdonjogait. Az iparágban egyetlen más szoftverszolgáltatót sem érintenének hasonló korlátozások” - állítja a Microsoft. A Microsoft beadványa szerint a jogorvoslat „egyetlen kedvezményezettje” az Amazon és a Google.
A Google tavaly szeptemberben nyújtotta be első trösztellenes panaszát a Microsoft ellen az Európai Bizottsághoz. Frédéric Jenny, az ESSEC Paris Business közgazdasági professzor emeritusának korábbi európai kutatása, amelyet az AWS által támogatott CISPE kereskedelmi csoport megbízásából végeztek, megállapította, hogy az európai ügyfeleknek kollektíven tíz számjegyű összegeket számláznak túl a Microsoft "Bring Your Own Licence" politikája miatt. A Microsoft szerint „köszönhetően” az örökölt szoftverek működésének, az ügyfelek készen állnak arra, hogy a munkaterheket a privát adatközpontokból a felhőbe költöztessék. Ők inkább az Azure-t választják, annak ellenére, hogy „szoftvereink más nyilvános felhőkön, köztük az AWS-en és a Google Cloudon is elérhetők.
„Többféle módon, többek között versenyképes árképzéssel versenyzünk az üzletük elnyeréséért. Az egyik módja annak, hogy marketingtevékenységeink során tudassuk velük, hogy vonzó árakat kívánunk kínálni, az, hogy állandó ajánlatot teszünk az Azure kedvezményes árára, és kompenzáljuk az ár Windows Server és SQL Server szoftverekre eső részét, amikor az ügyfelek olyan munkaterheket telepítenek az Azure-ra, amelyek részben ezekre a szoftverekre támaszkodnak. Ez nem kizárás; ez a verseny lényege, és ez a brit ügyfelek javát szolgálja.”
A Microsoft arra kéri a CMA-t, hogy hasonlítsa össze ezt a stratégiát az AWS S3, Aurora, DynamoDB, valamint a Google BigQuery, Looker, Google Analytics és egyéb szolgáltatásaival. "Az AWS és a Google licenceli a saját szoftvereit a versenytársaiknak, méghozzá fix áron? Nem teszik.” A beadvány hozzáteszi: „Érthető, miért érezhetjük magunkat igazságtalanul kiszemeltnek”. A Microsoft szerint a nagy riválisok tiltakozása üresen cseng, mivel az AWS a legnagyobb felhőalapú számítástechnikai szolgáltató az Egyesült Királyságban - ahol az ügyfelek által 2023-ban elköltött 9 milliárd font 50 százaléka az ő nevéhez fűződik. A Microsoft részesedése 30-40 százalék körül van. A Google Cloud a harmadik helyen áll, mégis 36 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le világszerte a negyedik naptári negyedévre.
A Microsoft szerint a Google „több ezer, ha nem több millió dollárt költött arra, hogy támogasson olyan 'szakmai szövetségeket', amelyek ismételgetik állításait a versenyhatóságok és a kormánytisztviselők előtt”. Korábban az európai felhőinfrastruktúra-szolgáltatók szakmai szövetsége, a CISPE betámadta a Microsoft gyakorlatát az EU-nál, de a Microsoft megegyezett velük. A Google egy 455 millió euró értékű csomaggal akarta rávenni őket, hogy mégis vigyék tovább az ügyet, a Microsoftnak azonban nagyobb sikere volt az udvarlásban. A Google azóta csatlakozott a Nyílt Felhő Koalícióhoz (Open Cloud Coalition, OCC), és a Microsoft már ezt is lobbicsoportnak bélyegezte.
A CMA további aggályait a felhőpiac egészével kapcsolatban a magas belépési díjak, a nagyfokú piaci koncentráció és a jelentős belépési korlátok jelentik. Az AWS-t is erős kritika érte, bár a Google szabadulókártyát kapott, mivel az Egyesült Királyságban „alacsony piaci részesedéssel” rendelkezik. A CMA most azt mérlegeli, hogy a digitális piacokra vonatkozó hatáskörét felhasználva beavatkozzon-e az általa azonosított akadályokkal, nevezetesen a szolgáltatóváltást megnehezítő kilépési díjakkal, a technikai akadályokkal és a Microsoft licencelési gyakorlatával kapcsolatban. A végső döntés még idén várható.