2024 meghatározó év lesz a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásában - mondta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Humans in charge 2024 - Indítsuk újra a felelős MI-t! című nemzetközi konferencián.

Koltay András a médiahatóság által másodízben megrendezett tanácskozáson arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia lehetőségeket és egyben kockázatokat is rejt. Meglátása szerint ezért olyan környezetet kell létrehozni, amelyben az innováció és az MI felelősségteljes felhasználása "kéz a kézben jár." Elmondta: az MI láthatóan strukturális változásokat eredményez minden alrendszerben. De ha nem okosan használják, és a fejlesztése során nem érvényesítenek etikai szempontokat, akkor több kárt okoz, mint hasznot. Az igazi munka tehát csak most kezdődik - mutatott rá, megjegyezve: fontos, hogy a mesterséges intelligencia "megbízható, átlátható és igazságos" legyen.

Az elnök szavai szerint a mesterséges intelligencia működése olyan, mint egy bűvésztrükk: csodálatos teljesítmény, de valójában nincs "mélysége". A mesterséges intelligencia látszólag intelligens döntéseket hoz, ám ezek nem a valódi tudatosság vagy értelem jelei, csupán a mögöttes algoritmusok és adatok eredményei - magyarázta, hozzátéve: rendszerszintű kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az MI fejlesztése hogyan illeszkedik az emberi értékekhez és a társadalmi normákhoz. Koltay András szerint felvetődik a kérdés, milyen árat fizet a társadalom a mesterséges intelligencia előnyeiért cserébe.

Hogy változik meg általa az információszerzés, a társadalmi párbeszéd, a valóságérzékelés vagy a közösségépítés? - sorolta a kérdéseket. Kérdésként merül fel az is, hogy kezeljék az MI munkaerő-piacra gyakorolt hatását, illetve hogyan védjék meg az emberek magánszféráját. Koltay András leszögezte: újabb szabályokat kell alkotni. "Azt a működést kell támogatni, amely lehetővé teszi az MI további fejlődését, miközben megmarad az emberi méltóság, a szabadság és a biztonság védelme is" - húzta alá, megjegyezve: remélhetőleg sikerül megóvni a társadalmat a negatív hatásoktól.

Kay Firth-Butterfield, a Good Tech Advisory vezérigazgatója azt mondta, fel kell karolni azokat az ötleteket, amelyek jobbá teszik társadalmat, az emberi sokszínűség megőrzése ugyanakkor fontos a jövőben is. Mario Hernandez Ramos, az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia Bizottságának elnöke kiemelte: az MI-nek emberközpontúnak kell lennie és támogatnia kell az embereket. Fontosnak nevezte, hogy az MI felhasználásáról és fejlesztéséről legyen globális párbeszéd. Elmondta, a legtöbb kormánynak megvan a saját, nemzeti stratégiája a mesterséges intelligencia kapcsán, ezek összehangolása azonban még nem történt meg. Szavai szerint szükséges az átfogó szabályozás, hogy az érintett vállalatok - akár kórházak - dönteni tudjanak arról, hogyan alkalmazzák az MI-t, milyen kötelezettségeik vannak vele kapcsolatban.

Ansgar Koene, az Ernst & Young globális MI etikai és szabályozási vezetője üdvözölte, hogy az ENSZ megnyitotta az eszmecserét a témában, és mint mondta, a jövőbeni tervek "jó irányba mennek." Hozzátette ugyanakkor: tudományos befektetésben nem járnak élen a kormányok, pedig a kutatások finanszírozását rendezni kell. Véleménye szerint közös erőfeszítésekre van szükség, hogy tovább léphessenek azok az országok és cégek, ahol megvan a pénz a fejlesztésekre.

Tilesch György nemzetközi MI szakértő, a PHI Institute elnöke, a rendezvény szakmai házigazdája azt hangsúlyozta: intézményeket, közösségeket kell kialakítani, amelyek az MI témájával foglalkoznak. "Az erőforrások koncentrációjára van szükség, egy eddig nem tapasztalt szinten" - fogalmazott, hozzátéve: egyre több egyezmény és jogszabály születik, a technológia fejlődésével azonban nehéz lépést tartani. "Olyan kapacitást kell kifejlesztenünk, amivel megelőzőleg tudjuk kezelni a felmerülő problémákat" - jegyezte meg.

Brando Benifei, az Európai Parlament tagja, az EU mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályának társelőadója azt mondta: a mesterséges intelligencia megjelenése "sokkal horizontálisabb" és szélesebb hatású, mint az interneté volt. "Olyan, mint az elektromos áram. Mindent átír" - hangsúlyozta. Jelezte, nemcsak szabályokra van szükség, hanem a versenyképességi feltételek megteremtésére is. "Fontos, hogy a modelljeink és a gondolataink ne csak papíron működjenek" - húzta alá.