MTI
Egy szoftverhiba miatt ítéltek el ártatlanul postai vezetőket, most orvosolják ezt
Beterjesztette a brit kormány azt a törvénytervezetet, amely jogorvoslatot nyújt több száz ártatlanul elítélt egykori postahivatali vezetőnek. Az érintetteket az elmúlt években a posta által alkalmazott hibás könyvelési szoftver adatai alapján vonták felelősségre.
A Downing Street tájékoztatása szerint a tervezet automatikusan, újabb jogi eljárások nélkül mentesíti az elítélteket az elmarasztaló bírósági határozatok jogkövetkezményei alól. A kormány emellett fejenként 600 ezer font (280 millió forint) egyszeri kártérítést is felajánl az ártatlanul elítélt egykori postahivatali vezetőknek.
Az ügy a brit igazságszolgáltatás újkori történetének messze legsúlyosabb jogtiprási botrányává fajult, miután kiderült, hogy a Nagy-Britanniában közvetlen lakossági postai és egyéb kapcsolódó, főleg pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cég, a Post Office Ltd. 1999 és 2015 között csaknem ezer postahivatali vezető ellen kezdeményezett büntetőjogi eljárást sikkasztás vagy lopás később rendre hamisnak bizonyult vádjával. Az esetek nagy többségében elmarasztaló ítéletek születtek, számos érintett éveket töltött rács mögött, az ártatlanul elítéltek többsége anyagilag teljesen tönkrement, többen öngyilkosságot követtek el.
A feljelentések és a büntetőeljárások alapját a Post Office által a Fujitsu elektronikai óriáscég egyik leányvállalatától vásárolt, Horizon nevű könyvelési szoftver súlyos hibái képezték, a program ugyanis rendszeresen nagyarányú, esetenként több tízezer font nem létező hiányt mutatott ki az egyes postahivatalok pénzügyi mérlegében. A postahivatali vezetők és informatikai szakértők is azonnal jelezték, hogy szoftverhibáról van szó, a Post Office azonban - amelynek helyi postahivatalait névhasználati engedéllyel magánszemélyek bérlik és vezetik - a figyelmeztetések ellenére éveken keresztül egymás után kezdeményezte a tömeges büntetőeljárásokat üzletvezetői ellen.
Paula Vennells, a cég volt vezérigazgatója és több más vállalat egykori igazgatósági tagja a botrány elhatalmasodása után lemondott a brit üzleti szektorban betöltött minden tisztségéről, és a múlt hónapban visszaadta a Brit Birodalom Rendjének parancsnoki címe (CBE) kitüntetést is, amelyet a kormány ajánlása alapján 2019-ben vett át II. Erzsébet királynőtől. A károsultak érdekvédelmi szervezetei azonban büntetőjogi eljárást is követelnek a botrány felelősei ellen.
A Downing Street tájékoztatása szerint a tervezet automatikusan, újabb jogi eljárások nélkül mentesíti az elítélteket az elmarasztaló bírósági határozatok jogkövetkezményei alól. A kormány emellett fejenként 600 ezer font (280 millió forint) egyszeri kártérítést is felajánl az ártatlanul elítélt egykori postahivatali vezetőknek.
Az ügy a brit igazságszolgáltatás újkori történetének messze legsúlyosabb jogtiprási botrányává fajult, miután kiderült, hogy a Nagy-Britanniában közvetlen lakossági postai és egyéb kapcsolódó, főleg pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cég, a Post Office Ltd. 1999 és 2015 között csaknem ezer postahivatali vezető ellen kezdeményezett büntetőjogi eljárást sikkasztás vagy lopás később rendre hamisnak bizonyult vádjával. Az esetek nagy többségében elmarasztaló ítéletek születtek, számos érintett éveket töltött rács mögött, az ártatlanul elítéltek többsége anyagilag teljesen tönkrement, többen öngyilkosságot követtek el.
A feljelentések és a büntetőeljárások alapját a Post Office által a Fujitsu elektronikai óriáscég egyik leányvállalatától vásárolt, Horizon nevű könyvelési szoftver súlyos hibái képezték, a program ugyanis rendszeresen nagyarányú, esetenként több tízezer font nem létező hiányt mutatott ki az egyes postahivatalok pénzügyi mérlegében. A postahivatali vezetők és informatikai szakértők is azonnal jelezték, hogy szoftverhibáról van szó, a Post Office azonban - amelynek helyi postahivatalait névhasználati engedéllyel magánszemélyek bérlik és vezetik - a figyelmeztetések ellenére éveken keresztül egymás után kezdeményezte a tömeges büntetőeljárásokat üzletvezetői ellen.
Paula Vennells, a cég volt vezérigazgatója és több más vállalat egykori igazgatósági tagja a botrány elhatalmasodása után lemondott a brit üzleti szektorban betöltött minden tisztségéről, és a múlt hónapban visszaadta a Brit Birodalom Rendjének parancsnoki címe (CBE) kitüntetést is, amelyet a kormány ajánlása alapján 2019-ben vett át II. Erzsébet királynőtől. A károsultak érdekvédelmi szervezetei azonban büntetőjogi eljárást is követelnek a botrány felelősei ellen.