JohnnyCage
Az IBM áttörést ért el a chipfejlesztésben
[CNet] Az IBM kutatói olyan technológiai áttörést értek el, amely a szakemberek szerint megnyitja az utat a mikroprocesszorok következő korszaka előtt. A jövő processzorai nanotechnológiával készülnek majd, a szilícium alapanyag pedig már a múlté lesz.
A nanotechnológia kifejlesztésével a molekulastruktúrák olyan manipulációját tökéletesítik a kutatók, amelyek lehetővé fogják tenni az IBM számára a szén nanocsövek tranzisztorként való alkalmazását. A nanocsövek, amelyek mindössze 5-10 atom szélesek, 10 ezerszer vékonyabbak az emberi hajszálnál. A technológia nagyon igéretes, és számos szakember szerint szilícium-alapú chipek biztos utódja válik majd belőle a következő évtizedekben.
Az IBM kutatói sikert értek el azon próbálkozásukkal, amellyel a félvezető nanocsövek közül el akarták távolítani a fémes szennyeződéseket, amik ezidáig megakadályozták a technológia felhasználását. A szilícium chipalapanyag jelenleg még megfelelőnek számít, de a technológia hozzávetőleg 10 év múlva eléri elméleti határait, és új utakat kell választani a chipgyártásban. Ennek oka a chipek folyamatosan csökkenő tranzisztorméretében van, amely a processzorok összettségének, közvetetten pedig sebességének növelése miatt elkerülhetetlen.
A nanotechnológiával készülő chipek rendkívül kis méretűek lesznek, és fogyasztásuk is alacsony lesz. Ellenben összetettségük és sebességük új korszakot nyit majd a processzorok történelmében. A nanocsöveket Sumio Iijima, a NEC egyik kutatója fedezte fel még 1991-ben. A kutatók később arra is megtalálták a módszert, hogy miként lehetne a chipeket nagy mennyiségben előállítani.
Mint minden új technológia, a nanocsövek is számos akadályt gördítenek a kutatók elé. A technológia, amellyel kicsi, de rendkívül nagy teljesítményű chipek lennének készíthetőek szinte fillérekért, nagyobb meghibásodási hajlamot mutat a gyártás közben. Az IBM, valamint a Harvard és a MIT egyetemek azon az állásponton vannak, hogy a technológiát igenis meg lehet valósítani.
A kutatók korábban azzal a problémával kellett, hogy szembenézzenek, hogy a nanocsövek a gyártáskor összevissza helyezkednek el, és utólag kell őket rendezni. Másik komoly probléma volt ezidáig az is, hogy a nanocsövek között fém darabok találhatóak, amelyek rövidrezárnánk a tranzisztorokat. Az IBM bejelentése szerint sikeresen túljutott ezeken a problémákon.
A nanotechnológia kifejlesztésével a molekulastruktúrák olyan manipulációját tökéletesítik a kutatók, amelyek lehetővé fogják tenni az IBM számára a szén nanocsövek tranzisztorként való alkalmazását. A nanocsövek, amelyek mindössze 5-10 atom szélesek, 10 ezerszer vékonyabbak az emberi hajszálnál. A technológia nagyon igéretes, és számos szakember szerint szilícium-alapú chipek biztos utódja válik majd belőle a következő évtizedekben.
Az IBM kutatói sikert értek el azon próbálkozásukkal, amellyel a félvezető nanocsövek közül el akarták távolítani a fémes szennyeződéseket, amik ezidáig megakadályozták a technológia felhasználását. A szilícium chipalapanyag jelenleg még megfelelőnek számít, de a technológia hozzávetőleg 10 év múlva eléri elméleti határait, és új utakat kell választani a chipgyártásban. Ennek oka a chipek folyamatosan csökkenő tranzisztorméretében van, amely a processzorok összettségének, közvetetten pedig sebességének növelése miatt elkerülhetetlen.
A nanotechnológiával készülő chipek rendkívül kis méretűek lesznek, és fogyasztásuk is alacsony lesz. Ellenben összetettségük és sebességük új korszakot nyit majd a processzorok történelmében. A nanocsöveket Sumio Iijima, a NEC egyik kutatója fedezte fel még 1991-ben. A kutatók később arra is megtalálták a módszert, hogy miként lehetne a chipeket nagy mennyiségben előállítani.
Mint minden új technológia, a nanocsövek is számos akadályt gördítenek a kutatók elé. A technológia, amellyel kicsi, de rendkívül nagy teljesítményű chipek lennének készíthetőek szinte fillérekért, nagyobb meghibásodási hajlamot mutat a gyártás közben. Az IBM, valamint a Harvard és a MIT egyetemek azon az állásponton vannak, hogy a technológiát igenis meg lehet valósítani.
A kutatók korábban azzal a problémával kellett, hogy szembenézzenek, hogy a nanocsövek a gyártáskor összevissza helyezkednek el, és utólag kell őket rendezni. Másik komoly probléma volt ezidáig az is, hogy a nanocsövek között fém darabok találhatóak, amelyek rövidrezárnánk a tranzisztorokat. Az IBM bejelentése szerint sikeresen túljutott ezeken a problémákon.