Berta Sándor

Kiborg csótányt készítettek japán tudósok

A gépi rovarok már jó ideje a kutatások tárgyát képezik és a tudósoknak most sikerült áttörést elérniük.

A japán RIKEN Úttörő Kutatási Klaszter (CPR) nemzetközi csapata egy újratölthető csótánykiborgot mutatott be. Ez a világ első rovar-robot hibrid megoldása. A kutatócsapatnak sikerült egy madagaszkári csótányt egy apró vezérlőegységgel, egy újratölthető akkumulátorral és egy 0,004 milliméter vékony napelemmel felszerelnie. A faj ijesztően nagy, egyedei 6 cm hosszúak. Ultravékony és rugalmas anyagokat használtak, hogy ne korlátozzák az állat mozgási szabadságát. Ez nem volt így a korábbi hasonló projektek esetében. A mozgásszabadság biztosításával a rovarkiborgok érettek lettek a gyakorlati felhasználásra.

A csótánykiborg segíthet a veszélyes vagy az ember számára elérhetetlen területek felderítésében, illetve a környezet megfigyelésében. Ehhez azonban a rovaroknak hosszabb időn keresztül autonóm módon kell működniük és irányíthatónak kell maradniuk, mert senki sem akar robotrovar-rajokat ellenőrizetlenül a természetbe engedni. A legnagyobb kihívást a szakemberek számára a rovarok energiaellátásának biztosítása jelentette. Töltődokkolóról szó sem lehetett, mivel az korlátozta volna az akció hatósugarát az időkritikus küldetéseknél. Ehelyett egyfajta hátizsákot fejlesztettek ki a csótány számára a lábak vezérlésére szolgáló chippel és egy lítium-polimer akkumulátorral, ami az állat páncélján helyezkedik el.


A csótány hátsó végére a Kenjiro Fukuda által vezetett csoport egy mindössze 0,004 milliméter vékony napelemet erősített, amely 17,2 mW teljesítményt nyújt, ami Fukuda szerint ötvenszerese a korábbi rendszerek teljesítményének. Az egész hátizsákot rugalmas anyagból nyomtatták és az átfedő szegmensek révén maximális mozgásszabadságot biztosít az állatnak. A kísérlet sikeres volt: a vezetékek felszerelése után a tudósok 30 percig mesterséges napfénnyel sugározták be a napelemet, majd képesek voltak irányítani a csótányt. Fukuda bízott abban, hogy más rovarokat is képesek lesz kiborgokká alakítani. A kutató kijelentette: "A stratégiánkat más rovarokra, vagy talán a jövőben akár repülő bogarakra, például kabócákra is át lehet majd ültetni."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sydra #11
    Ez egy muglinak hihetetlen tud lenni, de a legtöbb államilag támogatott tudományos projectben semmi értelmeset nem csinálnak. A legtöbb egyetemeken élő doktor csak a papírgyártáshoz ért.
  • ReTeK #10
    Sok évnyi kísérletezés,fejlesztés kutatást megspórolhatta volna a sok “hülye” japán tudós elég lett volna ha megkérdezik a komment szekciót :))) béna es kínzás- lol te mega-hülye
  • RJoco #9
    Nagyon béna és ráadásul még kínzás is.
    Gondolom macskára vagy kutyára könnyebb lenne felszerelni, főleg, hogy nem kell a mérettel annyit bajlódni, csak annak meg túl nagy lenne az ellenállása.
    A csótányt meg senki nem sajnálja, senki nem szeretné a házában látni.
    Ezért kell minél kisebbet gyártani :DDD
  • Sydra #8
    Nem tudják irányítani és nem mozgatnak rajta az égadta világon semmit. Ez pont olyan mintha a fejedre raknánk egy napelemes elektrosokkolót ami lesokkolja az oldaladat ha megnyomok egy gombot.
  • Gabbbbbbbbbbbb #7
    Szerintem eleg erdekes, hogy iranyitjak a csotanyt, mozgatjak a labait, na meg, hogy 17mA-t tud a potroh meretu napelem.
  • Tetsuo #6
    Értem én, de ebben semmi komoly felfedezés nincsen.
  • Gabbbbbbbbbbbb #5
    Ez csak egy "proof of concept" tákolmány, ha ezt sorozatgyártanák, akkor kb. ötödére lehetne zsugorítani.
  • asgh #4
  • Tetsuo #3
    Ráadásul k*rva nagy. Azt hittem kisebb méretben is működik, amit majd tovább akarnak kicsinyíteni, de ez így, mint egy amatőr barkácsolás.
  • Sydra #2
    Nekem ebből a videóból az jön le, hogy nem működik. Nem tudtak felvenni egy olyan jelenetet sem, ahol konzisztensen jobbra balra mozgatják. Valamit elektrosokkolnak benne, amire néha csinál valamit. Ez nem egy nagy mutatvány.
    Remélem jó sok pénzt eltapsolt erre a "nemzetközi kutatócsoport".
    Utoljára szerkesztette: Sydra, 2022.09.09. 10:42:39