Berta Sándor
Bekerül a kvantum-számítástechnika az európai chiptörvénybe
Mivel a chipgyártásban már úgyis lemaradtunk, inkább a következő technológiára kellene összpontosítani.
A Brüsszelben megrendezett Európai Innovációs Térség Csúcstalálkozón, az Európai Parlament védnöksége alatt zajló konferencián a politika, az ipar és a tudomány képviselői a kvantumtechnológia és a készülő csip-törvényjavaslat kapcsolatát vitatták meg. Tom Berendsen, holland európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának (ITRE) tagja kifejtette, hogy mivel az Európai Unió már most is nagy lemaradásban van a félvezetők terén, ezért a következő technológiákba, például a kvantumszámítógépekbe kellene befektetnie, egy olyan területbe, ahol az EU még vezető szerepet tölt be.
A szakértők azt szorgalmazzák, hogy a kvantum-számítástechnika kiterjesztése és az abba való beruházás szerepeljen az európai chipekről szóló törvényjavaslatban, mivel az Európai Unió ígéretes úttörőnek számít ezen a területen. Bár a chipekről szóló törvényjavaslat célja az is, hogy az EU versenyképesebbé váljon a félvezető-ellátási láncokban, elsősorban "stratégiai autonómiáról" van szó. Berendsen hozzátette, hogy soha nem lesz annyi pénzünk, mint az Amerikai Egyesült Államokban vagy Ázsiában, de az együttműködés megvan, kifejtve, hogy a tagállamok közötti együttműködés fontos tényező lesz a cél elérésében.
Menno Veldhorst, a QuTech kvantumkutató intézet csoportvezetője hangsúlyozta, hogy az Európai Unió vezető szerepet tölt be a félvezető kvantumszámítógépek kutatásában, de ez még nem áll készen az alkalmazásra. A szakértők egyetértettek abban, hogy az előrelépéshez több kutatásra és a termelés növelésére van szükség. Ehhez elengedhetetlenek a nagyobb beruházások és a chiptörvény szerinti fejlesztési irányok.
Kristiaan De Greve, az IMEC professzora, tudományos igazgatója és kvantum-számítástechnikai programigazgatója szerint a kvantumfizika különböző típusai különböző problémákkal és különböző megoldásokkal járnak. Míg a kvantum-számítástechnika esetében a felskálázást és a zajcsökkentést a gyártás javításával lehetne elérni, addig a kvantumkommunikáció és a kvantumérzékelés költségeit, tömeges elfogadását és piaci elfogadottságát együttműködésekkel lehetne áthidalni, mivel ezek a növekedés motorjai. Az együttműködés pedig fontos a felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében.
Maud Vinet, a Leti Kutatóintézet kvantumhardver-programjának vezetője azt taglalta, hogy a kutatási és technológiai szervezetek közötti együttműködés már folyamatban van, de még inkább ösztönözni kellene. Bár az európai uniós chiptörvény az innovációra és a kapacitásépítésre összpontosít, a szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a meglévő infrastruktúra nem maradhat le, és hogy a kapacitásnövelés előtt először a gyárak építéssel kell foglalkozni. Somya Gupta, a QuTech munkatársa mindezt azzal egészítette ki, hogy felmerült az új tehetségek bevonzásának kérdése is. A fiatalokkal kell kezdeni az ökoszisztéma kiépítését, azaz az egyetemekkel és a startupokkal.
A Brüsszelben megrendezett Európai Innovációs Térség Csúcstalálkozón, az Európai Parlament védnöksége alatt zajló konferencián a politika, az ipar és a tudomány képviselői a kvantumtechnológia és a készülő csip-törvényjavaslat kapcsolatát vitatták meg. Tom Berendsen, holland európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának (ITRE) tagja kifejtette, hogy mivel az Európai Unió már most is nagy lemaradásban van a félvezetők terén, ezért a következő technológiákba, például a kvantumszámítógépekbe kellene befektetnie, egy olyan területbe, ahol az EU még vezető szerepet tölt be.
A szakértők azt szorgalmazzák, hogy a kvantum-számítástechnika kiterjesztése és az abba való beruházás szerepeljen az európai chipekről szóló törvényjavaslatban, mivel az Európai Unió ígéretes úttörőnek számít ezen a területen. Bár a chipekről szóló törvényjavaslat célja az is, hogy az EU versenyképesebbé váljon a félvezető-ellátási láncokban, elsősorban "stratégiai autonómiáról" van szó. Berendsen hozzátette, hogy soha nem lesz annyi pénzünk, mint az Amerikai Egyesült Államokban vagy Ázsiában, de az együttműködés megvan, kifejtve, hogy a tagállamok közötti együttműködés fontos tényező lesz a cél elérésében.
Menno Veldhorst, a QuTech kvantumkutató intézet csoportvezetője hangsúlyozta, hogy az Európai Unió vezető szerepet tölt be a félvezető kvantumszámítógépek kutatásában, de ez még nem áll készen az alkalmazásra. A szakértők egyetértettek abban, hogy az előrelépéshez több kutatásra és a termelés növelésére van szükség. Ehhez elengedhetetlenek a nagyobb beruházások és a chiptörvény szerinti fejlesztési irányok.
Kristiaan De Greve, az IMEC professzora, tudományos igazgatója és kvantum-számítástechnikai programigazgatója szerint a kvantumfizika különböző típusai különböző problémákkal és különböző megoldásokkal járnak. Míg a kvantum-számítástechnika esetében a felskálázást és a zajcsökkentést a gyártás javításával lehetne elérni, addig a kvantumkommunikáció és a kvantumérzékelés költségeit, tömeges elfogadását és piaci elfogadottságát együttműködésekkel lehetne áthidalni, mivel ezek a növekedés motorjai. Az együttműködés pedig fontos a felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében.
Maud Vinet, a Leti Kutatóintézet kvantumhardver-programjának vezetője azt taglalta, hogy a kutatási és technológiai szervezetek közötti együttműködés már folyamatban van, de még inkább ösztönözni kellene. Bár az európai uniós chiptörvény az innovációra és a kapacitásépítésre összpontosít, a szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a meglévő infrastruktúra nem maradhat le, és hogy a kapacitásnövelés előtt először a gyárak építéssel kell foglalkozni. Somya Gupta, a QuTech munkatársa mindezt azzal egészítette ki, hogy felmerült az új tehetségek bevonzásának kérdése is. A fiatalokkal kell kezdeni az ökoszisztéma kiépítését, azaz az egyetemekkel és a startupokkal.