Berta Sándor
Napfényben is jól olvasható kijelzőt fejlesztettek ki
A képernyőt kiváló színmegjelenítés jellemzi.
A Chalmers Műszaki Egyetem kutatói egy olyan mobilkijelző prototípusát fejlesztették ki, amely olyan vékony, mint a papír, minden színt kiválóan ad vissza és erős napfényben is jól olvasható. A szakemberek a fejlesztést "elektronikus papírnak" nevezték és az a megszokott, sok energiát fogyasztó háttérvilágítás helyett a környezeti fényeket használja a szövegek és a kép kontrasztosabb megjelenítésére. Az ilyen, úgynevezett reflektív képernyők a fényt egy kijelző alatti tükröződő felületről a felhasználó szemébe "dobják vissza".
Marika Gugole, a Chalmers munkatársa azt mondta, hogy a kutatásuk megmutatta, hogy a technológia kereskedelmi alkalmazása is vonzóvá tehető. Az első kísérlet során az energiaegyensúly ugyan kiváló volt, a fogyasztás a korábbi egytizedére csökkent le, de a színek nem voltak elég élénkek. Az áttörést végül egy porózus nanoszerkezetű anyaggal sikerült elérni, amely volfrám-trioxidot, aranyat és platinát tartalmazott. A felhasznált fémmennyiség ugyanakkor nagyon kicsi, így nem drágítja meg a gyártást.
Gugole és a kollégája, Andreas Dahlin módosította a képernyő dizájnját is: azt a modult, amely az anyagot elektromosan vezetővé teszi, a színeket visszaadó nanostruktúra alatt helyezték el. Korábban az a nanostruktúra felett volt, de így most a színek sokkal tisztábbak. Az új kijelző nézése közben az emberi szem nem fárad el olyan gyorsan, mint a hagyományos monitorok esetében. Dahlin hangsúlyozta, hogy a gyártók néhány hónapon belül készen állhatnak a sorozatgyártásra. Az okostelefonokon túl a táblagépek is ilyen képernyőket kaphatnának.
A Chalmers Műszaki Egyetem kutatói egy olyan mobilkijelző prototípusát fejlesztették ki, amely olyan vékony, mint a papír, minden színt kiválóan ad vissza és erős napfényben is jól olvasható. A szakemberek a fejlesztést "elektronikus papírnak" nevezték és az a megszokott, sok energiát fogyasztó háttérvilágítás helyett a környezeti fényeket használja a szövegek és a kép kontrasztosabb megjelenítésére. Az ilyen, úgynevezett reflektív képernyők a fényt egy kijelző alatti tükröződő felületről a felhasználó szemébe "dobják vissza".
Marika Gugole, a Chalmers munkatársa azt mondta, hogy a kutatásuk megmutatta, hogy a technológia kereskedelmi alkalmazása is vonzóvá tehető. Az első kísérlet során az energiaegyensúly ugyan kiváló volt, a fogyasztás a korábbi egytizedére csökkent le, de a színek nem voltak elég élénkek. Az áttörést végül egy porózus nanoszerkezetű anyaggal sikerült elérni, amely volfrám-trioxidot, aranyat és platinát tartalmazott. A felhasznált fémmennyiség ugyanakkor nagyon kicsi, így nem drágítja meg a gyártást.
Gugole és a kollégája, Andreas Dahlin módosította a képernyő dizájnját is: azt a modult, amely az anyagot elektromosan vezetővé teszi, a színeket visszaadó nanostruktúra alatt helyezték el. Korábban az a nanostruktúra felett volt, de így most a színek sokkal tisztábbak. Az új kijelző nézése közben az emberi szem nem fárad el olyan gyorsan, mint a hagyományos monitorok esetében. Dahlin hangsúlyozta, hogy a gyártók néhány hónapon belül készen állhatnak a sorozatgyártásra. Az okostelefonokon túl a táblagépek is ilyen képernyőket kaphatnának.