Berta Sándor
Európában is támadják a ClearView AI-t
Öt országban is keresetet nyújtottak be a cég ellen.
Tavaly januárban kiderült, hogy a ClearView AI amerikai vállalat több mint 3 milliárd arcfotót töltött le a világhálóról. A társaság a képeket nem különleges adatbázisokból gyűjtötte össze, hanem nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Facebook, az Instagram, a LinkedIn, a Twitter, a YouTube és más szolgáltatások rendszereiből. A ClearView AI adatbázisát magánszemélyek, elsősorban befektetők és a startup-alapító barátai is kipróbálhatták, s alkalmazhatták teljesen magán jellegű célokra. A vállalkozás februárban Kanadával rúgta össze a port, majd áprilisban több jogvédő szervezet és állami hivatal is támadta.
Most a Hermes Center, a Homo Digitalis, a noyb és a Privacy International (PI) keresetet nyújtott be a vállalkozás ellen Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország és Olaszország adatvédelmi hivatalához. A szervezetek a cég szerintük jogsértő gyakorlatával indokolták a lépést.
Ioannisz Kouvakasz, a PI jogi referense elmondta, hogy az európai adatvédelmi törvények nagyon egyértelműek, ha arról van szó, hogy a vállalatok milyen célokra használhatják fel az emberek adatait. Az egyedülálló arcjellemzők megosztása akár a rendőrségekkel, akár más társaságokkal már túlmegy a határon.
A ClearView AI gyakorlatát jelenleg a brit, a német és az olasz adatvédelmi hivatal is vizsgálja. A társaság európai bűnüldöző hivatalokkal is együttműködési szerződéseket kötött. Görögországban ugyanakkor a rendőrség a Homo Digitalis kérdésére cáfolta, hogy kooperálna a vállalkozással.
Fabio Pietrosanti, a Hermes Center elnöke kifejtette, hogy az arcfelismerési technológiák fenyegetik mind a fizikai, mind az internetes életünket. Azáltal, hogy ezek a rendszereik titokban a biometriai adatainkat gyűjtik, lehetővé teszik az állandó megfigyelésünket.
Alan Dahi, a noyb adatvédelmi jogásza hozzátette, hogy azért, mert valami online elérhető, még nem lesz automatikusan szabad préda. A ClearView AI gyakorlata morálisan és jogi szempontból is erősen vitatható. Az adatvédelmi hatóságoknak ezért aktívabbaknak kell lenniük és az ilyen és hasonló cégeket meg kell akadályozniuk abban, hogy megszerezhessék az európai uniós állampolgárok személyes adatait.
Az adatvédelmi hivataloknak három hónapjuk van arra, hogy a keresetekre megadják a választ. A szervezetek mindenesetre egységes reakciót várnak.
Tavaly januárban kiderült, hogy a ClearView AI amerikai vállalat több mint 3 milliárd arcfotót töltött le a világhálóról. A társaság a képeket nem különleges adatbázisokból gyűjtötte össze, hanem nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Facebook, az Instagram, a LinkedIn, a Twitter, a YouTube és más szolgáltatások rendszereiből. A ClearView AI adatbázisát magánszemélyek, elsősorban befektetők és a startup-alapító barátai is kipróbálhatták, s alkalmazhatták teljesen magán jellegű célokra. A vállalkozás februárban Kanadával rúgta össze a port, majd áprilisban több jogvédő szervezet és állami hivatal is támadta.
Most a Hermes Center, a Homo Digitalis, a noyb és a Privacy International (PI) keresetet nyújtott be a vállalkozás ellen Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország és Olaszország adatvédelmi hivatalához. A szervezetek a cég szerintük jogsértő gyakorlatával indokolták a lépést.
Ioannisz Kouvakasz, a PI jogi referense elmondta, hogy az európai adatvédelmi törvények nagyon egyértelműek, ha arról van szó, hogy a vállalatok milyen célokra használhatják fel az emberek adatait. Az egyedülálló arcjellemzők megosztása akár a rendőrségekkel, akár más társaságokkal már túlmegy a határon.
A ClearView AI gyakorlatát jelenleg a brit, a német és az olasz adatvédelmi hivatal is vizsgálja. A társaság európai bűnüldöző hivatalokkal is együttműködési szerződéseket kötött. Görögországban ugyanakkor a rendőrség a Homo Digitalis kérdésére cáfolta, hogy kooperálna a vállalkozással.
Fabio Pietrosanti, a Hermes Center elnöke kifejtette, hogy az arcfelismerési technológiák fenyegetik mind a fizikai, mind az internetes életünket. Azáltal, hogy ezek a rendszereik titokban a biometriai adatainkat gyűjtik, lehetővé teszik az állandó megfigyelésünket.
Alan Dahi, a noyb adatvédelmi jogásza hozzátette, hogy azért, mert valami online elérhető, még nem lesz automatikusan szabad préda. A ClearView AI gyakorlata morálisan és jogi szempontból is erősen vitatható. Az adatvédelmi hatóságoknak ezért aktívabbaknak kell lenniük és az ilyen és hasonló cégeket meg kell akadályozniuk abban, hogy megszerezhessék az európai uniós állampolgárok személyes adatait.
Az adatvédelmi hivataloknak három hónapjuk van arra, hogy a keresetekre megadják a választ. A szervezetek mindenesetre egységes reakciót várnak.