Akár piti bűncselekmények esetén is joguk van a rendőröknek megtudni, hogy egy mobiltelefonról kit hívtak fel a bűnözők.

Az Európai Unió Bírósága a C-207/16-os számú ítéletében kimondta, hogy a rendőrségi nyomozók - bizonyos feltételek mellett - a kisebb bűncselekmények, például a zsebtolvajlás, esetében is hozzáférhetnek a mobiltelefonokban tárolt információkhoz. Fontos ugyanakkor, hogy az eljárás nem vezethet az érintettek magánéletének súlyos károsodásához.

Az ügy előzménye, hogy Spanyolországban a rendőrök egy pénztárca és egy mobiltelefon elrablása ügyében nyomoztak. A helyi rendőrség kérte, hogy hozzáférhessen azon személyek adataihoz, akiket a cselekményt követő 12 nap során felhívtak a lopott készülékről. Az ügyben eljáró bíró elutasította a kérést, többek között arra hivatkozva, hogy a bűncselekmény a spanyol jog alapján nem számít súlyosnak, mert az elkövetőkre nem szabható ki több mint 5 éves börtönbüntetés. A spanyol államügyészség fellebbezett a döntés ellen a tarragonai regionális bíróságnál. Ezután került az ügy az Európai Unió Bírósága elé.

Az európai uniós szabályok alapján az emberek magánéletét és a személyes adatok védelmét csak különleges esetekben lehet és szabad korlátozni. Kivételt jelenthetnek a nemzetbiztonságot veszélyeztető események és a bűncselekmények felderítését célzó nyomozások. Fontos volt annak megállapítása, hogy ebben a konkrét ügyben az adatok kiadása súlyos beavatkozást jelentene-e az érintettek magánéletébe. Az Európai Unió Bírósága úgy ítélte meg, hogy nem. A testület hozzátette, hogy az információk kizárólag a súlyosabb ügyekben kérhetők és elemezhetők ki.