Berta Sándor
A felhasználói szokásoktól is függ az épületek energiahatékonysága
Hiába az automatizáció, ha például a kazán kezelőfelülete túl bonyolult vagy felhúzott redőnynél is bekapcsolva marad a világítás.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) és az ottawai Carleton Egyetem munkatársai egy nemzetközi kutatóprojekt keretében azt vizsgálják, hogy mennyire vannak összefüggések a felhasználói szokások és az épületek energetikai teljesítménye között. Napjainkban a globális energiatermelés körülbelül egyharmadát alkalmazzák az épületek működtetésére. Miután az épületek által elfoglalt terület egyre nagyobb, ezért a felhasznált energiamennyiség is folyamatosan nő, annak ellenére is, hogy javul az energiahatékonyság. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a területen akár 80 százalékos energia-megtakarítás is elérhető.
A klímavédelem területén az egyik legfontosabb dolog az épületek energiahatékonyságának a javítása. A fókuszban az energiahatékony építkezés és felújítás áll, de - amint az kiderült - emellett az emberek magatartásának is nagy jelentősége van. Azt ugyanakkor még nem tudják a szakértők, hogy a felhasználói szokások miként járulnak hozzá az épületek energiahatékonyságának a javításához. Éppen ezért tanulmányozzák ezt a kérdést a német és a kanadai tudósok, akik arra is kíváncsiak, hogy mennyire lehet ezeket a folyamatokat befolyásolni.
Andreas Wagner, a Karlsruhei Technológiai Intézet professzora kiemelte, hogy az épületek energiaszükségletét nem csupán az energiahatékony építéssel és felújítással lehet csökkenteni, hanem épülettípusoktól és felhasználástól függően akár a felére is lehet mérsékelni. Ezzel szemben a pazarló felhasználói magatartás akár a kétszeresére is növelheti az energiafogyasztást. Utóbbihoz hozzájárulhat például az átgondolatlan automatizálás, például, ha a fűtés beállításához nem társul hatékony kezelőfelület. Éppen ezért a valódi energia-megtakarításhoz az automatizálást úgy kell megvalósítani, hogy az emberek mindig észszerűen befolyásolhassák az épülettechnikát.
A tudós Liam O'Briennel, a Carleton Egyetem professzorával közösen koordinálja a nemzetközi kutatóprogramot. Többek között azt vizsgálják, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az épületek hő-, vizuális és akusztikai jellemzői, továbbá, hogy e folyamatok során milyen szerepet játszanak a kezelőfelületek, s miként lehet egymással intelligensen összekötni és megtervezni a termosztátokat, a villanykapcsolókat és a zsalukat. A felhasználói magatartás modellezéséhez a szakemberek Big Data módszereket is felhasználnak, amelyek különböző épülettechnikai és dolgok internetéhez kapcsolódó adatcsomagokon alapulnak. A céljuk az, hogy praktikus ajánlásokat fogalmazzanak majd meg az épületek dizájnjával és működtetésével, valamint a visszafogott felhasználói magatartással kapcsolatban. Mindezek rendkívül fontosak lehetnek az okosotthonok és az azokba felszerelhető rendszerek szempontjából is.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) és az ottawai Carleton Egyetem munkatársai egy nemzetközi kutatóprojekt keretében azt vizsgálják, hogy mennyire vannak összefüggések a felhasználói szokások és az épületek energetikai teljesítménye között. Napjainkban a globális energiatermelés körülbelül egyharmadát alkalmazzák az épületek működtetésére. Miután az épületek által elfoglalt terület egyre nagyobb, ezért a felhasznált energiamennyiség is folyamatosan nő, annak ellenére is, hogy javul az energiahatékonyság. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a területen akár 80 százalékos energia-megtakarítás is elérhető.
A klímavédelem területén az egyik legfontosabb dolog az épületek energiahatékonyságának a javítása. A fókuszban az energiahatékony építkezés és felújítás áll, de - amint az kiderült - emellett az emberek magatartásának is nagy jelentősége van. Azt ugyanakkor még nem tudják a szakértők, hogy a felhasználói szokások miként járulnak hozzá az épületek energiahatékonyságának a javításához. Éppen ezért tanulmányozzák ezt a kérdést a német és a kanadai tudósok, akik arra is kíváncsiak, hogy mennyire lehet ezeket a folyamatokat befolyásolni.
Andreas Wagner, a Karlsruhei Technológiai Intézet professzora kiemelte, hogy az épületek energiaszükségletét nem csupán az energiahatékony építéssel és felújítással lehet csökkenteni, hanem épülettípusoktól és felhasználástól függően akár a felére is lehet mérsékelni. Ezzel szemben a pazarló felhasználói magatartás akár a kétszeresére is növelheti az energiafogyasztást. Utóbbihoz hozzájárulhat például az átgondolatlan automatizálás, például, ha a fűtés beállításához nem társul hatékony kezelőfelület. Éppen ezért a valódi energia-megtakarításhoz az automatizálást úgy kell megvalósítani, hogy az emberek mindig észszerűen befolyásolhassák az épülettechnikát.
A tudós Liam O'Briennel, a Carleton Egyetem professzorával közösen koordinálja a nemzetközi kutatóprogramot. Többek között azt vizsgálják, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az épületek hő-, vizuális és akusztikai jellemzői, továbbá, hogy e folyamatok során milyen szerepet játszanak a kezelőfelületek, s miként lehet egymással intelligensen összekötni és megtervezni a termosztátokat, a villanykapcsolókat és a zsalukat. A felhasználói magatartás modellezéséhez a szakemberek Big Data módszereket is felhasználnak, amelyek különböző épülettechnikai és dolgok internetéhez kapcsolódó adatcsomagokon alapulnak. A céljuk az, hogy praktikus ajánlásokat fogalmazzanak majd meg az épületek dizájnjával és működtetésével, valamint a visszafogott felhasználói magatartással kapcsolatban. Mindezek rendkívül fontosak lehetnek az okosotthonok és az azokba felszerelhető rendszerek szempontjából is.