Berta Sándor
Tízszer több adatot gyűjt az Android, mint az iOS
A Google sokkal gyakrabban kérdezi le a felhasználói adatokat, mint az Apple.
A Google óránként átlagosan 40,2 alkalommal kéri le a felhasználói adatokat az Androidot futtató okostelefonoktól. Az Apple esetében eközben óránként 4,2 lekérdezést regisztráltak. A Google adatlekérései naponta 4,4 megabájt adatforgalmat generálnak, míg az Apple adatlekérdezései naponta 0,63 megabájtot. Mindez azután derült ki, hogy a Vanderbilt Egyetem munkatársai a Digital Context Next szakmai szervezet megbízásából tanulmányt készítettek az Android és az iOS operációs rendszerek adatgyűjtéseiről.
Nagy különbségek vannak a lekérdezett adatok típusában is. Az androidos okostelefonoktól kapott információk 35 százaléka a tartózkodási hellyel, 24 százaléka az eszköz feltöltéseivel kapcsolatos adat, míg további 18 százaléka a Google Play rendszeréhez kapcsolódó információ. Az Apple esetében ugyanezek az arányok a következőképpen néznek ki: 1 százalék a tartózkodási hellyel, 46 százalék a készülékek feltöltéseivel, míg 4 százalék az App Store rendszerével kapcsolatos adat.
A tanulmányhoz Douglas Schmidt, a Vanderbilt Egyetem professzora fejlesztett ki egy olyan modellt, amely egy átlagos felhasználói napot mutat be. A modell egy új Google-fiókra és egy új SIM-kártyára épült. Az gyorsan láthatóvá vált, hogy a webes konszern a különböző tevékenységekről, például az emberek tartózkodási helyeiről, a megtett útjaikról és a hallgatott zeneszámokról gyűjt információkat. Meglepő módon a társaság az adatok több mint kétharmadát passzív eszközökkel gyűjtötte össze. A Google ennek ellenére már egyetlen nap után képes volt feltűnő pontossággal azonosítani egy új felhasználó érdeklődési területeit.
Az óriáscég adatgyűjtéseiben kiemelt szerep jut a Chrome böngészőnek, amelyet Schmidt a tesztjei során a háttérben futtatott. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az Android és a Chrome felhasználói interakciók nélkül is továbbítottak adatokat a Google szervereinek. Egy nem használt, meghatározott helyen lévő androidos mobiltelefon, amelynél a háttérben aktivált Chrome böngésző futott, 24 óra alatt 340-szer küldte el a tartózkodási helyszínnel kapcsolatos információkat. A Google még akkor is kap adatokat, ha valaki iPhone készüléket használ, de azon Chrome böngésző fut. Ilyen esetekben viszont óránként csak 0,73 lekérdezést regisztráltak a Google irányából és azok 75 százaléka az online reklámokhoz kapcsolódott. E tevékenység miatt naponta 0,76 megabájt adatforgalom keletkezett.
Az anyag készítői arra a végső következtetésre jutottak, hogy a Google információgyűjtéseinek nagy része akkor valósul meg, amikor a felhasználó nincs közvetlen kapcsolatban egy Google-termékkel. Az adatgyűjtés rendkívül nagy mértékű - különösen a mobil androidos eszközök esetében. S bár olyan információk gyűjtése valósul meg, amelyek alapján egyetlen személyt sem lehet azonosítani, de a Google rendelkezik azzal a képességgel, hogy más forrásokból származó adatokat használjon fel e gyűjtemények névtelenségének a feloldására.
A Google óránként átlagosan 40,2 alkalommal kéri le a felhasználói adatokat az Androidot futtató okostelefonoktól. Az Apple esetében eközben óránként 4,2 lekérdezést regisztráltak. A Google adatlekérései naponta 4,4 megabájt adatforgalmat generálnak, míg az Apple adatlekérdezései naponta 0,63 megabájtot. Mindez azután derült ki, hogy a Vanderbilt Egyetem munkatársai a Digital Context Next szakmai szervezet megbízásából tanulmányt készítettek az Android és az iOS operációs rendszerek adatgyűjtéseiről.
Nagy különbségek vannak a lekérdezett adatok típusában is. Az androidos okostelefonoktól kapott információk 35 százaléka a tartózkodási hellyel, 24 százaléka az eszköz feltöltéseivel kapcsolatos adat, míg további 18 százaléka a Google Play rendszeréhez kapcsolódó információ. Az Apple esetében ugyanezek az arányok a következőképpen néznek ki: 1 százalék a tartózkodási hellyel, 46 százalék a készülékek feltöltéseivel, míg 4 százalék az App Store rendszerével kapcsolatos adat.
A tanulmányhoz Douglas Schmidt, a Vanderbilt Egyetem professzora fejlesztett ki egy olyan modellt, amely egy átlagos felhasználói napot mutat be. A modell egy új Google-fiókra és egy új SIM-kártyára épült. Az gyorsan láthatóvá vált, hogy a webes konszern a különböző tevékenységekről, például az emberek tartózkodási helyeiről, a megtett útjaikról és a hallgatott zeneszámokról gyűjt információkat. Meglepő módon a társaság az adatok több mint kétharmadát passzív eszközökkel gyűjtötte össze. A Google ennek ellenére már egyetlen nap után képes volt feltűnő pontossággal azonosítani egy új felhasználó érdeklődési területeit.
Az óriáscég adatgyűjtéseiben kiemelt szerep jut a Chrome böngészőnek, amelyet Schmidt a tesztjei során a háttérben futtatott. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az Android és a Chrome felhasználói interakciók nélkül is továbbítottak adatokat a Google szervereinek. Egy nem használt, meghatározott helyen lévő androidos mobiltelefon, amelynél a háttérben aktivált Chrome böngésző futott, 24 óra alatt 340-szer küldte el a tartózkodási helyszínnel kapcsolatos információkat. A Google még akkor is kap adatokat, ha valaki iPhone készüléket használ, de azon Chrome böngésző fut. Ilyen esetekben viszont óránként csak 0,73 lekérdezést regisztráltak a Google irányából és azok 75 százaléka az online reklámokhoz kapcsolódott. E tevékenység miatt naponta 0,76 megabájt adatforgalom keletkezett.
Az anyag készítői arra a végső következtetésre jutottak, hogy a Google információgyűjtéseinek nagy része akkor valósul meg, amikor a felhasználó nincs közvetlen kapcsolatban egy Google-termékkel. Az adatgyűjtés rendkívül nagy mértékű - különösen a mobil androidos eszközök esetében. S bár olyan információk gyűjtése valósul meg, amelyek alapján egyetlen személyt sem lehet azonosítani, de a Google rendelkezik azzal a képességgel, hogy más forrásokból származó adatokat használjon fel e gyűjtemények névtelenségének a feloldására.