A repülőterekre is becsekkolt a digitalizáció, a Budapest Airporttól is tanult a világ számos repülőtere.

Egyre több repülőtér modernizálja működését a legújabb technológia alkalmazásával. A digitalizációban élen járó reptereken már robotokat használnak, kiterjesztett valóság segít az utasoknak tájékozódni, vizsgálják a blokklánc alkalmazásának lehetőségeit, és egyre több üzemeltető nyit a startupok felé. A digitalizáció hajtóereje a hatékonyság növelése, a reptéri élmény erősítése – hangzott el az SAP szoftvercég nemzetközi reptér konferenciáján.

A repülőterek tavaly közel 4 milliárd utast szolgáltak ki, akiknek 97 százaléka legalább egy mobil eszközt is magával vitt. A mobilitás jobb kihasználása új bevételi forrásokat teremthet az utazási szektorban. Ezt ismerte fel az a cég, amely a wifi hálózatokra csatlakozók kereséseit elemezve képes segíteni az üzleteket abban, hogy helyalapú, releváns ajánlatokat küldjenek a gépükre várakozóknak.


Mobiladatokkal egyaránt dolgozik az a „Live Airport” nevű rendszer, amely egyetlen irányítópulton teszi áttekinthetővé a repülőtér komplex működtetését. Az adatok bekötésével többek közt láthatóvá válik, hogy hányan igyekeznek a reptérre az egyes autómegosztó alkalmazások segítségével, hatékonyabbá tehető a parkolás, és előzetesen kezelhető a kialakuló tumultus az utascsarnokon belül. Valós időben nyomon követhető az is, hogy merre áramlik a tömeg a terminálokon, hogy milyen a helyi marketingkampányok, egyedi akciók hatékonysága, de előre látható az is, hogy mi a következménye egy esetleges járatkésésnek.

Ugyanezen a felületen érkezik jelzés arról is, ha – például – a földi kiszolgálók egyik targoncájában kimerülőben van az akkumulátor, így az irányítók gyorsan utasítást adhatnak a közelben tartózkodó karbantartónak, és ha szükséges, a nála lévő okos eszközre elküldhetik a cserénél előírt protokoll leírását is. A mesterséges intelligenciával felruházott okos eszközök a teheráruk kezelésénél is szerepet kapnak, például a konténerek gyorsabb kezelését, ellenőrzését teszik lehetővé.


A fenti példák széleskörű elterjedésére ugyanakkor még várni kell, a legtöbb repülőtér egyelőre az adatok összegyűjtésére és alapszintű üzleti hasznosításukra fókuszál. Az üzemeltetők persze érzik, hogy lépést kell tartaniuk a technikai fejlődéssel, amit az is jelez, hogy tavaly – a SITA globális felmérése szerint – több mint 8 milliárd dollár értékben költöttek informatikai fejlesztésekre.

A konferencia helyszínét biztosító Budapest Airport is megosztotta tapasztalatait a digitalizáció terén. A Kelet-Európa legjobb repülőtere címet sorozatban ötödik éve elnyerő vállalat számos innovatív fejlesztést indított és indít el, hogy megfelelhessen a folyamatosan változó igényeknek. Ezek egyike a vállalat digitális átalakulását támogató központi rendszer kialakítása. Az év elején szolgálatba állt újgenerációs SAP rendszer többek közt a mesterséges intelligencia mindennapos hasznosítására is lehetőséget teremt.