MTI
Szuperszámítógéppel akartak bitcoint bányászni orosz atomtudósok
Őrizetbe vette az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a szarovi Összoroszországi Kísérleti Fizikai Tudományos Kutatóintézetének két mérnökét, akiket azzal vádolnak, hogy megpróbáltak bitcoint bányászni az intézmény szuperkomputerével - közölte az Interfax hírügynökség.
Az értesülést Tatyjana Zalesszkaja, a zárt intézet sajtószolgálatának vezetője megerősítette. Szarovban 2011-ben állították rendszerbe az akkor Oroszországban a leggyorsabbnak számító, 1 petaflop műveleti sebességű szuperkomputert, amelyet a világ 500-as toplistáján a 12. helyre rangsoroltak. A Roszatom azt tervezte, hogy háromévente megtízszerezi a gép kapacitását, 2020-ra elérve az exaflop-szintet. A két mérnököt akkor fülelte le a kutatóintézet biztonsági szolgálata, amikor azok az internetkapcsolat megteremtése érdekében az elszigetelt számítógépet megkísérelték a belső hálózattal összekötni. Az FSZB azt is vizsgálja, hogy ezzel a két gyanúsított nem követett-e el hazaárulást.
A közelmúltban Oroszország több jelentős vállalatánál és intézményénél is előfordult, hogy az alkalmazottak a céges számítógépes kapacitásokat kriptovaluta bányászatára használták. German Gref, a Szberbank elnök-vezérigazgatója a napokban arról számolt be, hogy ilyen esetek többször is előfordultak az irányítása alatt álló vezető pénzintézetben. Decemberben az FSZB őrizetbe vette a vnukovói repülőtér egyik rendszergazdáját, aki a moszkvai légi irányítás kapacitásait állította a kriptodeviza-szerzés szolgálatába. Szeptemberben az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget kormányánál lepleztek le hasonló kísérletet.
A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett "bányászat", amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.
Az értesülést Tatyjana Zalesszkaja, a zárt intézet sajtószolgálatának vezetője megerősítette. Szarovban 2011-ben állították rendszerbe az akkor Oroszországban a leggyorsabbnak számító, 1 petaflop műveleti sebességű szuperkomputert, amelyet a világ 500-as toplistáján a 12. helyre rangsoroltak. A Roszatom azt tervezte, hogy háromévente megtízszerezi a gép kapacitását, 2020-ra elérve az exaflop-szintet. A két mérnököt akkor fülelte le a kutatóintézet biztonsági szolgálata, amikor azok az internetkapcsolat megteremtése érdekében az elszigetelt számítógépet megkísérelték a belső hálózattal összekötni. Az FSZB azt is vizsgálja, hogy ezzel a két gyanúsított nem követett-e el hazaárulást.
A közelmúltban Oroszország több jelentős vállalatánál és intézményénél is előfordult, hogy az alkalmazottak a céges számítógépes kapacitásokat kriptovaluta bányászatára használták. German Gref, a Szberbank elnök-vezérigazgatója a napokban arról számolt be, hogy ilyen esetek többször is előfordultak az irányítása alatt álló vezető pénzintézetben. Decemberben az FSZB őrizetbe vette a vnukovói repülőtér egyik rendszergazdáját, aki a moszkvai légi irányítás kapacitásait állította a kriptodeviza-szerzés szolgálatába. Szeptemberben az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget kormányánál lepleztek le hasonló kísérletet.
A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett "bányászat", amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.