MTI
Az online gyűlöletbeszéd gyorsabb törlését várja el az EU
Határozottabb fellépést vár az Európai Bizottság az internetes platformoktól a világhálón megjelenő illegális tartalmakkal, például a gyűlöletkeltő bejegyzésekkel és a terrorpropagandával szemben - derült ki a brüsszeli testület által ma bemutatott új irányelvekből.
Mint a bizottság kiemelte: a terrorpropaganda, illetve a gyűlöletkeltő és uszító tartalmak terjedése komoly veszélyt jelent az uniós állampolgárok biztonságára és aláássa a digitális környezet iránti bizalmat, a cél a megelőzés mellett ezért a problémás bejegyzések gyors, automatikus azonosítása, majd eltávolítása. "A helyzet fenntarthatatlan, az esetek több mint 28 százalékában nagyjából egy hétig tart, mire az online platformok törlik az illegális tartalmakat" - közölte sajtótájékoztatóján Marija Gabriel, a digitális gazdaságért felelős uniós biztos, hangsúlyozva, hogy felelősségteljesebb fellépést várnak el az érintett cégektől.
Közleményében az Európai Bizottság leszögezte: az online platformoknak az elkövetkező hónapokban gyors intézkedéseket kell hozniuk, különösképpen a terrorizmus, illetve a gyűlöletbeszéd tekintetében. A platformoknak szorosabban együtt kell működniük az illetékes nemzeti hatóságokkal és az úgynevezett megbízható bejelentőkkel. Emellett automatikus felismerési technológiákra van szükség, és olyan mechanizmusokra, amelyekkel a felhasználók egyszerűen bejelenthetik az illegális tartalmakat - közölték.
A jogellenes tartalmakat a lehető leggyorsabban el kell távolítani, súlyos kockázat, például terrortámadásra való felbujtás esetén pedig rögzített határidőket lehet előírni. Többet kell tenni továbbá a már törölt tartalmak újbóli megjelenésének megelőzése érdekében, ehhez a bizottság automatikus eszközök kifejlesztését és használatát javasolja. Mint írták, az érintett cégeknek rendszeres átláthatósági jelentéseket kell majd benyújtaniuk a beérkezett értesítések számáról és típusáról.
Andrus Ansip digitális egységes piacért felelős biztos arról számolt be, hogy az irányelvek biztosítékokat tartalmaznak a túlzott törlés elkerülésére, valamint biztosítják az átláthatóságot és az alapvető jogok, például a szólásszabadság védelmét. "Nem nyugodhatunk bele, hogy a digitális világban vadnyugati állapotok uralkodjanak, cselekednünk kell" - mondta Vera Jourová uniós igazságügyi biztos.
Mint a bizottság kiemelte: a terrorpropaganda, illetve a gyűlöletkeltő és uszító tartalmak terjedése komoly veszélyt jelent az uniós állampolgárok biztonságára és aláássa a digitális környezet iránti bizalmat, a cél a megelőzés mellett ezért a problémás bejegyzések gyors, automatikus azonosítása, majd eltávolítása. "A helyzet fenntarthatatlan, az esetek több mint 28 százalékában nagyjából egy hétig tart, mire az online platformok törlik az illegális tartalmakat" - közölte sajtótájékoztatóján Marija Gabriel, a digitális gazdaságért felelős uniós biztos, hangsúlyozva, hogy felelősségteljesebb fellépést várnak el az érintett cégektől.
Közleményében az Európai Bizottság leszögezte: az online platformoknak az elkövetkező hónapokban gyors intézkedéseket kell hozniuk, különösképpen a terrorizmus, illetve a gyűlöletbeszéd tekintetében. A platformoknak szorosabban együtt kell működniük az illetékes nemzeti hatóságokkal és az úgynevezett megbízható bejelentőkkel. Emellett automatikus felismerési technológiákra van szükség, és olyan mechanizmusokra, amelyekkel a felhasználók egyszerűen bejelenthetik az illegális tartalmakat - közölték.
A jogellenes tartalmakat a lehető leggyorsabban el kell távolítani, súlyos kockázat, például terrortámadásra való felbujtás esetén pedig rögzített határidőket lehet előírni. Többet kell tenni továbbá a már törölt tartalmak újbóli megjelenésének megelőzése érdekében, ehhez a bizottság automatikus eszközök kifejlesztését és használatát javasolja. Mint írták, az érintett cégeknek rendszeres átláthatósági jelentéseket kell majd benyújtaniuk a beérkezett értesítések számáról és típusáról.
Andrus Ansip digitális egységes piacért felelős biztos arról számolt be, hogy az irányelvek biztosítékokat tartalmaznak a túlzott törlés elkerülésére, valamint biztosítják az átláthatóságot és az alapvető jogok, például a szólásszabadság védelmét. "Nem nyugodhatunk bele, hogy a digitális világban vadnyugati állapotok uralkodjanak, cselekednünk kell" - mondta Vera Jourová uniós igazságügyi biztos.