MTI
Fegyverkísérlet lehetett a legutóbbi vírustámadás
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági szakértője szerint fegyverkísérlet volt a két napja elindult globális vírustámadás.
Krasznay Csaba szerint globálisan kell újragondolni az ilyen támadások elleni védekezés technikáját. Tudatosítanunk kell, mekkora károkat okozhatnak az ilyen támadások, példaként említve, hogy a NATO-nak is foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, mikor lépteti ilyen esetben életbe a közös védelem passzusát. Mint mondta, a tapasztalatok alapján az újabb "kártékony kód" észlelését követő 24-36 órán belül megjelenik "valamiféle védelem".
A kárelhárítás zajlik, a Boriszpil kijevi nemzetközi repülőtéren helyreállt a kommunikációs rendszer. Az európai uniós rendőri együttműködést koordináló Europol szervezet viszont arra figyelmeztetett, hogy a Petya nevű zsarolóvírus még mindig támad a világ egyes pontjain. A Petya hasonló a korábban elterjesztett WannaCry zsarolóvírushoz, ám attól sokkal veszélyesebb. Jelenleg - mivel még mindig nem sikerült mindenhol leállítani - a nemzetközi rendvédelmi szervezet még nem tudja megmondani, hogy összesen hány "áldozatot" szedett a komputeres vírusfertőzés. A közleményben az Europol nem nevezte meg azokat az országokat, ahol a vírus terjedését még nem sikerült megállítani.
Pablo Rjabikin, a Boriszpil reptér vezérigazgatója Facebook-oldalán tájékoztatott arról, hogy honlapjuk ismét elérhető, rendben működik, beleértve az online tablót az érkező és induló járatokról, azaz sikerült elhárítaniuk a vírus okozta fennakadást az utazók tájékoztatásában. Ezt megelőzően a kedden támadásban lendült zsarolóvírus miatt nem működött az online tabló a weboldalukon, a reptéren lévő óriáskijelzőkön pedig "kézi módszerrel" kellett frissíteniük negyedóránként az információkat. Az ukrán kiberrendőrség csak szerdán több mint ezer telefonhívást kapott a hackertámadással összefüggésben. A telefonálók zöme technikai segítséget kért, a hatóság szakemberei 24 órás szolgálatban álltak rendelkezésre.
A világszerte elterjesztett Petya Ukrajnában okozta a legtöbb gondot, megtámadva a számítógépeket mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos - állami és magán - szolgáltató, illetve gyártóvállalatnál, a Boriszil reptéren, de a leállított csernobili atomerőműben is. Az ukrán kormány viszont már kedden megnyugtatta a közvéleményt, hogy a hackertámadás stratégiai létesítmények működésében nem okozott fennakadást, szerdán pedig közölte, hogy meg is fékezték az országban a vírus további terjedését.
Krasznay Csaba szerint globálisan kell újragondolni az ilyen támadások elleni védekezés technikáját. Tudatosítanunk kell, mekkora károkat okozhatnak az ilyen támadások, példaként említve, hogy a NATO-nak is foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, mikor lépteti ilyen esetben életbe a közös védelem passzusát. Mint mondta, a tapasztalatok alapján az újabb "kártékony kód" észlelését követő 24-36 órán belül megjelenik "valamiféle védelem".
A kárelhárítás zajlik, a Boriszpil kijevi nemzetközi repülőtéren helyreállt a kommunikációs rendszer. Az európai uniós rendőri együttműködést koordináló Europol szervezet viszont arra figyelmeztetett, hogy a Petya nevű zsarolóvírus még mindig támad a világ egyes pontjain. A Petya hasonló a korábban elterjesztett WannaCry zsarolóvírushoz, ám attól sokkal veszélyesebb. Jelenleg - mivel még mindig nem sikerült mindenhol leállítani - a nemzetközi rendvédelmi szervezet még nem tudja megmondani, hogy összesen hány "áldozatot" szedett a komputeres vírusfertőzés. A közleményben az Europol nem nevezte meg azokat az országokat, ahol a vírus terjedését még nem sikerült megállítani.
Pablo Rjabikin, a Boriszpil reptér vezérigazgatója Facebook-oldalán tájékoztatott arról, hogy honlapjuk ismét elérhető, rendben működik, beleértve az online tablót az érkező és induló járatokról, azaz sikerült elhárítaniuk a vírus okozta fennakadást az utazók tájékoztatásában. Ezt megelőzően a kedden támadásban lendült zsarolóvírus miatt nem működött az online tabló a weboldalukon, a reptéren lévő óriáskijelzőkön pedig "kézi módszerrel" kellett frissíteniük negyedóránként az információkat. Az ukrán kiberrendőrség csak szerdán több mint ezer telefonhívást kapott a hackertámadással összefüggésben. A telefonálók zöme technikai segítséget kért, a hatóság szakemberei 24 órás szolgálatban álltak rendelkezésre.
A világszerte elterjesztett Petya Ukrajnában okozta a legtöbb gondot, megtámadva a számítógépeket mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos - állami és magán - szolgáltató, illetve gyártóvállalatnál, a Boriszil reptéren, de a leállított csernobili atomerőműben is. Az ukrán kormány viszont már kedden megnyugtatta a közvéleményt, hogy a hackertámadás stratégiai létesítmények működésében nem okozott fennakadást, szerdán pedig közölte, hogy meg is fékezték az országban a vírus további terjedését.