SG.hu
Fogalmunk sincs a vírusok okozta veszélyek nagyságáról
Az Acronis „A biztonsági mentés világnapja” alkalmából készített felmérése szerint szakadék tátong a biztonsági kockázatok és a válaszadók felkészültsége között.
Az olyan cégek és magánszemélyek, akik felhő alapú tárolási és biztonsági mentési szolgáltatásokat szeretnének igénybe venni, leginkább az adatbiztonság miatt aggódnak. A új fenyegetésként és kockázatként megjelenő „zsarolóvírusok” felbukkanása még sürgetőbbé teszi a lehető legjobb megoldások kiválasztását. A hibrid felhő alapú adatvédelem és tárolás terén jelenlévő Acronis a Google Surveys segítségével hat országban (USA, Egyesült Királyság, Ausztrália, Németország, Franciaország és Japán) „A biztonsági mentés világnapja 2017” alkalmából végzett egy felmérést. Az eredmények tanulságosak.
A felmérés egyik fő eredménye, hogy jelentős szakadék van a zsarolóvírusok támadásainak veszélye, és a között, hogy a válaszadók mennyire vannak tudatában a veszélynek – illetve hogy mennyire felkészültek egy ilyen támadás kezelésére. "Ez a felmérés komoly eltérést tárt fel a válaszadók adatainak tulajdonított érték és az adatok védelmére tett tényleges intézkedések között" – mondta Szergej Beluszov, az Acronis alapítója és vezérigazgatója. Ez a fogyasztói piacra és a vállalkozásokra egyaránt igaz.
A válaszadók több mint egyharmada mondta azt, hogy ők maguk vagy családtagjaik már vesztettek el adatokat, és a válaszadók több mint 25 százaléka elismerte, hogy nem végeznek semmiféle biztonsági mentést. A nagy sajtónyilvánosságnak örvendő zsarolóvírus-támadások ellenére a válaszadók több mint 66 százaléka mondta azt, hogy soha nem hallott a zsarolóvírusokról. Míg 67,2 százalékuk tulajdonított nagy fontosságot saját személyes adatainak, dokumentumainak, képeinek, videóinak és zenéinek, csak 5,8 százalékuk tudta azt, hogy egy zsarolóvírus támadása után 500 dollárnál is többe kerülhet az adatok visszaszerzése.
A teljes kép kedvéért a zsarolóvírusok az FBI szerint csak 2016-ban 1 milliárd dollárt kasszíroztak, és míg a nyilvános esetek nagy hírverést kapnak, az otthoni számítógépek ellen intézett támadásokról szó sem esik. "A biztonsági fenyegetések a magánszemélyeket is célba veszik, nem csak a vállalkozásokat" – mondta el Eric O'Neill, az FBI egykori terror- és kémelhárító ügynöke. "Hajlamosak vagyunk úgy gondolni erre, hogy ez a vállalatok vagy a kormány gondja. A helyzet azonban az, hogy a legtöbb rosszindulatú szoftver áldozatai lehetnek akár a szülők, nagyszülők, vagy bárki, akinek van e-mail címe és számítógépe."
Az olyan cégek és magánszemélyek, akik felhő alapú tárolási és biztonsági mentési szolgáltatásokat szeretnének igénybe venni, leginkább az adatbiztonság miatt aggódnak. A új fenyegetésként és kockázatként megjelenő „zsarolóvírusok” felbukkanása még sürgetőbbé teszi a lehető legjobb megoldások kiválasztását. A hibrid felhő alapú adatvédelem és tárolás terén jelenlévő Acronis a Google Surveys segítségével hat országban (USA, Egyesült Királyság, Ausztrália, Németország, Franciaország és Japán) „A biztonsági mentés világnapja 2017” alkalmából végzett egy felmérést. Az eredmények tanulságosak.
A felmérés egyik fő eredménye, hogy jelentős szakadék van a zsarolóvírusok támadásainak veszélye, és a között, hogy a válaszadók mennyire vannak tudatában a veszélynek – illetve hogy mennyire felkészültek egy ilyen támadás kezelésére. "Ez a felmérés komoly eltérést tárt fel a válaszadók adatainak tulajdonított érték és az adatok védelmére tett tényleges intézkedések között" – mondta Szergej Beluszov, az Acronis alapítója és vezérigazgatója. Ez a fogyasztói piacra és a vállalkozásokra egyaránt igaz.
A válaszadók több mint egyharmada mondta azt, hogy ők maguk vagy családtagjaik már vesztettek el adatokat, és a válaszadók több mint 25 százaléka elismerte, hogy nem végeznek semmiféle biztonsági mentést. A nagy sajtónyilvánosságnak örvendő zsarolóvírus-támadások ellenére a válaszadók több mint 66 százaléka mondta azt, hogy soha nem hallott a zsarolóvírusokról. Míg 67,2 százalékuk tulajdonított nagy fontosságot saját személyes adatainak, dokumentumainak, képeinek, videóinak és zenéinek, csak 5,8 százalékuk tudta azt, hogy egy zsarolóvírus támadása után 500 dollárnál is többe kerülhet az adatok visszaszerzése.
A teljes kép kedvéért a zsarolóvírusok az FBI szerint csak 2016-ban 1 milliárd dollárt kasszíroztak, és míg a nyilvános esetek nagy hírverést kapnak, az otthoni számítógépek ellen intézett támadásokról szó sem esik. "A biztonsági fenyegetések a magánszemélyeket is célba veszik, nem csak a vállalkozásokat" – mondta el Eric O'Neill, az FBI egykori terror- és kémelhárító ügynöke. "Hajlamosak vagyunk úgy gondolni erre, hogy ez a vállalatok vagy a kormány gondja. A helyzet azonban az, hogy a legtöbb rosszindulatú szoftver áldozatai lehetnek akár a szülők, nagyszülők, vagy bárki, akinek van e-mail címe és számítógépe."