MTI
Súlyos nemzetbiztonsági kihívás a digitalizáció
A belső elhárításért felelős német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője, Hans-Georg Maassen szerint Oroszországnak tulajdonítható informatikai támadások érik Németországot.
A nemzetbiztonsági szolgálat vezetője a 20. európai rendőrségi konferencián (EPK) tartott előadásában kiemelte, hogy Németország nemzetközi környezete mélyreható átalakuláson megy keresztül. Az iszlamisták egyre inkább az interneten, közösségi portálokon vagy azonnali üzenetküldő szolgáltatások használatával szervezkednek, és a radikalizálódás terepe is mind inkább a "kibertér", a digitalizációval létrejött világ. Az így kialakuló "online iszlamista mecsetközösségek" létezését a hálózaton kívüli világban legfeljebb annak révén lehet észrevenni, hogy megváltozik valakinek a magatartása, de azt nem lehet tudni, hogy ki tartozik még abba a társaságba, amelybe belekeveredett.
A digitalizáció szélesebb értelemben is súlyos nemzetbiztonsági kihívás, a sérülékenység folyamatosan növekedik, mert Nyugat mindennapi élete egyre inkább összefonódik a kibertérrel, a negyedik ipari forradalomnak vagy 4.0-ás iparnak is nevezett átalakulással - a digitalizáció és az ipari termelés összekapcsolódásával - még nagyobbá válik a támadási felület. A kibertér olcsó és hatékony lehetőséget nyújt olyan célok elérésére, amelyekhez a hálózaton kívüli világban sok erőforrásra és kiterjedt hírszerzési infrastruktúrára lenne szükség. Így a digitalizáció révén módosítani lehet az erőviszonyokon, "néhány jól képzett kiberharcossal térdre lehet kényszeríteni egy ipari államot, Dávid a győzelem esélyével küzdhet meg Góliáttal" - mutatott rá a BfV elnöke.
Mint mondta, a hírszerző szolgálatok hagyományos célokra, kémkedésre, szabotázsra, dezinformációra - félrevezetésre -, beszivárgásra és a befolyásszerzésre használják digitalizáció lehetőségeit. Ezt Németország is érzi, nagyjából 2007 óta egyre erősebben. Különösen aggasztó a feltehetően Oroszországnak tulajdonítható informatikai támadások sora, köztük a vélhetően orosz katonai és kormányzati intézmények irányítása alatt álló APT28 csoport 2015-ben végrehajtott támadása a szövetségi parlament (Bundestag) ellen.
A nemzetbiztonsági szolgálat vezetője a 20. európai rendőrségi konferencián (EPK) tartott előadásában kiemelte, hogy Németország nemzetközi környezete mélyreható átalakuláson megy keresztül. Az iszlamisták egyre inkább az interneten, közösségi portálokon vagy azonnali üzenetküldő szolgáltatások használatával szervezkednek, és a radikalizálódás terepe is mind inkább a "kibertér", a digitalizációval létrejött világ. Az így kialakuló "online iszlamista mecsetközösségek" létezését a hálózaton kívüli világban legfeljebb annak révén lehet észrevenni, hogy megváltozik valakinek a magatartása, de azt nem lehet tudni, hogy ki tartozik még abba a társaságba, amelybe belekeveredett.
A digitalizáció szélesebb értelemben is súlyos nemzetbiztonsági kihívás, a sérülékenység folyamatosan növekedik, mert Nyugat mindennapi élete egyre inkább összefonódik a kibertérrel, a negyedik ipari forradalomnak vagy 4.0-ás iparnak is nevezett átalakulással - a digitalizáció és az ipari termelés összekapcsolódásával - még nagyobbá válik a támadási felület. A kibertér olcsó és hatékony lehetőséget nyújt olyan célok elérésére, amelyekhez a hálózaton kívüli világban sok erőforrásra és kiterjedt hírszerzési infrastruktúrára lenne szükség. Így a digitalizáció révén módosítani lehet az erőviszonyokon, "néhány jól képzett kiberharcossal térdre lehet kényszeríteni egy ipari államot, Dávid a győzelem esélyével küzdhet meg Góliáttal" - mutatott rá a BfV elnöke.
Mint mondta, a hírszerző szolgálatok hagyományos célokra, kémkedésre, szabotázsra, dezinformációra - félrevezetésre -, beszivárgásra és a befolyásszerzésre használják digitalizáció lehetőségeit. Ezt Németország is érzi, nagyjából 2007 óta egyre erősebben. Különösen aggasztó a feltehetően Oroszországnak tulajdonítható informatikai támadások sora, köztük a vélhetően orosz katonai és kormányzati intézmények irányítása alatt álló APT28 csoport 2015-ben végrehajtott támadása a szövetségi parlament (Bundestag) ellen.