MTI
Digitalizálták VIII. Henrik egykori zászlóshajójának leleteit
Háromdimenziós rekonstrukciókat készítettek a szakemberek VIII. Henrik egykori zászlóshajója, a Mary Rose-ról származó emberi koponyák és műtárgyak egy részéről, és online állították ki őket - írta a BBC News.
A walesi Swansea-i Egyetem kutatói által létrehozott virtualtudors.org honlap egy része a nagyközönség egésze, egy másik része csupán a tudományos közösség számára elérhető. Az egyetem munkatársa, Richard Johnston szerint a projekt célja annak kiderítése, hogy valóban szükség van-e a tudományos vizsgálatoknál a leletek fizikai érintésére, vagy a virtuális változatok tanulmányozása is elegendő lehet az egykori legénység életének alaposabb megismeréséhez és akár új felfedezéseket is eredményezhet.
A ma indult honlap nyilvános részén a Mary Rose egyik ácsának háromdimenziós koponyáját vehetik alaposan szemügyre a felhasználók. A kutatóknak szánt szekcióban további kilenc koponyát tanulmányozhatnak a szakemberek. Mindegyik szakértőnek kérdőívet kell kitöltenie a koponyákról, majd a kezdeményező brit kutatók összevetik az eredményeket. "A tudományos munka drasztikus felgyorsulásának lehetősége rejlik a módszerben" - húzta alá Johnston. A 16. század Titanicjaként is emlegetett hadihajó a dél-angliai Portsmouth partjai előtt, az elborzadt király szeme láttára süllyedt el 1545. július 19-én, a franciákkal vívott tengeri csatában, máig ismeretlen okokból.
Az akkor már 34 éves hajó a korabeli beszámolók szerint tűzharcot vívott egy francia hadihajóval, amikor megdőlt, majd rövid idő alatt eltűnt a vízfelszín alatt, több mint ötszáz matrózt, tisztet, katonát, hajósinast és egy kutyát rántva magával a hullámsírba. A partra 35 túlélő tudott kivergődni. A roncsot 1836-ban már felfedezték, ám az akkori technika a kiemelést még nem tette lehetővé. Ennek előkészületeihez 1979-ben fogtak hozzá. A következő három évben 19 ezer tárgyat hoztak a felszínre a búvárok, majd 1982-ben a hajó viszonylag épségben maradt bal oldalát is sikerült egyben kiemelni.
A Mary Rose-t már egy évvel később kiállították egy ideiglenes múzeumban, az 500 éves hajó végső otthona azonban csak 2013-ra készült el Portsmouth kikötőnegyedében, néhány méterre attól a helytől, ahol egykor építették. Gerendáinak megóvására több helyen is megtámasztott hajót éveken át csak üvegfalon keresztül vehették szemügyre a Mary Rose Mini-Museum látogatói. Újabb renoválási munkálatoknak köszönhetően azonban a támasztékok eltűntek, és a hajó legfelső szintjét július óta már üvegfal nélkül is megtekinthetik a látogatók.
A walesi Swansea-i Egyetem kutatói által létrehozott virtualtudors.org honlap egy része a nagyközönség egésze, egy másik része csupán a tudományos közösség számára elérhető. Az egyetem munkatársa, Richard Johnston szerint a projekt célja annak kiderítése, hogy valóban szükség van-e a tudományos vizsgálatoknál a leletek fizikai érintésére, vagy a virtuális változatok tanulmányozása is elegendő lehet az egykori legénység életének alaposabb megismeréséhez és akár új felfedezéseket is eredményezhet.
A ma indult honlap nyilvános részén a Mary Rose egyik ácsának háromdimenziós koponyáját vehetik alaposan szemügyre a felhasználók. A kutatóknak szánt szekcióban további kilenc koponyát tanulmányozhatnak a szakemberek. Mindegyik szakértőnek kérdőívet kell kitöltenie a koponyákról, majd a kezdeményező brit kutatók összevetik az eredményeket. "A tudományos munka drasztikus felgyorsulásának lehetősége rejlik a módszerben" - húzta alá Johnston. A 16. század Titanicjaként is emlegetett hadihajó a dél-angliai Portsmouth partjai előtt, az elborzadt király szeme láttára süllyedt el 1545. július 19-én, a franciákkal vívott tengeri csatában, máig ismeretlen okokból.
Az akkor már 34 éves hajó a korabeli beszámolók szerint tűzharcot vívott egy francia hadihajóval, amikor megdőlt, majd rövid idő alatt eltűnt a vízfelszín alatt, több mint ötszáz matrózt, tisztet, katonát, hajósinast és egy kutyát rántva magával a hullámsírba. A partra 35 túlélő tudott kivergődni. A roncsot 1836-ban már felfedezték, ám az akkori technika a kiemelést még nem tette lehetővé. Ennek előkészületeihez 1979-ben fogtak hozzá. A következő három évben 19 ezer tárgyat hoztak a felszínre a búvárok, majd 1982-ben a hajó viszonylag épségben maradt bal oldalát is sikerült egyben kiemelni.
A Mary Rose-t már egy évvel később kiállították egy ideiglenes múzeumban, az 500 éves hajó végső otthona azonban csak 2013-ra készült el Portsmouth kikötőnegyedében, néhány méterre attól a helytől, ahol egykor építették. Gerendáinak megóvására több helyen is megtámasztott hajót éveken át csak üvegfalon keresztül vehették szemügyre a Mary Rose Mini-Museum látogatói. Újabb renoválási munkálatoknak köszönhetően azonban a támasztékok eltűntek, és a hajó legfelső szintjét július óta már üvegfal nélkül is megtekinthetik a látogatók.