SG.hu
Gyors bővülést hozhat az agráriumban a digitalizáció
Óriási a növekedési potenciál az agráriumban, amelynek kihasználására elegendő lenne az ágazat éves kibocsátásának alig fél százaléka.
Minimális ráfordítással az ágazat jelenlegi, közel 3000 milliárdos kibocsátását négy éven belül éves szinten 300 milliárd forinttal lehetne megemelni, ha az informatikai fejlesztésekből származó előnyöket optimalizálná az agrárszektor. Miközben az IT-eszközellátottság az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően jó, addig az eszközök megfelelő használatából származó előnyök még kihasználatlanok, és ezen a területen a gazdálkodók motivációja, tudása is tovább fejlesztendő. Ezt oldaná fel a Digitális Agrár Stratégia (DAS).
A magyar agrárgazdaság integráltsága, teljesítménye és hatékonysága, összehasonlítva a hasonló, vagy akár rosszabb természeti és geopolitikai helyzetben lévő országok (pl. Hollandia vagy Izrael) teljesítménymutatóival, jelentős tartalékokkal rendelkezik. A piac fejlődését gátló tényezők között jelenleg ott van néhány szabályozási kérdés, az ágazat humánerőforrásának hozzáállása illetve képzettsége, de a meglévő eszközök és korábbi fejlesztések kihasználtsága is messze elmarad az optimálistól.
"Az agrárágazat informatikai fejlesztéséből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok, miközben az informatikai eszközök, megoldások, alkalmazások és szolgáltatások rendelkezésre állnak. A korábban foganatosított fejlesztések és eszközök nem működnek hatékonyan, legtöbb helyen üzemi és termékpálya szinten sincs integrált rendszer, amelyek által a digitális lehetőségeket optimálisan tudná használni az ágazat." - mondta el Varga Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője.
Valódi hatékonyságnövelés az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, döntéstámogatás és a döntésekre épülő beavatkozás által integráltan érhető el. "Uniós elemzések jól mutatják, hogy a munkagépek "okosításával", nyomon követesével, automatikus kormányzással kb. 2 euró/hektár megtakarítás érhető el. Ha már a teljes gépsor intelligens és az adott parcellában négyzetméter pontosan adatbázisba gyűjtjük a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédőszer mennyiségét, valamint a betakarítás adatait a harmadik évtől a megtakarítás a 40-50 euro/hektárt is elérheti. Amennyiben pedig az üzem szintjén gyűjtjük az adatokat és hozzájutunk az időjárás, növényvédelem adataihoz, információihoz, a megtakarítás elérheti a 80 euro/hektár szintet." - magyarázza Varga Péter.
"Probléma még a meglévő szakemberek hozzáállása is, illetve a munkaerőhiány." - magyarázza Varga Péter. "A mezőgazdasági üzemek számát figyelembe véve 3000 informatikát és a mezőgazdasági folyamatokat egyaránt ismerő, az alkalmazásokat tervező, üzemeltető, a felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakember hiányzik ma az ágazatból." Összességében a piac adottságait és növekedésének gátjait figyelembe véve jól látszik, hogy ma az infokommunikációs eszközök fejlesztésével, elterjesztésével és a hozzá kapcsolódó tudás növelésével jelentősen bővülhetne az agrárium kibocsátása.
Az agrárinformatikai fejlesztések közvetlenül járulnak hozzá az ágazat eredményének javításához, így a GDP növekedéséhez. Az alkalmazások ágazati szintű bevezetése és hatékony használata várhatóan jelentős, akár 10 százalékos kibocsátás növekedést eredményezhet, minimális további ráfordítással. Mindössze 15-20 milliárd forintos beavatkozással néhány éven belül 300 milliárd forint növekedést tudna realizálni az agrárium. A Digitális Agrár Stratégiát az IVSZ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) közreműködésével készítette el.
Minimális ráfordítással az ágazat jelenlegi, közel 3000 milliárdos kibocsátását négy éven belül éves szinten 300 milliárd forinttal lehetne megemelni, ha az informatikai fejlesztésekből származó előnyöket optimalizálná az agrárszektor. Miközben az IT-eszközellátottság az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően jó, addig az eszközök megfelelő használatából származó előnyök még kihasználatlanok, és ezen a területen a gazdálkodók motivációja, tudása is tovább fejlesztendő. Ezt oldaná fel a Digitális Agrár Stratégia (DAS).
A magyar agrárgazdaság integráltsága, teljesítménye és hatékonysága, összehasonlítva a hasonló, vagy akár rosszabb természeti és geopolitikai helyzetben lévő országok (pl. Hollandia vagy Izrael) teljesítménymutatóival, jelentős tartalékokkal rendelkezik. A piac fejlődését gátló tényezők között jelenleg ott van néhány szabályozási kérdés, az ágazat humánerőforrásának hozzáállása illetve képzettsége, de a meglévő eszközök és korábbi fejlesztések kihasználtsága is messze elmarad az optimálistól.
"Az agrárágazat informatikai fejlesztéséből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok, miközben az informatikai eszközök, megoldások, alkalmazások és szolgáltatások rendelkezésre állnak. A korábban foganatosított fejlesztések és eszközök nem működnek hatékonyan, legtöbb helyen üzemi és termékpálya szinten sincs integrált rendszer, amelyek által a digitális lehetőségeket optimálisan tudná használni az ágazat." - mondta el Varga Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője.
Valódi hatékonyságnövelés az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, döntéstámogatás és a döntésekre épülő beavatkozás által integráltan érhető el. "Uniós elemzések jól mutatják, hogy a munkagépek "okosításával", nyomon követesével, automatikus kormányzással kb. 2 euró/hektár megtakarítás érhető el. Ha már a teljes gépsor intelligens és az adott parcellában négyzetméter pontosan adatbázisba gyűjtjük a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédőszer mennyiségét, valamint a betakarítás adatait a harmadik évtől a megtakarítás a 40-50 euro/hektárt is elérheti. Amennyiben pedig az üzem szintjén gyűjtjük az adatokat és hozzájutunk az időjárás, növényvédelem adataihoz, információihoz, a megtakarítás elérheti a 80 euro/hektár szintet." - magyarázza Varga Péter.
"Probléma még a meglévő szakemberek hozzáállása is, illetve a munkaerőhiány." - magyarázza Varga Péter. "A mezőgazdasági üzemek számát figyelembe véve 3000 informatikát és a mezőgazdasági folyamatokat egyaránt ismerő, az alkalmazásokat tervező, üzemeltető, a felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakember hiányzik ma az ágazatból." Összességében a piac adottságait és növekedésének gátjait figyelembe véve jól látszik, hogy ma az infokommunikációs eszközök fejlesztésével, elterjesztésével és a hozzá kapcsolódó tudás növelésével jelentősen bővülhetne az agrárium kibocsátása.
Az agrárinformatikai fejlesztések közvetlenül járulnak hozzá az ágazat eredményének javításához, így a GDP növekedéséhez. Az alkalmazások ágazati szintű bevezetése és hatékony használata várhatóan jelentős, akár 10 százalékos kibocsátás növekedést eredményezhet, minimális további ráfordítással. Mindössze 15-20 milliárd forintos beavatkozással néhány éven belül 300 milliárd forint növekedést tudna realizálni az agrárium. A Digitális Agrár Stratégiát az IVSZ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) közreműködésével készítette el.